Rekordok és konteók: 12 érdekesség Walt Disney-ről

1901. december 5-én született minden idők leghíresebb rajzfilmguruja, Mickey egér és Donald kacsa atyja, a 26 Oscar-díjjal kitüntetett Walt Disney. A kerek évforduló apropóján összeszedtünk egy tucatnyi érdekességet a kalandos életéről.

1901. december 5-én született az Illinois állambeli Chicagóban minden idők leghíresebb rajzfilmguruja, a 26 Oscar-díjjal kitüntetett animátor, producer, filmrendező és iparmágnás Walt Disney, Mickey egér és Donald kacsa atyja, akinek az életét és halálát máig számos legenda lengi körbe. Miért pont beszélő háziállatokra épített fel egy egész cégbirodalmat? Náci volt vagy antifasiszta hazafi? Tényleg hibernálták a halála után, hogy később majd feléleszthessék? A Mentalfloss és a Paste Magazine cikkei alapján megírt évfordulós összeállításunkban ezeket az izgalmas kérdéseket járjuk körbe.

1. Walt Disney farmercsaládban nőtt fel, ezért lett a farm számos rajzfilmjének a helyszíne

Walter Elias Disney egy Kanadából áttelepült farmer negyedik gyermeke volt (egyesek szerint, nem is Disney-ék voltak a vér szerinti szülei: Waltot Spanyolországból fogadták örökbe). 1906-ban a család átköltözött Missouri államba egy farmra, ahol a kemény mezőgazdasági munkába a gyerekeket is bevonták.

A kis Walt soha nem kapott játékokat a szüleitől,

a karácsonyi ajándéka mindig valami ház körüli feladatokhoz kapcsolódó használati tárgy volt. Bár nem volt könnyű gyerekként az élet a farmon, Disney felnőtt korában már kellemes emlékként gondolt vissza ezekre az évekre. Olyannyira, hogy rajzfilmjei témájául is előszeretettel választotta az idealizált vidéki miliőt, leghíresebb karakterei pedig mind ház körüli állatok: Mickey és Minnie egerek, Donald egy kacsa, Goofy és Plútó pedig mindketten kutyák (ami a mai napig vicces mémek örök témája).

Nagy munkában az ifjú Walt Disney. Forrás: Bettmann Archive / Getty Images.

 

2. Első rajzait a ház falára festette, ki is kapott érte

Disney gyerekkorától fogva imádott rajzolni. Egy alkalommal kátránnyal festett fel különféle állatokat a farmházuk hófehér falaira, amiért az apja keményen megbüntette (Elias Disney kemény ember hírében állt, aki a testi fenyítéstől sem riadt vissza – akárhányszor a kis Walt elkövetett valami csibészséget, mindannyiszor elverte nadrágszíjjal a pincében, egészen addig, amíg a kisfiú egyszer bele nem harapott a kezébe). Disney a családjától nem sok biztatást kapott a rajzoláshoz, bár a nagynénje egyszer adott neki ajándékba egy csomag rajzpapírt és pár ceruzát.

Miután átköltöztek Kansas Citybe, a kisfiú szombat reggelente kiszökdösött a helyi művészeti intézet délelőtti festő- és rajztanfolyamára, ami fölött végül apja is szemet hunyt.

3. Fiatalon Disney minden volt, csak akasztott ember nem

 A Kansasbe költözés után más gyerekekkel együtt Disney az apja hírlapkézbesítő cégénél dolgozott: hajnalban ő hordta házhoz a The Kansas City Star és a Kansas City Times példányait. De robotolt édességboltban, és a helyi moziban működő műkedvelő színházi csoportban is fellépett (Charlie Chaplin-paródiáival pár dollárt is megkeresett). Amikor az apja kiszállt a hírlapterjesztésből, és vett egy konzervgyárat, a ifjú Disney ott is munkába állt, emellett volt vonatokon cukorkaárus és postás is.

16 évesen idősebbnek hazudta magát, hogy részt vehessen az első világháborúban.

Franciaországban a Vöröskereszt sofőrje volt, egészségügyi holmikat szállított, valamint telepingálta rajzfilmfigurákkal a teherautók oldalát és a Stars and Stripes című katonai újság oldalait. A háború után úgy döntött, reklámgrafikusi pályára lép – ekkor sodorta az élet későbbi jó barátja és kollégája, Mickey egér másik atyja, Ub Iwerks mellé.

Walt Disney és Mickey egér, aki az 1928-as Steamboat Willie című animációs rövidfilmben bukkant fel először. Forrás: Ullstein Bild via Getty Images.

 

4. Korántsem volt minden Disney-vállalkozás sikersztori

Disney és a korai években nála jóval ügyesebb grafikusnak számító Iwerks két rajzfilmcéget is alapított Kansasban Iwerks-Disney Commercial Artists és Laugh-O-Gram Studio néven. Közösen kitalált figuráikat azonban vagy kidobták, vagy lenyúlták a nagy stúdiók: Mickey egér előképét, Oswaldot, a mázlista nyuszit például csak 2006-ban tudta  visszavásárolni a Universaltól a The Walt Disney Company. Utóbbit egyébként 1923. október 16-án alapította Walt Disney és bátyja, Roy Oliver Disney – ekkor vette kezdetét Disney üstökösként felfelé ívelő hollywoodi karrierje.

 

5. Máig rekordernek számít az egy főre jutó Oscar-díjak tekintetében

 Összesen 59 alkalommal jelölték, és 26 alkalommal el is nyerte az Amerikai Filmakadémia emblematikus aranyszobrát (23 trófeát kapott filmjeiért, és mellé még 3 emlékdíjat). Az egyik díjátadó gála igencsak rendhagyó volt: 1939-ben Hófehérke és a hét törpe című rajzfilmjéért egy nagy, valamint hét kisebb méretű Oscar-szobrot vehetett át az Akadémiától.

A kis Shirley Temple és Walt Disney, valamint a Hófehérke és a hét törpe 1+7 Oscar-díja az 1939-es díjátadó gálán. Forrás: Getty Images.

 

6. 1950-ben Disney betört az élőszereplős filmek piacára is

A The Walt Disney Company égisze alatt működő Walt Disney Productions stúdió első filmje az 1950-ben bemutatott nagyszabású családbarát kalandfilm, a Kincses sziget volt, amit azóta több száz másik produkció követett a Mary Poppinstól kezdve a Star Wars IX-ig.

Disney kalózimádata egyébként akkora méreteket öltött,

hogy amikor 1955-ben a világon elsőként építtetett egy tematikus vidámparkvárost Anaheimben Disneyland néven, hadat üzenve az addig Amerika-szerte divatos, családi vállalkozásokban működő béna körhintáknak, egy külön Pirates of the Caribbean-hullámvasutat is tervezett a látogatóknak. Az itteni izgő-mozgó kalózfigurákból nőtte ki magát 2003-ban az egyik legjövedelmezőbb Disney-franchise, a sok-sok milliárdos bevételt hozó A Karib-tenger kalózai-filmek sora.

 

7. Disney náci volt?

Az internet korában rengeteg pletyka és konteó kering arról, hogy „Walt Disney egy antiszemita náciszimpatizáns volt”, erre azonban nincsenek kézzelfogható bizonyítékok. Disney-nek azonban számos olyan barátja és kollégája volt az amerikai társadalmi-politikai elitben, akik úgymond „aktívan érdeklődtek” a nácik dolgai iránt. A híres Disney-animátor, Art Babbitt például, aki Disney egyik közvetlen kollégája volt, eljárt a German American Bund, azaz az amerikai náci párt nyílt gyűléseire (saját bevallása szerint „első kézből akarta megtudni, mi folyik ott”), ahol több alkalommal is látta a hallgatóság soraiban Walt Disney-t, valamint Gunther Lessinget, Disney ügyvédjét. Erről többek közt Peter Fotis Kapnistos is írt Hitler hasonmásai című könyvében. Disney-t nyíltan soha nem vádolták meg azzal, hogy náci-szimpatizáns lenne, de...

8. Disney személyesen látta vendégül Amerikában Hitler udvari rendezőjét, Leni Riefenstahlt

Ez 1938 végén történt, mindössze egy hónappal a Kristályéjszaka néven elhíresült, központilag megszervezett németországi zsidóellenes erőszakhullám után. Riefenstahl 1938-as, A berlini olimpia című filmjét népszerűsítette az Egyesült Államokban, és a promóciós körút során Walt Disney személyesen vezette őt körbe a Disney-stúdióban. Bár egy prominens náci propagandistával való ünnepélyes találkozó után már igen nehéz levakarni valakiről a nácibarát jelzőt, könnyen lehet, hogy ez tényleg csak egy üzleti-szakmai tárgyalás volt, két korszakalkotó filmes között.

A találkozó egyik utólagos magyarázata ugyanis, hogy Disney Riefenstahlon keresztül akarta kilobbizni Hitlernél a Disney-filmek újbóli németországi vetítését, mivel a Führernek, bár bevallottan a Hófehérke és a hét törpe volt a kedvence (erről itt írtunk részletesen), betiltott minden olyan amerikai filmet, ami „a zsidók uralta Hollywoodból” érkezett. Disneyt egyébként már kortársai is élesen bírálták amiatt, hogy

még ha engedményeket is akart kicsikarni a Disney-filmek németországi bojkottjával kapcsolatban, akkor sem közvetlenül a Kristályéjszaka után kellett volna fogadnia Riefenstahlt.
Walt Disney munkaértekezletet tart Disneyland látványtervei mellett. Forrás: Earl Theisen / Getty Images.

 

9. Disney egyik nagyszabású Disneyland-terve egy nyomasztó falanszter volt

Walt Disney politikai konzervativizmusában és a munkafegyelemről vallott nézeteiben egyesek szerint igenis akadtak olyan vonások, amelyek kísérteties hasonlóságot mutattak a náci állameszménnyel. Ez a cikk például igen hosszan és érdekesen foglalkozik a témával, de álljon itt most csak a lényeg: az 1955-ben megnyitott első Disneylandnek lett volna egy „testvérvárosa” is. Ez viszont már egyáltalán nem az a vidám családi vurstli lett volna, aminek ma ismerjük, hanem egy önellátásra berendezkedett, futurisztikus kísérleti lakó- és munkaközösség, saját önkormányzattal, ipari parkkal, repülőtérrel és rendfenntartó erőkkel.

Vagyis a The Walt Disney Company alkalmazottainak mindentől elszeparált enklávéja lett volna – lényegében egy kizsákmányoló vadkapitalista magánállam az Egyesült Államokon belül,

ahol minden a pénztermelésnek van alárendelve, nincsenek akadékoskodó szakszervezetek és bürokraták, nincs nyugdíj, csak élethosszig tartó fegyelmezett munka, és ahol az alacsony fizetésért serénykedő dolgozók nem is a saját lakásaikban laknak, hanem Disneytől bérlik az otthonaikat.

A projekt EPCOT, azaz Experimental Prototype Community of Tomorrow néven futott, és talán nem is baj, hogy Walt Disney eredeti elképzelése végül csak 1982-ben valósult meg EPCOT Park néven a floridai Disneylandben, egy olyan bazári látványosságként, ami úgy néz ki, mintha soha nem ért volna véget egy '60-as évekbeli világkiállítás (emellett egyes elemei visszaköszöntek a nálunk Holnapoliszként bemutatott Tomorrowland című Disney-filmben is).

Walt Disney egy futurisztikus magasvasút látványterveit szemléli az '50-es években. Forrás: Bettmann Archives / Getty Images.

 

10. Disney számos antifasiszta propagandarajzfilmet készített 

A „Disney náci volt”-érveléssel szemben egyértelműen fel lehet mutatni azt a tényt, hogy Walt Disney nemhogy nem volt náci, de egyenesen az amerikai szövetségi kormányzatnak készített hazafias antifasiszta animációs filmeket. Az Egyesült Államok második világháborúba való belépése után a matróz blúzos Donald kacsa (akit Disney még 1934-ben talált ki) ideális alany volt arra, hogy jó hazafiként a mesehősök közül elsőként jelentkezzen az amerikai haditengerészethez, és harcoljon a japán fronton. De Donald volt a főszereplője annak az 1942-es Der Führer's Face című animációnak is, ami 1943-ban Oscar-díjat hozott Disney-nek.

Ebben Donald a náci Németországban egy német hadiipari üzemben robotol Heil, Hitler!-t kurjongatva, ám a sztori végén kiderül, hogy csak álmodta az egészet.

 

11. Városi legenda, hogy Disney holttestét hibernálták egy későbbi kiolvasztáshoz

Évtizedek óta makacs pletyka, hogy Walt Disney testét lefagyasztották arra az esetre, hogy ha a távoli jövőben olyan fejlett lenne az orvostudomány, hogy fel tudnák éleszteni. Ez természetesen puszta kitaláció, amit állítólag a furcsa humorú animátor, Ward Kimball kezdett el terjeszteni. Disney ugyanis bizonyítottan meghalt, 65 évesen, a láncdohányzása folytán kialakult, tüdőrák okozta keringési rendellenesség miatt 1966. december 15-én, és két napra rá el is hamvasztották a testét (ezt igazolja halotti bizonyítványa és a végrendelete is). Végső nyughelye a Los Angeles-i Forest Lawn Cemetery temetőben van, sírjához bárki szabadon ellátogathat.

12. Máig rejtély, miért írta fel a halála előtt egy darabka papírra, hogy „Kurt Russell”

Kurt Russell 1966 decemberében 15 éves tinédzser volt. Gyerekszínészként ekkor már szerepelt jó néhány tévésorozatban, az Utánam, fiúk!-ban, valamint A világvásáron történt című Elvis-filmben is, és tízéves szerződés kötötte a Disney stúdióhoz, de ekkoriban azért még nem volt túl ismert. Bár a későbbi sztár személyesen is ismerte Walt Disneyt a '60-as években, azóta sem tudja, hogy a rajzfilmmogulnak anno milyen távlati tervei lehettek vele...

A fiatal Kurt Russell a Guns in the Heather (tévés forgalmazásban: The Secret of Boyne Castle) című Disney-film 1968-as forgatásán. Forrás: Film Publicity Archive / United Archives via Getty Images.

 

 

 

Beköltözött a magas kultúra a SZESSÖN próbatermébe. Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész mesélt a zenélés és az írás kapcsolatáról, hogy például Tinódi Lantos Sebestyén volt az első magyar slammer. Végül megpróbálkozott minden idők egyik legvitatottabb dobosának dobtémájával is.