8 magyar gyártású sci-fi, amit kötelező látni

Szerencsére van élet az Űrgammákon túl is: Az idő urai máig kultikus rajzfilm, az Orchideák bolygója a Pirx rendezőjétől egy méltatlanul elfeledett, pszichedelikus gyöngyszem, A Karantén Zóna pedig az HBO Maxon hirdeti a magyar sci-fi dicsőségét.

1. Pirx kalandjai (1972)

Az első magyar sci-fi tévésorozat sokak szerint már a megszületésekor, 1973-ban is röhejes volt. Kollégánk már részletesen felsorolta egy kiváló korábbi cikkünkben ennek okait: már a kortársak, a '70-es évek magyar nézői is röhögtek rajta. Sőt, állítólag a tévé előtt ülve azzal szórakoztak, hogy ki tud több háztartási eszközt, alkatrészt és gyerekjátékot megnevezni a látványelemek közül.

Kávéfőző, citromfacsaró, kenyereskosár, gyerekbicikli, vécékefe és talált lomok alkották a XXI. század végének futurisztikusnak remélt világát.

És hogy kicsoda a címbéli Pirx pilóta? A világhírű lengyel sci-fi-író, Stanisław Lem Pirx pilóta kalandjai című novellafüzérének címszereplője. Az ő kalandjait adaptálta tévéképernyőre Rajnai András, a hazai kísérleti televíziózás úttörője, miután rájött, hogy „a korabeli blue-box technikával” akár a háztartási eszközökből is lehet űrhajóbelső vagy holdjáró komp. Ezek a filmtrükkök persze ma már kissé megmosolyogtatóak, de talán épp ezért válhatott kultfilmmé a Pirx.

 

2. Orchideák bolygója (1976)

Szintén Rajnai András volt a szellemi atyja ennek a pszichedelikus sci-finek, amely Herbert W. Franke azonos című kultikus sci-fijét adaptálta televízióra. A távoli jövőben az emberi faj furcsa frizurás, batikolt pólós képviselői egymással vetélkedő felfedezőcsapatokba verődve szó szerint sportot űznek abból, hogy idegen bolygókat derítenek fel a végtelen csillagrendszerekben. A győztes ugyanis, aki „elsőként fejti meg az idegen világ titkát”, saját magáról nevezheti el az adott planétát.

Egy ilyen kutatóexpedíció tagja Kat (Venczel Vera), Don (Harsányi Frigyes), Szi (Egri Márta) és Al (Kovács István) is, akik a neonszínekben pompázó bolygón számos megpróbáltatás után értelmes lények nyomára bukkannak, amikor a műanyagból újraalkotott növénytengeren túl furcsa építményeket és még annál is furább, futurisztikus masinákat találnak (amik persze a színészek elé és mögé vetített, felnagyított légyszemek, gyöngysorok, hamutartók és üvegvázák). Utóbbi gépagyak végül Kat és Al hangján mondják el a teljes igazságot Katnak és Alnak arról, hol is vannak és mit is jelent pontosan a címbéli „orchideák bolygója”, aztán rögvest halálra ítélik őket, amiért a felderítők életeket oltottak ki a bolygón.

Erre Kat és Al olyat lépnek, és olyan titkokat kotyognak ki, hogy a Mátrix zöld ledfala adja a másikat, a néző meg csak pislog,

hiszen 1976-ban úgy vontak le nagy tanulságokat az alkotók a virtuális valóságokról és az elkényelmesedésében kiüresedett emberi társadalomról, hogy még internet, sőt Commodore 64 sem létezett!

 

3. Az idő urai (1982)

Gyerekeket skalpoló, zizegős szárnyú frölonok! Rémisztő, arc nélküli angyalok! A barátságos elefántlovat felfaló, ocsmány csápok!

Gyerekként leginkább ezek maradtak meg bennem Az idő uraiból, abból az 1982-es, francia-magyar koprodukcióban készült, kultikus sci-fiből, ami máig a magyar animációs filmgyártás koronaékkövének számít – és bár mi idehaza csak 1983-tól láthattuk a mozikban és a tévében (majd később másolt VHS-es és duplalemezes dvd-n is), az egész világon ismert lett Time Masters címen.

A történet középpontjában itt egy Piel nevű kisfiú áll, aki szülei halála után árván marad a távoli Perdide bolygón. A megmentésére induló űrhajós, bizonyos Jaffar, Piel apjának régi barátja az utasaival együtt kockázatos kalandjaik során csupán egy adóvevővel tudja tartani a kapcsolatot a gyerekkel. Megkezdődik kétségbeesett versenyfutásuk az idővel, de vajon sikerül-e odaérni a Perdide bolygóra, mielőtt túl késő lesz? Bár ezt a rajzfilmet bizonyára mindenki számtalanszor látta már, a mai napig izgalmas agytorna elgondolkozni azon, kicsoda valójában a megmentésre váró Piel, és mi köze van a Silbadhoz, a vén űrmatrózhoz?

 

4. Űrgammák (1995-1998)

Az Űrgammák egyértelműen az egyik leggrandiózusabb, de egyúttal az egyik legbénább magyar gyártású mozgóképes projekt volt. Pedig az alapötlete nem is annyira ördögtől való: ebben a tudományos-fantasztikus sorozatban ugyanis az alkotók inkább a tudományt tolták előtérbe a fantasztikum rovására, és az akkori Nemzeti Alaptantervre alapozva kifejezett célul tűzték ki azt, hogy felkeltsék az ifjúság természettudományos tárgyak iránti érdeklődését. Ennek szellemében a sztoriban központi szerepet kapott egy csapat földi tinédzser, akik a suliban megtanult matematikai, fizikai, kémiai és biológiai ismereteik segítségével húzzák ki rendre a bajból a gonosz drakvúfok elől menekülő Haldor-01 csillaghajó legénységét, Dextert és Szinisztert, akiket Sörös Sándor és Szombathy Gyula alakított.

A tévénéző ebből persze csak annyit látott, hogy a jellegtelen és bumfordi habszivacs űrhajóbelsőben csetlő-botló amatőr gyerekszínészek, és a kutyakomédiához lelkesen asszisztáló, két ismert sztár perceken keresztül csak gombokat nyomogatnak a bekrepált „szuperszámítógépen". Aztán amikor már épp túlcsordul az agyunk a prímszámokról hadoválástól, jön Szulák Andrea, és rázendít, hogy

Ez a Xénia Láz, ez minden őrültséget megmagyaráz!

A suta és unalmas Űrgammák érdekessége, hogy igazából profi írók és dramaturgok dolgoztak rajta (például Mészöly Gábor, Berkes Péter és Böszörményi Gyula), akiknek elvileg kisujjában volt a jó történetmesélés minden trükkje. A csillaghajókat és űrbázisokat pedig a '90-es évek sztárrajzolói, Boros Zoltán és Szikszai Gábor készítették, akiknek a jellegzetes ecsetvonásai nélkül akkoriban nem jelenhetett meg egyetlen Leslie L. Lawrence-regény vagy Star Wars-könyv sem. A Boros–Szikszai-páros készítette el emellett a Xénia-láz arculati elemeit is, azaz minden Űrgammák merchandise termék dizájnját, Szulák Andrea albumborítóitól kezdve a BS-koncertek belépőjegyein át a boltokban forgalmazott IQ energiaitalig. Utóbbiból nem mellesleg anno akkora

fogyasztóvédelmi purparlé kerekedett, hogy a parlamentben Pokorni Zoltán üzent személyesen hadat a Scmuck Andoron keresztül az MSZP-hez ezer szálon kötődő Xénia Láz Egyesületnek,

és valószínűleg végül ez okozta a vesztét a tévésorozatnak is (minderről bővebben ebben a PORT.hu cikkben írtunk).

Nem csak sztárok, politikusok is sündörögtek a botrányos véget ért Űrgammák körül

Szombathy Gyula, Szulák Andrea és Sörös Sándor mellett a Playboy-címlaplány Eördögh Alexa, Császár Előd, a Rapülők-tag Berkes Gábor és az író apja, valamint az MSZP-s Schmuck Andor is ott bábáskodott a 160 részes sci-fi sorozat körül, miközben a Xénia-lázat és a kapcsolt merchandise termékeket a Fidesz egykori erős embere, Pokorni Zoltán ekézte a parlamentben.

Tovább

 

5. Imperium Galactica (1997)

Bár nem sci-fi tévéfilm vagy sorozat, hanem hazai fejlesztésű számítógépes játék, mindenképpen bérelt helye van listánkban a Digital Reality boszorkánykonyháján készült, 1997-es Imperium Galacticának is, ami egy egész generáció fejében úgy él a mai napig, mint a '90-es évek legjobb és leghangulatosabb űrstratégiája (nem csoda, hogy később két folytatást is kapott Imperium Galactica 2, illetve Haegemonia címmel).

A játékos Dave Johnson bőrébe bújva, az emberiség nagy reménységeként vághatott bele a 3200-as esztendőben a látványos űrcsatákba és felszíni harcokba, valamint a bonyolult bolygómenedzsmentbe (máig emlegetett poén az adószedés „a' la Bokros”-fokozata), a kutatás-fejlesztésbe, az űrhajógyártásba és az idegen civilizációk képviselőivel folytatott diplomáciába. Bár a játékos által alakított főszereplő hangját a korszak jól ismert szinkronhangja, Minárovits Péter keltette életre, a doktornő pedig Györgyi Anna volt, több profi színész szerződtetésére már nem jutott pénz,

így a filmszerű átvezető videókban a Digital Relity-dolgozók barátai és ismerősei keltették életre egy amatőr iskolai színjátszókör tagjainak átélésével az amúgy kifejezetten izgalmas történet szereplőit.

Különösen viccesre sikeredett Schneider Albert alakítása, aki a játékost a küldetések sikerétől függően megdicsérő vagy a sárga földbe döngölő Douglas ezredesként mára internet-szerte ismert és kedvelt mémmé vált:

 

6. Űrpiknik (2021)

Az elsőfilmes rendező, Badits Ákos és a forgatókönyvet jegyző Benedek B. Ágota romantikus sci-fije egy eszeveszett éjszaka történetét meséli el, ahol a mókás főszereplők számára nagyon hamar világossá válik, hogy a bolygónk sorsa a tét! Panna (Walters Lili) egy egyetemista lány, aki gyerekkorától kezdve próbál az űrbe küldeni jeleket, válaszra várva. Annak ellenére, hogy az egyetemen senki nem veszi őt komolyan, elmélete mégis bizonyítást nyer: hatására ugyanis a Földre érkezik a saját világában hasonlóan kirekesztett űrlény Fiú (Takács Zalán). Ha ez önmagában nem lenne elég sokk, a jövevény közli Pannával:

a Föld pusztulásra van ítélve, őt viszont egyedül csak az érdekli, hogy rajongása tárgya, Zalatnay Sarolta megmeneküljön a kataklizmától.

A film egyik érdekessége, hogy a barátságos űrlényre egy lézerpuskás, szőke Terminátor vadászik, akit Árpa Attila alakít.

Forrás: Mozinet

 

A PORT.hu a premiert követően ezt írta az Űrpiknikről a filmről szóló kritikában:

Az egészet úgy, ahogy van, nem kell, de nem is lehet komolyan venni, még akkor sem, ha akadnak olyan komoly szálak valahol a mélyén, mint hősnőnk és anyjának kapcsolata.

 

7. A Karantén Zóna (2022)

A világméretű korovavírus-járvány idején az ismert filmes újságíró-youtuber, Zsótér Indi Dániel (aki korábban vendégünk is volt a PORTcastben) gondolt egy merészet, és sci-fiben dolgozta fel a pandémiát. Azt a részét legalábbis, amikor az ember kénytelen volt otthon ülni a karantén idején, és vagy a rokonai idegeire ment, vagy épp ellenkezőleg: egyedül szorongott a négy fal között. A Karantén Zóna végül 2022-ben debütált az HBO Maxon (ahol még most is fenn van), és

nagyon hamar nagyon népszerű lett, pedig valójában az alkotók nem csináltak semmi mást, csak modernizálták és magyar környezetbe ültették át a kultikus Twilight Zone-t.

A Karantén Zóna ugyanis nem más, mint féltucat mikrosztori arról, hogy a saját otthonát mindenki biztonságosnak hiszi, ám a több hónapnyi karantén után az álom és az ébrenlét határai gyakran már elmosódnak, a napok összefolynak, a virtuális meetingek sora lesz a valóság, a bezártság, a digitális oktatás vagy a lebetegedett hozzátartozó ápolása pedig nemcsak az ember testét, de a lelkét is felőrli.

A különálló történeteket az ijesztően elegáns és modoros Narrátor (Muchichka László, egy időben rendszeresen visszatérő PORTcast-vendég) köti össze. A legemlékezetesebb szkeccs egyértelműen a Hatóságilag, a mindig nagyszerű Pásztor Erzsivel a főszerepben, aki itt egy olyan kedves, tisztaságmániás kisnyugdíjast alakít, akinek a lakásában furcsa módon el-eltünedeznek mindenféle tárgyak, ezért kimegy hozzá két önkormányzati dolgozó – akik természetesen eleinte kételkednek, de aztán a saját szemükkel látják és tapasztalják a pándimenzionális anomáliát...

Ebből a Szomszédokba oltott Sztalkerből egyértelműen önálló mozifilmet vagy tévésorozatot kellene forgatni!

 

8. A hívó / Sámán (20??)

Idén lesz 10(!) éve, hogy Odegnál Róbert a 2005-ös képregényéből, az Alfabéta-díjas A hívóból összerakott egy 17 perces, látványos sci-fi rövidfilmet, amit akkoriban a mennybe menesztett mindenki, aki látta a Friss Hús Fesztiválon, vagy megnézte az Indexen (itt ma már ugyan nem elérhető a film, de az alábbi trailer alapján nagyjából képet lehet róla kapni).

Én akkoriban így áradoztam róla:

"A hívó egyszerűen beszippantja a nézőt. A nyomasztó hangulatú neo-Budapesten minden úgy néz ki, mintha a '30-as évek art deco stílusa egészen 2030-ig egyeduralkodó lett volna, így az atlétatrikós Kamarás Iván a Bazilika mellett elrobogó nyeregvasút árnyékában veri laposra a magányos jövőbe látót (Mohai Tamás), egy olyan bűntől fuldokló magyar fővárosban, ahol semmi sem történhet az Arany Dimenzió nevű óriásvállalat vezetőségének tudta nélkül.

Persze ezek mind a film noir és a cyberpunk műfajok legelcsépeltebb kliséi mégis kiválóan működtek. Odegnál Róbert ráadasul 2014 óta sem tétlenkedett: önerőből kitanulta a díszletépítést, a vágást és a CGI-utómunkát, bevette a csapatába a fanatikus sci-fi-rajongó Farkas Franciskát, majd a korábbi neo-noir stílusú kisfilmjét áthangszerelte-kibővítette egy sokkal grandiózusabb és izgalmasabb „magyar Szárnyas fejvadásszá”. A projekt már egy sikeres Kickstarter-kampányt és egy Budapest Comic Con-panelbeszélgetést is maga mögött tudhat, remélhetőleg tényleg hamarosan mozikba kerülhet itthon is és külföldön is (vagy felkerül a legnépszerűbb streamingplatformok egyikére) immáron Sámán címmel.