Sci-fik, amelyek megtörtént eseményeken alapulnak, 2. rész

Pont erről a műfajról nem gondolnánk, hogy vannak darabjai, amelyeket igaz történet ihletett – de ahogy mondani szokás, a valóság gyakran furcsább, mint a fikció. Olyannyira, hogy múltkori összeállításunk után újabb címeket találtunk.

Overlord (2018)

Ez a sci-fi/horror a J.J. Abrams-féle Bad Robot gyártásában készült, de a közhiedelemmel ellentétben nem egy Cloverfield-folytatás. Ahogy a címe is mutatja, egy II. világháborús környezetben játszódó alkotásról van szó: az Overlord a normandiai csata szövetséges hadműveletének volt a kódneve – így máris adott a megtörtént esemény, amelyen a mű alapul. De itt még nincs vége a történetnek. A sztori szerint ugyanis egy kisebb csapat amerikai ejtőernyősnek a D-napon le kell rombolniuk egy, a németek által rádiótoronynak használt régi francia templomot az egyik megszállt városkában. A hadszíntér mögött azonban hőseink egy titkos laboratóriumot találnak, ahol a Harmadik Birodalom tudósai kikísérleteztek egy újraélesztő szérumot, amelynek a segítségével halottakból létre is hoztak néhány mutáns, szupererős humanoid szörnyet.

Habár a valóságban a nácik ilyen messzire nem jutottak, azért nem olyan vad elképzelés azt állítani, hogy az őrült német orvosok (például Josef Mengele) embertelen kísérletei inspirálták a horrorisztikus történetet. Ahogy a film sztárja, Wyatt Russell is nyilatkozta: „Vannak benne valóságos elemek…

Ha megtehették volna, bizonyára teremtenek egy szuperkatonát

ezen az iszonyatos, rettenetes, démoni módon. Szóval sajnos nem olyan vad ez az ötlet.”


Kockázatos túra (2012)

A később a Jurassic Worlddel híressé vált Colin Trevorrow mikroköltségvetésű romantikus sci-fijében egy seattle-i magazin munkatársai egy különös hirdetés nyomába erednek, amelynek a feladója időutazáshoz keres maga mellé társakat. A munka során a csapat megismeri a paranoiás Kenneth-et (Mark Duplass), akihez a lap gyakornoka, Darius (Aubrey Plaza) elkezd vonzódni,

és vállalkozik is rá, hogy megvalósítsák a férfi őrült tervét, és elkíséri az időutazásra.

Bár elsőre hihetetlennek tűnik, 1997-ben a Backwoods Home Magazine-ban valóban megjelent egy hirdetés a következő szöveggel:

„Keresek valakit, aki eljönne velem egy időutazásra. Ez nem vicc…

Miután visszatérünk, meg leszel fizetve. Hozd a saját fegyvereidet! A biztonság nem garantált. Csak egyszer csináltam ilyet korábban.” És ami még hihetetlenebb, hogy a hirdetésre több ezren jelentkeztek.

Később az érintett magazin munkatársa, John Silveira bevallotta, hogy a felhívást ő rakta be viccből az apróhirdetés rovat üresen maradt helyére. A szöveget pedig saját befejezetlen sci-fi novellájából vette. Amire viszont Silveira nem számított, hogy zömében nem mezei futóbolondok válaszoltak neki, hanem olyan elkeseredett emberek, akik így akarták megmenteni (vélhetően balesetben vagy betegségben) elhunyt szeretteiket.

„Szívet tépőek voltak ezek a levelek, alig tudtam elolvasni őket, és nagyon szégyellem magam, amiért hamis reményeket ültettem el az íróikban” – nyilatkozta a férfi.


Változó állapotok (1980)


Ken Russell angol rendező neves testhorrorja a tudományos igazság megismerésére tett legszélsőségesebb törekvéseket mutatja be William Hurt tudósfigurájával a középpontban, aki hogy igazolja a kollektív tudattal kapcsolatos teóriáit, saját magán kezd el különféle hallucinogén drogokkal kísérletezni, amelyek hatására fizikailag is félelmetes átalakuláson megy keresztül. A Változó állapotok Paddy Chayefsky forgatókönyvíró saját regényén alapul, amit a szerző egy bizonyos Dr. John C. Lilly kísérletei alapján írt. Lilly valóban megcsinálta a filmben látható eljárásokat, melyek során tudatmódosító szereket vett be, majd egy ingermegvonásos izolációs kamrában várta a hatást – ami állítása szerint el is jött, és ebben a beketaminozott állapotban

képes volt átlépni a valóság határait és kapcsolatba kerülni az univerzum megalkotóival, illetve azokkal a helyi vezetőkkel is, akik a kreatív kontrollt gyakorolják felettünk. Hm.


Godzilla (1954)

Az eredeti japán szörnyfilmben egy hatalmas hüllőszerű lény kel ki az óceánból, hogy elpusztítsa Tokiót – és örökre megváltoztassa a mozizást. A Godzilla egy olyan óriási, megállíthatatlannak és elpusztíthatatlannak tűnő erőről szól, amely felfoghatatlan rombolást képes okozni a legnagyobb metropoliszokban is. Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy nem olyan sokkal a II. világháború után

mindez az atombomba metaforája volt.

A filmet rendező Ishirō Honda maga is a japán hadseregben szolgált Hirosima bombázása idején, és saját élményeit fordította a bestia tombolásába.


„A legtöbb kép a háborús tapasztalataimból ered.

A háború után, ahogy egész Japánból, úgy Tokióból is csak romok maradtak. Az atombomba pedig teljesen elpusztította Hirosimát. (…) Ha Godzilla valamiféle dinoszaurusz lenne, egy ágyúlövéssel is ki lehetett volna iktatni. De ha az ereje egy atombombáénak feleltethető meg, akkor nem tudnánk mit tenni ellene. Szóval végeredményben az atombomba karakterjegyeit dolgoztam bele Godzillába” – nyilatkozta évekkel a film premierje után a rendező. A nukleáris párhuzam erejét pedig mi sem illusztrálja jobban, mint hogy az amerikai közönség számára újravágott-újraforgatott 1956-os verzióból több vonatkozó utalást is kivágtak.


Holnapolisz (2015)

Ez a George Clooney és Britt Robertson főszereplésével készült ifjúsági sci-fi arról szól, hogy egy világból kiábrándult egykori gyerekzseni és egy fiatal tehetség veszedelmes kalandra indul, hogy felderítse a titokzatos, időben és térben ismeretlen helyen található Holnapoliszt. A futurisztikus helyszín pedig, amit a világ legnagyobb feltalálói terveztek, egyáltalán nem olyan utópisztikus csoda, mint gondolnánk – ahogy arról ebben a cikkünkben részletesebben is írtunk, a varázslatos helyet Walt Disney bizarr terve ihlette. Az 1955-ben megnyitott első Disneylandnek ugyanis lett volna egy testvérvárosa is, amit viszont közel sem vidám családi vurstlinak terveztek, hanem egy önellátásra berendezkedett, futurisztikus kísérleti lakó- és munkaközösségnek, saját önkormányzattal, ipari parkkal, repülőtérrel és rendfenntartó erőkkel.

A 20 ezer főnek szánt falanszter a The Walt Disney Company alkalmazottainak lett volna kialakítva, és lényegében egy kizsákmányoló vadkapitalista magánállam lett volna az Egyesült Államokon belül – szóval nem is baj, hogy az EPCOT, azaz Experimental Prototype Community of Tomorrow néven futott projekt végül nem valósult meg – vagy legalábbis nem az eredeti elképzelések szerint. A filmben való megjelenítése előtt egyes elemei

az 1982-ben létrehozott EPCOT Parkban is visszaköszöntek, de hálistennek csak egy hatvanas évekbeli világkiállítást idéző bazári látványosság formájában.


A Föld inváziója: Csata – Los Angeles (2011)

Jonathan Liebesman rendezésében egy tengerészgyalogos-egységet ismeretlen küldetéssel Los Angelesbe vezényelnek, Nantz őrmester (Aaron Eckhart) vezetésével. A katonák azonban nem várt ellenséggel szembesülnek:

az űrből jött lények a tenger felől érkeznek,

és a partraszállás során válogatás nélkül mindenkit azonnal megölnek. A szakasz már csak annyit tehet, hogy kimenti az utolsó túlélőket. Totális háború veszi kezdetét…

Habár az alkotás a klasszikus űrlényinváziós filmeket idézi, ezt is valós események ihlették, mégpedig a címben is szereplő Los Angeles-i csata, amely pár hónappal Pearl Harbor után, 1942. február 24-én zajlott, és a mai napig a II. világháború legrejtélyesebb incidense, amiről még mindig nem tudni pontosan, hogy miért is robbant ki. A hadüzenet nélkül történt december 7-i támadást, azaz a Pearl Harbor-i eseményeket követően ugyanis az amerikai hadsereg körében meglehetősen felfokozott hangulat uralkodott,

és mindent ellenséges inváziónak hittek, néha még a halászhajók vagy bálnák felbukkanását is.

Így történhetett, hogy a szóban forgó éjjel Santa Monicán állomásozó katonák tüzet nyitottak egy azonosítatlan repülő tárgyra, majd a tűzijátékhoz a többi part menti légvédelmi egység is csatlakozott, amelynek következtében végül olyan pánik tört ki, hogy reggelre az ágyúk több mint 1400 sorozatot lőttek ki – gyakorlatilag az üres égboltra (minderről a Múlt-kor történelmi magazin cikkeiben olvashatunk részletesebben).

Később persze több összeesküvés-elmélet is született az eset kapcsán: sokan máig váltig állítják, hogy az angyalok városát UFO-támadás érte,

amire természetesen A Föld inváziója: Csata – Los Angeles marketingkampányában is rámentek.


(via Ranker)

 

Döbrösi Laura a SZESSÖN vendégeként elárulta, hogy karmesternek lenni a világ legmenőbb dolga és azt is, mit jelent noisemakernek lenni, de beszélt a nő zenészekről is.