Az előadás a Duma Akadémia sorozat része. Simonyi Balázs, az ULTRA és a Kékkör rendezője két évtizednyi hosszútávfutó tapasztalatból és négy évtizednyi kulturális szakmai háttérből merítve, ironikusan és önreflexíven beszél elszántságról és kiégésről. Arcokról és aprómunkáról. Spartathlonról és UltraBalatonról. Hogyan válik a futás identitássá, menekülőúttá és tükörré egyszerre? Személyes történeteken keresztül mutatja meg, hogy az ultrázás nem emberfeletti teljesítmény, sokkal inkább ember alatti, nem hősies sportfilm, hanem egy lehetőség, ahol az időt és távolságot, mint üveggolyót, megkapjuk, hogy újra és újra rendezzük problémáinkat, egónkat, életünket.
Olíva kisasszony unatkozik. Plútó szívesen játszana vele bármit, akár tengerészeset is, de Olívának nem kell Plútó. Neki csak Ő kell! Az egyetlen, gyönyörűséges, szerelmetes Popeye. Elme-, és erőpróbák sora után, végül kiderül, ki nyeri el Olíva kisasszony kegyeit! Mi a vége? Győz az erősebb! Ki az erősebb? Aki több spenótot eszik!
Az irodalomtörténet a magyar népies irodalom egyik legjelentősebb alkotásaként tartja számon a János vitézt, de műfaját illetően a mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt az elbeszélő költeményt minek tekintsük; egy népmesei motívumokból építkező "műmesének" vagy egy naiv hőséneknek.
Minden lány álmodozik valamiről. A királylányok például arany- meg ezüst ruháról. Ám Hajnalka Királykisasszony csodálatos gyümölcsöket lát álmában. Ezekhez és az álom megfejtéséhez egy beszélő malac szívén keresztül vezet az út...
A testvéreddel mindig bonyolult lesz a viszonyod. Ha szeretetteljes, ha küzdelemmel teli, ha bizalommal, vagy versengéssel fűtött, egy biztos: a testvéred az egyetlen olyan személy az életedben, aki ismeri a gyermekkorodat, hogy mi az a környezet, amiben felnőtté váltál. Ő az első szövetségesed a szüleiden kívül, éppen ezért tud fájóvá válni, ha el kell távolodnotok egymástól amikor a barátságok, a szerelmek és az önálló élet vágya teret és időt követelnek maguknak.Az ikreknél ez talán hatványozottan igaz, hiszen a kettőjük közötti korkülönbség csak percekben mérhetőek, születésüktől fogva mindenen meg kellett osztozniuk.Grace és Tippi is ikrek.16 évesek.Erős szövetségeseik ő is egymásnak, viszont sohasem válhatnak el a másiktól.Ugyanis Tippinek és Gracenek deréktól lefelé egy testen is osztozniuk kell.Ők így születtek.16 évesek.És most iskolába kell menniük.Jogos félelemmel tölti el őket, hogy a testük látványára hogyan reagálnak majd a kortársak és hogy ez milyen hatással lesz majd az életükre.Az Aranyszamár Színház előadása Sarah Crossan Egy című regényéből kiindulva teszi fel a kérdést, hogy van-e létjogosultsága az egyéni boldogságkeresésnek egy olyan szélsőséges élethelyzetben, amiben Grace és Tippi van?Mindkettőjüknek van rá esélye? Sarah Crossan Egy című műve alapján,
Bódi Attila regényét színpadra alkalmazta Barabás Olga - A Yorick Stúdió előadása. A történet a Ceaușescu-diktatúra utolsó heteiben játszódik. Ennek a reménytelen időszaknak a legmélyebb és legsötétebb bugyrait mutatja meg nekünk a szerző, a legérzékenyebb korosztályon, a kamaszok szemén keresztül. Három érettségi előtt álló fiú az élet szűkössége ellen lázadva rendszerellenes akciókba kezd. Noha a lázadónak született Péter, a hatalom és barátai között őrlődő, konformista Zoli és az egész világgal, benne saját magával is békétlenségben élő Áron indítékai egészen eltérőek, a kezdeti sikerek mámorítóan hatnak mindannyiukra. Harminc évvel később egy osztálytalálkozó alkalmával kell szembenézniük tetteik valódi következményeivel. 30 év után, amikor egyre inkább elhalványul az akkori történelem tapasztalata, egyre kevesebb embert érdekel az, hogy mi miért történhetett meg és annak mi a következménye, nagyon fontos ismét beszélni erről. Felidézni, mesélni, gondolkodni róla. Tükröt tartani. Az előadás létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alap támogatta. Székely Csaba így ajánlja a Lázadni veletek akartam című előadást:“A Yorick Stúdióban színpadra állított ‘Lázadni veletek akartam’ az egyik legjobb színházi előadás, amit az utóbbi időben láttam. (Tudom, pandémia, nem láttam sok előadást mostanában, de számoljuk ide az előző pár évet is.) Három fiatal, forrófejű srác története, akik végrehajtanak egy hősies tettet – és ezzel emberek életét teszik tönkre visszavonhatatlanul. Mint egy görög tragédiában. Sok mindent ki lehetne emelni: az elsőrangú színészi munkát (László Csaba felejthetetlen, Sebestyén Aba remekel), a remek Neil Youngos/Pink Floydos élőzenét (Cári Tibor és Szász Csaba), a rendezést, az adaptációt, a látványt, de… na jó, ki is emelem! Gratulálok minden alkotónak, nem utolsó sorban Bódi Attilának a nagyszerű regényért, amiből ez az előadás készült. Aki teheti, mindenképpen nézze meg!” Díszlet- és jelmeztervező: Sós BeátaSzínpadra alkalmazta: Barabás OlgaOperatőr: Komesz Szilvia e. h.Rendezőasszisztens: Talán Vanda e. h.Felirat: Marton Orsolya e. h.Hangosító: Incze RóbertFénytechnikus: Kovács Attila
A Párszíntér Társulat előadása. A Védőbeszéd és a megidézett bírósági tárgyalás ma is felkavaró. Miközben küzd az életéért, Szókratész tükröt tart elénk: politikai játszmák eszközeként, magyarázók és fizetett szónokok által terelve tudunk-e felelősen dönteni, vagy tetszés szerint hangolható szavazógép vagyunk? Platón műve és Devecseri Gábor fordítása nyomán írta és előadja Kovács J. István
Zenés családi roadmovie. Carlo Collodi Pinokkió kalandjai című meséje nyomán írta Benedek Albert, Keresztes Tamás és Kovács Krisztina A Pinokkió kalandjai az egyik legtöbb nyelvre lefordított, és legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi mű. Többszáz mozgóképes és színházi feldolgozása létezik, nem is beszélve a képregényekről, diafilmekről és rövidített kiadásokról. Azt is hihetnénk, hogy a világ egyik leghíresebb kisfiújának, pontosabban fabábújának történetét mindenki jól ismeri, de az igazság az, hogy Carlo Collodi 1883-ban megjelent regényét ma már kevesen olvassák. Mindenki a feldolgozásokra támaszkodik, pedig az eredeti mese hihetetlenül szórakoztató, fordulatos, humoros, és néhol persze kicsit ijesztő is. Mai szemmel nézve meglepően bátor és modern, ahogy Collodi végigvezeti Pinokkiót a hajmeresztő kalandokon.A most készülő, új, vígszínházi változat igyekszik minél jobban megőrizni és megmutatni az eredeti mese csapongó fantáziáját, játékosságát és humorát, miközben az igazi Pinokkió-szakértőknek is szolgál majd némi meglepetéssel... Táncosok: Bálint Barna, Nádasdy-Biczó Panka, Drahota Albert, Harangozó Boglárka, Jónás Roland, •Kóbor Balázs, Mezei Ábel, Mező Máté, Nánási Attila, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Vati Luca, Viola Péter, Virág Péter
Arany János „A walesi bárdok” című balladájának felhasználásával Szerelem, zsarnokság, hazaszeretet, könny és halál. Hogyan értelmezi egymást a történelem és az irodalom? Elpusztítható-e egy egész nép, egy teljes kultúra? Mi bújik meg legendák fénytörésében A walesi bárdok jól ismert sorai mögött még, három idősíkban: saját idejében, Arany János jelenében és hogyan hat a nemzet „Arany” -a ma ránk? E kalandos időutazással tisztelgünk a magyar balladaköltészet „Shakespeare” -je előtt, melyben, mint hagymahéjak, a korok úgy ölelik egymást. Továbbá: Háda Boglárka, Kelemen Márta, Szűcs Réka, Tóth-Biacsi Nikolett, Zuleta Emese,Tóth Ábel, Végh Zsolt / Somlyai Kata, Tóth Gergő
Naplók, levelek, tárcák, versek, színdarab - és regényrészletek, valamint Csáth zenéi. Csáth Géza, született Brenner József, kamaszként már zenét szerzett, festett, írni kezdett. 14 éves, mikor megjelenik első zenekritikája, és novellát küld a Jövendő című folyóirat főszerkesztőjének, Bródy Sándornak. A 20. század fordulóján fejlődésnek indult Szabadkán nevelkedett, de Pestre vágyott. Apja intelmét megfogadva, a biztos megélhetés érdekében orvosnak tanult. Az egyetem mellett rendíthetetlenül írt, a Budapesti Naplóban publikált, alapításától tagja volt a Nyugatnak. Az elsők között mélyült el Freud tanaiban, a pszichoanalízist értőn használta orvosi pályája során. Egész életében precízen rettegett a halálos kóroktól, melyekkel már fiatalon találkozott: öt éves volt, mikor édesanyja, tizenhat, mikor kishúga meghalt. Mikor tévesen tüdőbajt diagnosztizáltak nála, beadta magának az első adag morfiumot – és kezdetét vette az önként vállalt harc a démonokkal, melyben végül alul maradt: fiatalon, a morfium tébolyában lelőtte feleségét, majd véget vetett életének. Csáth életműve hol eltűnik, hol visszatér az irodalmi köztudatba. Az előadás eredeti levelekkel, naplóbejegyzésekkel, valamint Csáth irodalmi műveivel és zenéivel próbálja megidézni a nagyszerű polihisztor máig ható zsenijét.
Családi történet Magyarországtól 1307 kilométerre Az én fiamból nem lesz csóró migráns, aki a dánok után takarítja a vécét egy életen át – mondja az apa a feleségének. Te titkolsz előlünk valamit? - kérdezi az anya a fiától. Én nem fogok egy olyan házasságban megrohadni, mint a tiétek - feleli a lány az anyjának. Neked bejönnek az arab férfiak? – néz az apa a lányára. Identitáspolitikai alapon hergelnek a munkásosztály ellen – veti oda a lány az apjának. Sajnálom, hogy az öcséd boldogsága ilyen rosszul esik neked – jegyzi meg az anya a lányának. Tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz – mondja az apa a fiának. Takarodjatok el az országomból! - ordítja a fiú mindenkinek.
Operaközvetítés a New York-i Metropolitan Operából, 210 perc, 2026Olasz nyelven, angol és magyar felirattal Az opera két legkülönlegesebb művésze tér vissza a Metbe Verdi izgalmas operájában, amely Shakespeare drámája nyomán mesél Macbethről, a hadvezérről és feleségéről, akik elszántan igyekeznek mindenáron megragadni, majd megtartani a királyi hatalmat. Számos Verdi-szerepben aratott sikere után Quinn Kelsey bariton játssza a skót királyt, akit gyilkos trónra lépésének szellemei kísértenek, Lise Davidsen, a világ egyik vezető drámai szopránja pedig a hatalomvágyó Lady Macbeth szerepében lép elénk, akinek romboló ambíciói mindkettőjüket kárhozatba döntik. A Met zenei igazgatója, Yannick Nézet-Séguin áll a karmesteri pódiumon, a rendezői székben pedig Louisa Proske, a briliáns fiatal rendező ül. A sztárszereplőgárdát Freddie De Tommaso tenor teszi teljessé a hősies Macduff szerepében, és Ryan Speedo Green basszbariton Banquo figurájában, aki Macbeth barátjából annak áldozatává vált. Rendezte: Louisa ProskeVezényel: Yannick Nézet-SéguinSzereposztás: Lise Davidsen (Lady Macbeth), Freddie De Tommaso (Macduff), Quinn Kelsey (Macbeth), Ryan Speedo Green (Banquo)
Visszatér az ikonikus 2010-es előadás Elīna Garančával a címszerepben. Richard Eyre közkedvelt rendezése Bizet remekművéből ebben az évadban egy különleges ráadásként tér vissza a mozikba. Az ikonikus 2010-es Met-előadásban - amely a Met: Live in HD sorozat közönségkedvence volt - Elīna Garanča szoprán énekli a címszerepet, míg Roberto Alagna tenor Don Josét. A karmester a mai zeneigazgató, Yannick Nézet-Séguin volt. Rendező: Richard EyreSzereplők: Barbara Frittoli, Elīna Garanča , Roberto Alagna, Mariusz Kwiecien
Térey János regénye alapján színpadra alkalmazta Bíró Bence és Dömötör András. Csáky Alex a budapesti Füst Milán Színház ifjú titánja, fiatal kora ellenére nemzedékének egyik vezető színésze. Versengenek érte a rendezők, rajong érte a közönség, ostromolják a nők. Alex pedig harapja az életet, a szerepeket, a sikereket. Ő Hamlet a színpadon és Botond a Káli holtak című zombiapokalipszis sorozat főszereplője. Egyre magasabbra szalad, a csúcson beleszédül az őt figyelő mélységbe, a zsigeri otthontalanságba. Gyerekkorában elhunyt Nagyapja hangját hallja meg, és beburkolózik a Káli-élménybe. A Káli-medencét övező kúpokat, a tágas és tiszta égboltot kémleli, szinte arcát karcolják a csillagok. Elemi és mélységes nyugalom árad szét a testében, egy pillanatra eggyé válik a Föld-anyával és szerelmesen öleli Hegyestűt, a szent hegyet. De ha a kettémetszett vulkán ennyire szent, akkor miért hiányzik a belseje, miért hagyták így kibelezni?
A bohózat főhőse Eric, aki egy házban lakik feleségével, Lindával és albérlőjükkel, Normannal. Eric már két éve van állás nélkül, de ezt nem merte otthon bevallani, inkább társadalombiztosítási csalásokból tartja el magát
A nagy sikerű A hosszú élet titka alkotóinak új bemutatója ismét az izgalmas és sokszínű novellaszínházi műfajban születik. Kapuzárási pánik című előadásban ismét négy színész bravúros átlényegüléseivel elevenítenek meg 14 különálló, mégis tartalmi és hangulati egységet képező történetet, amelyek újra itt és most, azaz Magyarországon és napjainkban játszódnak. A jelenetek az elmagányosodásról, a kapcsolódásaink nehézségeiről és a kisember megfelelési kényszeréről mesélnek sok humorral, groteszkkel, abszurddal és váratlan, meglepő fordulatokkal. Miről tesz bejelentést az életközepi válsággal küzdő férj a feleségének? Milyen titokra derít fényt egy padlásra rejtett, megsárgult családi fénykép? Miként alakul a romantikusnak ígérkező vacsora, amin az étel mellett súlyos traumák is az asztalra kerülnek. Mit tesz a férfi, aki saját nevét húzza ki a vállalati karácsony előtt? És hogyan lesz vége a baráti társaságból verbuválódó könyvklub szépen induló történetének? Zenei közreműködő: Bartek Zsolt basszusklarinét
Zajlik valahol egy háború. Tóték ezt a falujukban nem érzik, csak onnan tudják, hogy a fiuk kint szolgál a fronton. Tót, a helyi tűzoltóparancsnok, illetve az őt istenítő kedves felesége és lánya, egy nap levelet kapnak a fiútól: az őrnagy úr, akivel a fiú a fronton harcol, megfáradt és kikészült a háborúban… Szeretne egy kicsit lepihenni… És arra gondolt, hogy erre a legjobb hely egy csendes, idilli kis falu – pont olyan, mint ahol Tóték élnek… Tóték – hogy a fiukat jobb helyzetbe hozzák a katonaságnál –, vendégül látják az őrnagy urat, és elkövetnek mindent, hogy csodásan érezze magát… De az őrnagy úrnak – mint a legtöbb embernek, aki a passzátszelet fújja – megvannak a maga hóbortjai… Tóték persze nem problémáznak, „amit csak az Őrnagyúr parancsol”, azt a kisfiukért megcsinálják… Örkény István, a groteszk mestere, az Egyperces novellák szerzője, most egy egész estén át szórakoztat. Már amennyire az ember képes az élet abszurditásán és önmaga kiszolgáltatottságán nevetni. Adott egy kedves család… A pécsi Harmadik Színház szövegváltozatának felhasználásával, Radnóti Zsuzsa hozzájárulásával. A Thália Színház és a Nézőművészeti Kft. közös produkciója.
Az összművészeti előadás Erdély egyik legizgalmasabb, legszínesebb kultúrájú tájegysége, a Mezőség énekes, táncos és irodalmi hagyományaiból táplálkozik. A produkció zenei centrumában Bartók Béla Mikrokozmosz című zongorasorozatának tételei, valamint a zeneszerzőt inspiráló mezőségi dallamok állnak. Előbbieket Fülei Balázs, utóbbiakat Mihó Attila és zenekarának előadásában élvezhetjük.A műben az autentikus tánc- és zenekultúra, az egyszerre verbális és mozgásközpontú kortárs színház, illetve a paraszti világ absztrakt képi ábrázolása szervesül Bartók Béla zongoraművének tételeivel. Prózai részeiben Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című regényének történetei elevenednek meg. Az író szülőfalujában, a mezőségi Pusztakamaráson játszódó történet az ott élő emberek sorsáról, túléléséről, megmaradásáról szól az 50-es, 60-as években.Az előadás látlelet, színpadi szociográfia, drámai műalkotás, amely a kulturális pusztulás korában a megújuláshoz és az újrateremtéshez kíván igazodási pontokat találni, szellemi biztonságot, emberi tartást adni. Közreműködik: Fülei Balázs – zongora, Mihó Attila és barátaiElőadják: a Forte Társulat színészei, a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes táncosai (együttesvezető: Deffend Irén), a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói
Beavató-felolvasószínház 10 ülésben. Homérosz Odüsszeiája közel háromezer éve mesél egy férfiról, aki tíz év háború után végre hazaindul. Kalandos, viszontagságokkal teli történetében a legfontosabb kérdés: mire vágyik igazán az eposz hőse, a trójai háborút eldöntő hadicsel kiötlője, Odüsszeusz? Amikor hazaindul, természetesen mindent felülír a testét-lelkét hatalmába kerítő honvágy. Figyelmesen olvasva Homérosz szövegét, azzal szembesülünk, hogy az út során megismert világok – városok, emberek, istenek, csodalények és természeti erők – újabb és újabb vágyakat ébresztenek benne. Ezek mögött pedig ott húzódik valami még fontosabb: a megismerés, a tudás és a tapasztalás vágya. Az eposz a nagy hazatérő sokféle vágyának története. A mi Odüsszeiánk nem egyszerűen egy klasszikus mű felolvasása, hanem kísérlet arra, hogy egy közel háromezer éves történetben olyan kérdéseket keressünk, amelyek ma is rólunk szólnak. A mi Odüsszeiánk tíz alkalomra tervezett sorozatában Hegedűs D. Géza színművész előadásában elevenedik meg Odüsszeusz hazatérés-története. Az elhangzó részletekről Karsai György klasszika-filológussal beszélget és gondolkodik együtt. Párbeszédük tárgya egyszerre költészet, színház és ókortudomány. A havi rendszerességgel műsorra kerülő tíz előadás egymástól függetlenül is élvezhető, mindegyik rész önálló témát jár körül. Kicsoda Homérosz? Miről szól az Odüsszeia, és miről a másik görög eposz, az Iliasz? Előadás-sorozatuk első részében az Odüsszeia I. és II. énekével foglalkozunak:” megismerkedünk Télemakhosz-szal, Odüsszeusz húsz éves „szép szál fiával”, és elkezdjük az eposzból elénk táruló apa-fiú történet kibontását.