Sven Nordquist Pettson és Findusz-történetei világszerte népszerűek mind az óvodás-kisiskolás gyerekek, mind szüleik körében. A címszereplők egy egyedül élő falusi ezermester, Pettson és minden lében kanál macskája, Findusz.
A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikusmusical Dumas regénye alapján. Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély Szomor György dalaival, Pozsgai Zsolt átdolgozásában. Emberi drámák, sorsok, a jó és a rossz megítélése, ami olykor nem is olyan egyszerű. Főbb szerepekben: SzomorGyörgy, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Füredi Nikolett, Gubik Petra, Széles Flóra, Kocsis Dénes, Sándor Péter, Kerényi Miklós Máté, Gömöri András Máté, Cseh Dávid Péter, Szerényi László
tő-Bernát László Hartley-Merrill-díjas forgatókönyvíró, dramaturg, író legújabb színdarabja, amelyet feleségének, Rák Katinak írt. A Hangszínház legújabb előadása kétszereplős színdarab, melyet színészeink díszlet és jelmez nélkül, a hallgatóra koncentrálva mesélnek el. A közönség képzelete a mélyebben megélt világba viszi a velünk tartókat.Monológok és dialógusok váltják egymást, férfi-nő kapcsolatáról, a megértésről mesélnek, sok elhallgatással. Másként látja a világot férfi és nő. Hőseink két párhuzamos világában feltűnnek a reneszánsz és barokk gondolkodói, misztikus írói, de meglátogatjuk Petőfi, Szendrei Júlia és Jókai Mór közös otthonát, egy flandriai kolostort és a Gellért hegyet is, de alapszínhelyünk egy belvárosi lakás. Látszólag két történetet mesél a férfi és a nő, de mindkét mese elveszti értelmét a másik nélkül.Hiedelemmondákból, 17-18. századi démonológusi írásokból, kultúrtörténeti forrásokból merítettünk.
Egy pszichológus várószobájában összegyűlik hat ember. Kiderül, hogy mind egyszerre kaptak időpontot a neves szaktekintélyhez, aki késik. A hosszas várakozás alatt a páciensek beszédbe elegyednek egymással, elő kerül egy Monopoly és spontán csoport terápiává szerveződik…Laurent Baffie fergeteges komédiáját óriási sikerrel játsszák Franciaország- szerte. Figyelem: Az előadásban a nyugalom megzavarására alkalmas szókimindó kifejezések hangzanak el!!!
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán. A hollywoodi csillogás káprázata mögött ezúttal is megmutatkozik a valóság a maga sajátos brutalitásában. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért lesz a gyökeresen eltérő világból érkező Vivian és Edward találkozása sorsfordító. Szerelmük hosszú utat jár be. Miközben eljutnak valódi önmagukhoz, megtalálják vajon egymást is? Szövegkönyv: GARY MARSHALL & J. F. LAWTON Zene és dalszövegek: BRYAN ADAMS & JIM VALLANCE A TOUCHSTONE PICTURES J. F. LAWTON által írt mozifilmje alapján. Korrepetítor: Asztalos Rita, Axmann Péter, Balogh Zsolt, Drexler Vajk. Továbbá: Baksa András, Balázs Dávid, Dichter Dóra, Eszlári Judit, Kovács Péter, Mezey Diána, Mező Zoltán, Miklós Eponin, Nagy Attila, Németh Gábor, Szilvási Judit.Közreműködik: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa
L. Frank Baum több, mint százhúsz éve született meséje generációk sokaságát bűvölte már el. A zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Óz, a nagy varázsló. Fényes palotájában a legkülönbözőbb kincsek garmadáját gyűjtötte bátorságból, észből és emberi szívekből. Varázshatalma akkora, hogy Dorka is tőle kér tanácsot, hogyan juthatna vissza Kansasba. A darab a Kolibri Színház immár harminc éves hagyományainak megfelelő új köntösben kerül a kisiskolás nézők elé, Gothár Péter rendezésében.
"Nekem kiált aholló a sötét földrőle fagyos reggel?"(Shukabo verse, fordította Somogyvári Zsolt) A japán halálversek (辞世, jisei) írói zen-szerzetesek, haiku-költők és szamurájok voltak, akik életük utolsó gondolatait fogalmazták meg búcsúverseikben. Ezek a titokzatos, rövid szövegek inspirálták az előadás alkotóit, akik a mozgás, a tánc és a zene nyelvén keresztül vezetik be nézőiket e gyönyörű költemények világába. Az emberi hangok közé itt a természet hangjai vegyülnek, így megannyi madáré is, amik végső útjukra kísérték el szerzőiket. Innen ered az előadás címe is: TORIDORI, azaz "mindenféle madarak" hangja hóban, erdőben, életben és halálban...
Tizenkét embernek kell döntenie egy ember sorsáról: bűnös vagy nem bűnös. De hogyan hozhat egyhangú döntést, hogyan találhatja meg a közös nevezőt egy teljesen különböző emberekből álló társaság, akik még a szavak jelentésében sem tudnak megegyezni egymással?
Nagymama, lány, unoka. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, mással szeretné élni az életét. Teri például szeretője mellett képzeli el a mindennapjait. Lánya, Emma egy titokzatos kis jövevénnyel. De mit szól mindehhez a vidéki Mama, aki váratlanul beállít a pesti lakásba? A nevetés kódolva van..
Paul és Corie friss házasok, a fiú konzervatív, ambiciózus ügyvéd, a lány romantikus és igazi szabad lélek. Az első, tökéletes közös lakást ő találta egy régi ház legfelső emeletén, ahol senki sem zavarhatja őket. Vagy ez csak illúzió? Kacagtatóan fordulatos, vérre menő játszmák kezdődnek azért, hogy mindketten otthon érezhessék magukat közös életükben.Neil Simon, a komédia mestere ezzel a darabjával robbant be a köztudatba, és vált hamarosan a vígjátékok királyává.
Először, mint befutott sztár és a kezdő lány, utána kollégák és a legjobb barátok. Kevés adatott meg az életből, Szécsi 30, Cserháti 55 éves korában ment el. A nézők szemében sikeresek voltak, ám ők ezt másképp élték meg. Estünk két részben idézi fel történetüket és azokat az eseményeket, amik tragikus életúthoz vezettek. Tanulságul szolgálhat az est mindenkinek, aki sokat foglalkozik önmagával és tetteivel. és azok következményeivel. Mennyiben befolyásuljuk saját sorsunk alakulását...A rivaldafényben élő emberek gyakorta sérülékeny, sérült személyiséget takargatnak, amikor a siker nem feldolgozható. A történetekhez fűződően szólalnak meg dalok életművükből. A fő vonal Szécsinél szerelme Domján Edittel, Cserhátinál az egyre jobban elhatalmasodó személyiségvesztés.Ami fontos: figyelj a környezetedben élőkre!
A Kenyérpusztítókat, Ruszt József rendezésében, az Egyetemi Színpad mutatta be 1971-ben. Akkoriban nagyon merész vállalkozás volt a mindent figyelő, elnyomó hatalom miatti tehetetlenséget, félszegséget, reménytelen botladozást a színpadra vinni, kőszínházak nem jelentkeztek a feladatra, megmaradt ez a fiataloknak. A korra jellemző figurák, formák, szófordulatok, ízek jellemzik az előadást. Ma már nem hördülünk fel az áthallásos finomságokon, inkább csak élvezzük a játék elevenségét, Oláh János humorát és szeretetét. A darabot a 2016-ban elhunyt Oláh János emlékére visszük színpadra, felolvasószínházi formában, jeles színművészek közreműködésével.
Daljáték három részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal. „Be szép is ez a mese. Kacsóh Pongrác a költő nyomán haladva nem törölte le durva kézzel a szép mese hímporát, csodálatos, szép muzsikája magyarságával, őszinte népies hangvételével élesen külön-bözik minden eddigi operettzenétől” – számol be az Újság című lap a János vitéz 1904-es ősbemutatójáról. Jóllehet hihetetlennek tűnik, a címszerepet a nagy színész-egyéniség, Fedák Sári játszotta. „Amikor elénekeltem az »Egy rózsaszál szebben beszél«-t, már eldőlt a darab sorsa. Mindenki sírt a nézőtéren, én is velük.” A János vitéz 1931-es operaházi bemutatója óta alig volt olyan évad, hogy kimaradt volna a műsortervből, 2023-ban pedig Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepli vele méltó módon. Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
I. felvonás A falu végén bucsuznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája: a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idillnek is végeszakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját, és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla, és száz halálból is visszajön érte, kis menyasszonyáért. II. felvonás A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz - aki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet - és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul, és elkergeti a törököket. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz - általános álmélkodásra - visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szíve, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, aki meghozza a dermesztő hírt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, amelyik Iluska sírján nőtt. Jancsi - megtört szívvel, kínzó fájdalommal lelkében - bucsut vesz a franczia király udvarától, és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szívük közös szerelmét: Iluskát. III. felvonás Jancsi és Bagó vándorútjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van, és hogy itt megtalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sírján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába. A tóból virágok, rózsák nőnek, és előtűnik a tündérek birodalma, ahol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának. Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bír magával, és utána rohan, haza, szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet, és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, lluska jól ismert kis házába. Bagó siratva elvesztett boldogságát lepihen a patak partjára.
Térey János regénye alapján színpadra alkalmazta Bíró Bence és Dömötör András. Csáky Alex a budapesti Füst Milán Színház ifjú titánja, fiatal kora ellenére nemzedékének egyik vezető színésze. Versengenek érte a rendezők, rajong érte a közönség, ostromolják a nők. Alex pedig harapja az életet, a szerepeket, a sikereket. Ő Hamlet a színpadon és Botond a Káli holtak című zombiapokalipszis sorozat főszereplője. Egyre magasabbra szalad, a csúcson beleszédül az őt figyelő mélységbe, a zsigeri otthontalanságba. Gyerekkorában elhunyt Nagyapja hangját hallja meg, és beburkolózik a Káli-élménybe. A Káli-medencét övező kúpokat, a tágas és tiszta égboltot kémleli, szinte arcát karcolják a csillagok. Elemi és mélységes nyugalom árad szét a testében, egy pillanatra eggyé válik a Föld-anyával és szerelmesen öleli Hegyestűt, a szent hegyet. De ha a kettémetszett vulkán ennyire szent, akkor miért hiányzik a belseje, miért hagyták így kibelezni?
Kőhalmi Zoltán új önálló estje. Mi köze Kőhalmi Zoltánnak a szobanövényekhez? - A humorista új önálló estjéből ez is kiderül. De nem ez az egyetlen titok, amit leleplez, beszél kertészkedésről, kotyogós kávéfőző bűnözésről és homályos próféciákról. Összeesküvés-elmélet hívőknek kötelező!
Orsi és Ádám hazaérkeznek a nyaralásból. Valami bűzlik, kikapcsolták az áramot, idegen növény van a konyhaasztalon. És egyszer csak felbukkan a semmiből Kati és Viktor, akik – úgy tűnik – ugyancsak ott laknak. Vagy lehet, hogy ők laknak ott igazából? Egy szürreális fordulatokban gazdag színdarab, amiben semmi sem az, ami. Vajon tényleg a környezetünk határoz meg minket? Kibújhatunk a bőrünkből, szétfeszíthetjük a polgári társadalom kereteit? Az izgalmas dramaturgiájú színdarab számos súlyos témát jár körül humorral és játékosan. Van benne kitörő vulkán, takarítónő-halál és jávorszarvas-szex és egy doboz, amit talán nem kellett volna kinyitni... Marius von Mayenburg kortárs német rendező-drámaíró 2010-ben írt műve először kerül Magyarországon bemutatásra.
Egy lakásfelújítás – mint tudjuk – maga a rémálom. A nem várt bonyodalmak, véget nem érő huzavonák sora idegőrlő, és gyakran semmi nem úgy alakul, ahogy az ember reméli. A lakásfelújítás mindig áldozatokkal jár – még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy már tényleg napokon belül elkészülnek a mesteremberek, és a középkorú házaspár végre boldogan élhet álmai otthonában. De váratlanul titokzatos dolgok történnek: építőanyagok, falak, lépcsők tűnnek el, és ez még csak a kezdet…A népszerű skandináv drámaíró, a dán Line Knutzon egyszerre végtelenül szórakoztató és rettenetes helyzetekkel teli darabja az utóbbi évek egyik legizgalmasabb kortárs vígjátéka.
„Mert az úgy volt, hogy mi szerelembe estünk. Ez egy love story. Az úgy volt, hogy mi csíptük egymást, és aztán meg elvittek az érzelmek. És akkor összejártunk egy évig stikában, mert ez egy titkos story volt. Egy titkos love story, Rómeó és Júlia.” Ki vagyok én, ha nem a szüleim hibái? Mit tehetek, ha egy nap észreveszem, hogy anyám mondatai jönnek ki a számon? Ráléphetek-e valaha a leszakadás útjára, vagy örökre cipelnem kell tovább, amit otthon akarok hagyni? Operatőr: Kis Márton Vágó, Hegedüs Csenge Írta, a színészek improvizációi alapján: Biró Zsombor AurélKülön köszönet: Rezek Borbála, Gáspár Sára, Potozky László, Vajdai Vilmos, Dézsi Fruzsina
Bánya-trilógiával híressé vált erdélyi drámaíró, Székely Csaba legújabb színdarabját a tízparancsolat ihlette, amelyet a Radnóti Színházban láthat először a közönség. A 10 tíz magányos ember történetét meséli el úgy, hogy – akárcsak egy bűnügyi sorozatban –, fokozatosan bomlanak ki egymáshoz fűződő viszonyaik, lassan tárulnak fel egymás sorsát keresztező életútjaik. Mind a tízen megszegnek egy bibliai parancsolatot, elkövetnek valamilyen bűnt. De vajon mindenki bűnös, aki bűnt követ el? Székely Csabát sokan a „magyar Martin McDonaghként” emlegetik, és ebben a művében sem hazudtolja meg önmagát: a súlyos kérdéseket a rá jellemző fekete humorral ragadja meg, tragikus és groteszk helyzeteket vonultatva fel. Székely Csaba drámaíróként először 2011-ben, a POSZT Nyílt Fórum programjában tűnt fel, ahol Bányavirág című színdarabjáért a Színházi Dramaturgok Céhe neki ítélte oda a Vilmos-díjat. Pályája azóta töretlenül ível felfelé. Darabjait számos magyar színház bemutatta, ő pedig háromszor nyerte el a Színikritikusok díját a legjobb új magyar drámáért. „Kíváncsi voltam, hogyan állunk ma a keresztény erkölcsi törvényekkel, főleg, amikor kénytelenek vagyunk megszegni őket. Ezért olyan élethelyzeteket, sorsokat igyekeztem bemutatni, ahol az emberek, akár önhibájukon kívül, vagy mert választás elé kerülnek, megszegik valamelyik parancsolatot. A néző pedig eldöntheti, hogy ez bűn-e, elítélendő-e.”Székely Csaba „A próbafolyamatot úgy képzelem el, hogy a színészekkel elmerülünk ebben a témában, kifaggatjuk egymást, személyessé tesszük egymás számára a darabot. Ezt az önmagunkban való elmélyülést meg kell tennünk. Én magamnak is tartozom ezzel, hiszen csak akkor válik majd a néző számára is személyessé az előadás, ha magunk is levetkőzünk. Ha válaszolunk arra, hogy meg tudok-e felelni legalább egy parancsolatnak. Vagy háromnak. Megvizsgáltam, nem állok valami jól. Sem én, sem mi.”Sebestyén Aba