Színházi társasjáték. Színházi társasjátékunk Otfried Preußler Krabat a Fekete Malomban c. regénye nyomán a Fekete Malom világába kalauzol. Rejtvényeink és erőpróbáink során kiderül, mennyit ér a bajtársiasság és a szolidaritás a hatalom manipulációjával szemben. Van-e lehetőség a lázadásra? Mi mindent vagyunk hajlandóak feláldozni a győzelemért? Játékunkat mindazoknak ajánljuk, akiknek van elég bátorságuk szembe szállni a Mesterrel. De vajon tényleg ellene kell harcolnunk?
Mi történik a zordon fjordok partvidékén, ha lakkaszörpre szomjazik egy Kalle nevű troll? Ki az a Mökki goblin, Jukka Pekka, Gertrúd, Gréta, Freja, Frida, Jutta, Jütte? Miért olyan lébenkanál Eino, az óratörpe, és miért gondolja a rák, kinek neve Kierkegaard, hogy minden embert gyötör a kergekór? Varró Dániel lehengerlő humorú és nyelvezetű verses meséjében a skandináv mitológia jellegzetes vidékei és alakjai - fjordok és gleccserek, orkok, goblinok, trollok, törpék, vikingek, hableányok és hablegények – elevenednek meg, Teszárek Csaba egyszemélyes előadásában. Fölötte egy tábla lógott, filccel rá volt írva jól ott: „FONTOS! TILOS! VIGYÁZZ! VESZÉLY! SEMMIKÉPPEN HOZZÁ NE ÉRJ!” Elmélázott a kis Eino, a jó szóra juszt se hajló, a kíváncsi lébenkanál, megkérdezte mélán magát, azt kérdezte kíváncsian: „Hozzáérek, akkor mi van?” Színpadi adaptáció: Cseri Hanna
Erich Kästner 1899-ben született Drezdában, és 1974-ben halt meg Münchenben: olyan tér és olyan időszak ez, hogy – kis túlzással – a hetvenöt éve alatt több történt, mint az egész addigi világtörténelemben. Az Emil és a detekíveket úgy tartja számon az irodalomtörténet, mint az első istenigazában urbánus gyerekkönyvet: tehát nem virágos mezőn, sem sűrű, sötét erdőn játszódik, nem is az Óperenciás tengeren meg az üveghegyen is túl, hanem Berlinben, amely város akkoriban, amikor Kästner irodalmi pályafutása berobbant, épp az egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb korszakát élte: a Weimari Köztársaság röpke epizódját. Ezt váltotta fel a legunalmasabb, legegyszerűbben definiálható korszak, a nácizmusé. Ez utóbbiban Kästner ellenállónak számított, bár inkább afféle óvatos duhajnak, még csak nem is emigrált, mint Brecht vagy Thomas Mann, ellenállása kimerült a feddhetetlen erkölcsű polgár fejcsóválásában – de ennyi is elég volt ahhoz, hogy időnként felkeresse a Gestapo, és a könyveit nyilvánosan elégessék. A legenda úgy tartja, hogy ezen az eseményen ő maga is részt vett. De maradt a helyén, Németországban, alámerülve, és kibekkelve a legrosszabbakat. Kästner irodalmi berobbanása amúgy épp az Emil és a detektívekkel kezdődött. 1928-ban írta, rá egy évre jelent meg, és attól a pillanattól fogva szerzője jelen volt a német irodalom fősodrában. Pedig csak gyerekkönyv az Emil – de a tartalma éppenséggel felnőtt olvasmányként is abszolválható. Emilt a mamája az istenhátamögötti kisvárosból, ahol élnek, elküldi a rokonokhoz Berlinbe, világot látni. Ad vele némi pénzt, nem sokat, de eleget ahhoz, hogy fájjon, ha ellopják – és el is lopják, már a vonatúton, egy bácsi a kupéból. Emil tudja, hogy ő a tolvaj – de annál kevesebb, vagy inkább több esze van, semhogy rendőrért kiáltson, maga ered tehát a tolvaj nyomába a nagyváros labirintusában. Vándorlása során segítőtársakra talál néhány hasonló korú berlini kölök személyében, aztán addig hajkurásszák a tolvajt, míg végül az kénytelen lesz feladni és rendőrkézre kerülni – ahol kiderül róla, hogy nem Emil pénzének lenyúlásával kezdte a bűnözői pályafutását, hanem nagypályás bankrabló őkelme. Így aztán Emil nem csak a saját pénzét kapja vissza, de még ezer márka jutalmat is bezsebelhet. Vagyis: tanuljunk meg önmagunkban és a magunkszőrűekben bízni, másban, tehát a Rendőrségben, alias Államban; illetve a felnőttekben alias Társadalomban nem érdemes, ők legfeljebb happy end esetén bukkannak elő, jutalmat osztani. Mindezt 1928-ban, öt évvel a Weimari Köztársaság végleges, azóta is tartó bukása után. Lehet, hogy Kästner tudott valamit? Közreműködnek a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium (NNÁ) és a Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium (KIMI) hallgatói. Gyerek Emil: Mester Máté.
Egy Torontó közeli kisváros Közösségi Házában augusztus 20-án rendezvényt szerveznek a helyi magyaroknak az államalapítás és az új kenyér ünnepén. Erre az alkalomra a kanadai Rezeda Dance Company új műsorral készül.
Báb - színház - varázslat az Aranyszamár Színház előadásában„Megrendítő varázsmese az önfeláldozásról” Amarilla a kis vakarcs boszorkány tanonc testvérivel együtt feladatként kapja Király- Kis Miklós szerelmének megakadályozását. A kisboszorka kalandokon, küzdelmeken, kihívásokon keresztül kíséri és segíti útján „áldozatát”, akibe végzetesen beleszeret. Nem alkalmas a boszorkány létre, büntetése, hogy szellőként kell tovább élnie. Lázár Ervin azonos című meséjét bábszínpadra írta: Szabó Attila
Radnóti Miklós Ikrek hava című szépprózai írása traumatikus gyermekkori élményeinek lírai szépségű feldolgozása. A Radnóti Színház személyes hangvételű előadása kifejezetten kamaszok számára készült, a három színészre hangolt, a fizikai színház elemeit is használó zenés produkció a felnőtté válás, az eltitkolt múlt megismerésének, identitáskeresésnek, a szülő elvesztésének és a minden elsöprő szerelemnek a témáját viszi színre. A nagyjából 70 perces előadás része a színészek által vezetett színházpedagógiai módszerekre épülő beszélgetés is, melynek során fiatal nézőink számára szeretnénk a látottak feldolgozását megkönnyíteni, a találkozás élményét személyessé és maradandóvá tenni.
A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól. És hogy miért olyan fontosak a méhek? Az előadás e kérdésen keresztül igyekszik megragadni a földi élet összetett, bonyolult rendszerét, amelyben minden élőlénynek helye és feladata van. Az előadás a korunkat alapvetően meghatározó természet-, illetve környezetvédelemre és annak fontosságára reagál. Az óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt darab középpontba helyezi a veszélyben lévő, és megvédendő természetet, az állatok, a növények fontosságának hangsúlyozásával, és igyekszik rámutatni arra a globális rendszerre, hogy minden élő függ a másiktól, egyik nem létezik a másik nélkül. Az előadás a Méhkirálynő című népmeséből kiindulva, illetőleg annak a jelenkorba való átemelésével a jövő nemzedékének figyelmét kívánja felhívni a közelgő klímakatasztrófára oly módon, hogy a természet szeretetét hangsúlyozzuk, és nem a pusztítás mértékét. A darab három táncossal, egy színésszel és egy festővel, - vagyis a különböző művészeti ágak komplex összekapcsolódásával áll össze egy egésszé. Zenei közreműködő: Gergely AtillaVideó: Lajti Balázs Előadók: Horváth Bence, Kiss Rebeka, Laza Tímea, Szalontay Tünde Közreműködik: Nagy Viktória
AZ EMBERISÉG ELSŐ TESTVÉRPÁRJÁNAK TÖRTÉNETE- Színházi nevelési előadás. Ez a különleges előadás a bibliai Káin és Ábel, vagyis az emberiség első testvérpárjának ősi meséjén alapul, de nem követi szolgai módon az eredeti történetet, és aktualizálni sem kívánja azt. Az előadás Madák Zsuzsanna rendezésében kifejezetten a 10-14 éves korosztálynak szól. A Káin és Ábel ringbe száll egy egyszerre mély és elgondolkodtató, ugyanakkor a mai fiatalok nyelvén szóló, szórakoztató produkció. Az előadás ezúttal is interaktív, azaz a történet egyes pontjain bevonjuk a fiatal nézőket, kreatív együtt gondolkodásra, közös játékra, közös alkotásra hívják őket. Rendezőasszisztens: Németi Rebeka Akciókoreográfusok: Lehel Vilmos, Katona Gábor
Ezen a Padláson "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
A 12 éves Szofi élete tiszta káosz: a szülei elváltak, az anyukája összejött Szofi sakkedzőjével, az apukája meg sosincs ott, amikor szükség volna rá. Ráadásul mindjárt kezdődik az ifjúsági sakkbajnokság vármegyei döntője, és Apa megígérte, hogy eljön, de még a telefont sem veszi fel... mintha elnyelte volna a föld. Szofi addig nem hajlandó elindulni a versenyre, míg Apa meg nem érkezik, ezért bezárkózik a pincébe. Egy sötét sarokban ősrégi sakktáblát talál, egy megkezdett játszmával. A táblán régies betűkkel titokzatos írás: „Lépni nemcsak lehet, de kell is!”. Szofi megfogja az egyik bábut, lép... és átkerül egy másik Univerzumba. A sakkjáték szabályrendszerét az indiai mitológiával és a fantasy világával ötvöző izgalmas kalandtörténetben Szofi két birodalom háborújába csöppen. Neki kell vezetnie a világos király seregét egy reménytelennek tűnő csatában, amelynek végén meg kell küzdenie a félelmetes hírű Sárkányfutóval és a Sötét Vezérrel is. A kalandban segítői és ellenfelei is akadnak, de a döntéseiért egyedül ő a felelős, és minden lépésnek következménye van... egy idő után pedig az is világossá válik számára, hogy a látszat ellenére ez a világ sem fekete-fehér. A tét nem csupán a két királyság jövője, de a játszma végén Szofi családjának sorsa is eldől. A kalandok közben a nézők betekintést nyernek abba is, hogy mennyi mindent tanulhatunk a sakkjátékból az élet legkülönbözőbb kihívásait illetően. A készülő előadás a Helló, Héraklész! és a Gengszter nagyi által kijelölt úton halad: egyszerre kiskamaszokat megszólító problémadarab és lebilincselő, látványos fantasy. Szerző: Arjun P. Anand Projection mapping: Guzmics Gergő
„Ha én egyszer kinyitom a számat…” – és Regős Bendegúz tényleg ki is nyitja. A nagyszájú kamasz kimarad az iskolából, így kerül tehénpásztornak a vasút mellé, a harapós természetű bakter és a még harapósabb anyósa, a rettegett Büdös Banya mellé. De Bendegúzt nem olyan fából faragták, hogy megijedjen pár felnőttől. Csínyt űz, bosszút forral, és közben alaposan felforgatja az egész tanyavilágot. A történet Rideg Sándor 1939-es regényén és a 1979-es kultikus filmen alapul, most pedig a Magyar Színház színpadán kel újra életre. Bendegúz: Beleznay Péter, Bögös Nikolasz Csámpás Rozi: Szabó Regina
Klasszikus dilemma. A világ tökéletlen és csonka. Hamlet viszont tökéletesnek, egésznek akarja. Hogy lehet, hogy az a hely, ahol együtt pulzál Shakespeare, Da Vinci és Bach ennyire vágyik az önpuszításra? Mert az ember képtelen legyőzni a benne rejlő gonoszságot és mindent elpusztít maga körül. Hogyan vezethet egy ember személyes tragédiájához, ha nem kap elég szeretetet, és az ő tragédiája hogyan vezethet az egész világ tragédiájához? Előadásunk középpontjában ezek a kérdések állnak.
Csajkovszkij első balettje talán a legkedveltebb klasszikus darab a balettirodalomban: a nősülni kénytelen herceg és a hattyúvá varázsolt lány szerelmének viszontagsága az egyik legszebb orosz romantikus mese. A darab az 1877-es ősbemutatón azonban megbukott. A premier koreográfusai egyszerűen nem értek fel Csajkovszkij zsenialitásához. A mű Marius Petipa és Lev Ivanov 1895-ös koreográfiájában vált világhírűvé, és a legtöbb társulat ma is ennek alapján táncolja a darabot. Ezt a klasszikus művet dolgozta át Rudi van Dantzig és Toer van Schayk 1988-ban. Odette-et és Odile-t, a tiszta, ártatlan fehér hattyút és a csábító, manipulatív fekete hattyút ugyanaz a táncosnő alakítja.
2011-ben a zágrábi Kos-család esküvőre készül, miközben új korszak előtt állnak: nemcsakHorvátország EU-csatlakozása nagy fordulat az életükben, hanem az otthonukat jelentő egykoriarisztokrata ház teljes birtokbavétele is, a szomszédok kivásárlását követően. A családtagok közülpáran még őrzik az emlékét annak, amikor több mint hatvan évvel ezelőtt, 1945-ben – a kommunistahatalomátvétel után – a baloldali érzelmű Ruža nagyi beköltözött ide, más szegény sorból származócsaládokkal együtt, és otthonává tette azt a helyet, ahol az anyja egykor cselédként szolgált. Azótagenerációk nőttek fel, az államszocialista rendszer megbukott, és a délszláv háborúk során megingottaz a sokakban táplált eszme, hogy a különböző nemzetiségek együtt élhetnének békében ésközösségben a határok megvonása nélkül. De a múlt árnyai továbbra is jelen vannak, hogyszembesítsenek minket azzal, hogy ugyanazok a traumák és dilemmák képesek generációkon átrabságban tartani egy közösséget.Tena Štivičić kortárs horvát drámaíró 3tél című díjnyertes darabja igazi kelet-közép-európaitörténetet mutat be. Három idősíkon keresztül – 1945-ben, 1990-ben és 2011-ben – tárul fel a Kos-család több generációjának története, hogy e régi ház privát tereit miképpen töltik meg élettel,szeretettel és fájdalommal. A családtagok a széthullt Osztrák-Magyar Monarchia romjain, atörténelem viharaiban, változó idők változó kihívásai közepette próbálnak a felszínen maradni,miközben újra és újra szembesülnek a „menni vagy maradni” kérdésével. Tena Štivičić nőinézőpontból vizsgálja meg a régió történelmét, és Falcsik Mari, kortárs költő által fordított drámaaprólékos karakterábrázolással megannyi izgalmas női sorsot mutat be. Magyarországon először aRadnótiban láthatják a nézők ezt a nagyszabású művet, amelyből egy színészközpontú, sok szereplőtmozgató előadás készül Alföldi Róbert rendezésében. Horvát nyelvi lektor: Lantos László
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették. Kigyulladnak a csillár fényei, és egyszerre régi pompájában ragyog fel az egykori párizsi Operaház. Felidéződik egy nagy szerelem története. Szereplői: Raoul, a romantikus fiatal gróf és Christine, a bájos, tehetséges énekesnő. Kettőjük között azonban ott áll egy titokzatos harmadik személy, aki mindent elkövet boldogságuk ellen. A rejtélyes harmadik: az Operaház Fantomja, aki a színház alatti labirintusban él. Ez az ember nem riad vissza semmilyen eszköztől, hogy elnyerje Christine szerelmét. Ki ez a fantasztikus lény? Zseniális zenész, tudós, építész, feltaláló, szenvedélyes szerelmes vagy szörnyszülött zsaroló gyilkos? Erről szól ez az este, erről szól ez a - Andrew Lloyd Webber csodás zenéjével átszőtt - szenvedélyes és látványos musical.
Párkapcsolati stand up comedy, intenzív színházi terápia. A provokatív, ironikus, rendkívül népszerű középkori stand up comedy igazi felszabadító effektussal él. Akik már látták, állítják, hogy a két nem közötti megértés és elfogadás útját indítja el. Valami megváltozik előadás után, ha más nem is, a kommunikáció mikéntje bizonyosan. Megnyílik egy olyan érzékelési tartomány, amely addig zárva maradt. A világon egyedülálló Kurtizánképzés – szerelmi okosítás hölgyeknek és érdeklődő uraknak - kultúrtörténeti szakirányú végzettséget ad, Kurtizándiplomát. Az Alaptanterv része az érzékiség kultúrtörténeti feldolgozása, a férfi gondolkodás mibenlétének a vizsgálata és irányai, a jó kurtizán feladatai, megtudhatjuk hány éves a férfi - mindezt egy lenyűgöző személyiség tolmácsolásában. Ágens színházi eszköze a humor és az önreflexió.
A 2014-ben végzett fizikai színházi rendező-koreográfus osztály előadása Arany János klasszikusa nyomán. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is szerves részévé válik. „Ej, de dum-dum zene szól ma már, szól ma már a réteken,Nem pacsirta, sárgarigó, mint régen,Ej, sárgarigó énekének, énekének nincs párja,A jó ember, ej, de szíve vigasztalása. Ej, de dum-dum zene, milyen nagy, ej, de nagy a te hatalmad,Te melletted erdő-mező nem alhat,Ej, pedig jó az Isten, megmutatja, megmutatja, hogy mi a szép,Hallgasd meg az erdő-mező énekét… Ámen” Dresch Mihály Arany János már a saját korában is több generáció számára lebilincselő olvasmánynak szánta a Toldit. Miközben a színpadon elhangzik a mű az első szótól az utolsóig, a műben foglalt kalandok, akciók és hangulatok maguk is megelevenednek. A malomkő, a farkaskaland, az üldözés, a pesti utcák, a bika, a cseh vitéz, a nagyvárosba tévedt parasztgyerek hontalansága, a gyermekeit vesztett anya fájdalma, Toldi György ármánya, a magyar király nemes alakja – mindez megidéződik szóban és mozgásban, a mai kor komplex ábrázolásában. Az innovatív előadás során a teljes Arany-mű elhangzik eredeti nyelven, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is a darab szerves részévé válik. A nemzetközi hírű színházi társulat a klasszikus darabot a Liszt Ferenc-díjas Kiváló Művész, Dresch Mihály zenéjével kísérve mutatja be. Az előadás egy részletét Nagy Norbert társulati tag megzenésítésében, ének formájában hallhatja a közönség. A 2012-ben bemutatott, Lábán-díjra jelölt Toldi már 150. előadásán túl is hihetetlen sikert arat Budapesten, főként az iskolás közönség előtt. A közel hat éve repertoáron lévő előadás mit sem veszít népszerűségéből, ráadásul az évek során újabb és újabb generációk nőnek fel, akik számára lehetőség nyílik a kötelező olvasmány színházi keretek között történő feldolgozására. Az igazi kihívást az jelentette, hogy hogyan tudunk egy klasszikus, veretes művet megszólaltatni a kortárs színház nyelvén. (Horváth Csaba) Osztályvezető tanárok: Lukáts Andor, Horváth Csaba.
Thomas Mann műve egy idősödő férfi legtitkosabb gondolatainak megvallása. Érzi, sejti, hogy közeleg a vég, és azt is, hogy minden, ami igazán fontos, kimaradt az eddigi életéből. De hogy lehet ez? Hiszen dolgozott, alkotott, emelkedett a pályáján, a világ elismert művészként, jó nevű íróként tekint rá. Mi akkor ez a furcsa, hirtelen jött keserű elégedetlenség? Van-e olyan, amiért még élni érdemes? És olyan, amiért akár meghalni is? Olvasó-gondolkodó színház zenével.
Érzelmekkel teli, romantikus történet szerelemről, veszteségről és újrakezdésről. A magyar slágerekre épülő musicalben minden dal egy élethelyzetet, egy emléket, egy ismerős érzést szólít meg. A könnyed hangulatú történet felidézi a 90-es évek nyári balatoni hangulatát, ahol a múlt és a jelen összefonódik, és ahol újra meg kell tanulni bízni, elengedni és szeretni. A több évtizedes slágerként ismert dalok hidat képeznek a generációk között, így fiataloknak és idősebbeknek is kiváló élményt nyújt. Demjén Ferenc dalainak felhasználásával. Kirády Attila ötletéből, Goda Krisztina és Kormos Anett által írt forgatókönyv alapján a szövegkönyvet írta Szente Vajk és Galambos Attila.
Baráti asztaltársaság egy kocsmában. Kint dúl a nyilasterror, közben az oroszok már bombázzák Budapestet, de Király, a sznob könyvügynök, Kovács, a hívő asztalos, Béla, a pragmatikus kocsmáros, és a cinikusnak tűnő Gyuricza órás a marhaszegy különféle elkészítési módozatairól és holmi ókori filozófiai találóskérdésről beszélget. Másnap maguk is súlyos etikai döntés elé kerülnek: behódolnak vagy ellenállnak a hatalomnak. Sánta Ferenc azonos című kisregényét színpadra alkalmazta: Lengyel Ferenc