1945. január 3-án született Szombathy Gyula, Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művész, aki ugyan számos színházi, tévéfilmes és  szinkronszerepéről ismert (tudta például a kedves PORT.hu-olvasó, hogy az első pár Família Kft.-epizódban még ő alakította Szép apukát?), a legtöbben mégis úgy ismerik őt a '90-es évekből, mint a Szeszélyes évszakok bohózatainak állandó szereplője, és az Űrgammák című magyar tévésorozat Szinisztere. Mivel január 2. egy ideje már a sci-fi félhivatalos ünnepnapja (ekkor született ugyanis a műfaj koronázatlan királya, Isaac Asimov író), úgy döntöttünk,

a dupla évforduló alkalmából részletesen is bemutatjuk a 160 részes Űrgammák sci-fi sorozatot és a hozzá kapcsolódó, kurtán-furcsán megszűnő Xénia Láz Egyesületet.

Az 1995 novembere és 1998 decembere között sugárzott Űrgammák egyértelműen a '90-es évek egyik leggrandiózusabb, de egyúttal a leggagyibb magyar gyártású mozgóképes projektje volt. Pedig az alapötlete nem is volt annyira ördögtől való: ebben a tudományos-fantasztikus sorozatban ugyanis az alkotók inkább a tudományt tolták előtérbe a fantasztikum rovására, és az akkori Nemzeti Alaptantervre alapozva kifejezett célul tűzték ki azt, hogy felkeltsék az ifjúság természettudományos tárgyak iránti érdeklődését.  A minta alighanem az 1992-ben elindult (és 1995-ben a Magyar Televízióban is nagy sikerrel vetített) Az ifjú Indiana Jones kalandjai volt, ami oktató jelleggel mutatta be a XX. század eleji történelmet az ismert mozihős, Indiana Jones fiatalkorán keresztül. A koncepció az Űrgammák esetében is valami hasonló volt:

egy csapat földi tinédzser az iskolában megtanult matematikai, fizikai, kémiai és biológiai ismeretei segítségével húzza ki rendre a bajból Dextert és Szinisztert, a gonosz drakvúfok elől menekülő Haldor-01 csillaghajó pilótáit, mert a fedélzeti kompjúter folyton megmakacsolja magát...

Ez persze a gyakorlatban sajnos azt jelentette, hogy jellegtelen és bumfordi habszivacs űrhajóbelsőben csetlő-botló amatőr gyerekszínészek, és a kutyakomédiához lelkesen asszisztáló, jobb napokat látott Sörös Sándor és Szombathy Gyula (Dekszter és Sziniszter megformálói) perceken keresztül csak gombokat nyomogatnak a „szuperszámítógépen”, és prímszámokról hadoválnak, miközben a kijelzőn olyan képsorok futnak, aminél már a '80-as évek Commodore 64-es játékai is szebbek voltak. Aki nem hiszi, annak íme egy részlet:

Na de kicsoda Dekszter, Sziniszter meg a drakvúfok?

Ők a címbéli űrgammák, két földönkívüli lény: Dexter parancsnok a Gamma-csilalgrendszerben lévő Dexta bolygón lakó dexták egyik utolsó képviselője, Sziniszter pedig a szomszédos Szinix sarja, ahol a szin nép élt – egészen addig, amíg „az űr farkasai”, a  drakvúfok meg nem támadták őket. A hosszú ideje tartó csatározásban mindkét nép meggyengült, ezért a bölcseik úgy határoztak hogy fel kell venni a kapcsolatot Xéniával, az Univerzum Úrnőjével, és el kell vinni neki egy urnában a két nép Szent Ereklyéit. Mivel Xénia a xentiek közé tartozik, akik szegről-végről a szinek és a dexek rokonai (elvégre valamikor réges-régen még egyetlen faj voltak), az ő segítségével megmenekülhetnek a Dexta és a Szinix szülöttei. Ezt az eredettörténetet egyébként el is mondja a sorozat legelső epizódjában a Xénia nevű arcade videójáték narrátora,

Patrik zolg (Hetényi Zoltán) és Jocó zolg (Felvári György) pedig épp amiatt kerülnek fel a Haldor-01 fedélzetére, mert ők a legmenőbbek a Xénia-videójátékban, aho a drakvúfok űrhajóit kell lelőni!

Ez a toborzás egyébként egy Polla nevű idős hölgy (Tábori Nóra) partizánakciója volt, aki Dexter parancsnok tudta nélkül sugározta fel a két játékőrült geeket a Haldor-01-re, mert Xénia úrnő dadusaként csak így látta biztosítottnak az univerzum megmenekülését. A többi gyerekszereplő, Orsi zolg (Horváth Anikó), Juci zolg (Szabó Ildikó Leila), Csilla zolg (Eördögh Alexa) és Ákos zolg (Monoki Dávid) viszont teljesen véletlenül kerültek fel a hajóra: Dexter és Sziniszter lényegében elrabolták őket a Földről, miután a legénységük eredeti tagjai meghaltak a drakvúfok elleni harcokban (a négy fiatal egyébként régről ismeri egymást, ezért is tartózkodnak egyszerre egy kütyükkel teli garázsban: Juci a rádióamatőr Ákos húga, Csilla Ákos egyik geek cimborájának a barátnője, Orsi pedig ennek a folyton emlegetett havernak a húga).

A kissé suta sztori érdekessége, hogy valójában profi írók és dramaturgok dolgoztak rajta, akiknek elvileg kisujjában volt a jó történetmesélés minden apró trükkje.

• Mészöly Gábor például közel 300 tévés produkcióban volt forgatókönyvíró, de számos színpadi művet is írt egészen a 2021-es haláláig a legváltozatosabb műfajokban, a Vidám Színpad kabaréitól kezdve az Áni Máni című mesejátékon át Az aranyember dramatizált verziójáig.
• Berkes Péter, a Rapülőkben zenélő Berkes Gábor 2022-ben elhunyt édesapja, már a '60-as évektől kezdve széles körben ismert és népszerű író volt, és több ifjúsági regényéből is tévésorozat készült (Az öreg bánya titka, Utánam, srácok!)
• Böszörményi Gyula, a szintén 2022-ben elhunyt  fantasy szerző sem az Űrgammákkal lett híres itthon, hanem sokkal inkább a Gergő és az álomfogók-sorozat meseregényeivel, valamint az Ambrózy báró-könyvekkel, ami lényegében egy krimisorozat volt a békebeli Budapesten.

Szulák Andrea volt az éneklő kancellár, Csilla zolg a Playboyba is bekerült

Az Űrgammák, ha a színészgárda tekintetében nem is, írói fronton tényleg felvonultatta a korszak nagyágyúit, de ugyanez igaz volt a látványvilágra és a hangzásra is. A sorozatintróban látható csillaghajók és űrbázisok egy részét például a '90-es évek legfelkapottabb borítófestői, Boros Zoltán és Szikszai Gábor készítették, akiknek a jellegzetes ecsetvonásai nélkül akkortájt nem jelenhetett meg egyetlen Leslie L. Lawrence-regény vagy Star Wars-könyv sem.

A Boros–Szikszai-páros készítette el emellett a Xénia-láz arculati elemeit is, vagyis lényegében minden olyan kapcsolódó merchandise termék dizájnját, ami az Űrgammák ismertségét kívánta meglovagolni,

Szulák Andrea zenei albumaitól kezdve a Budapest Sportcsarnokban megrendezett koncertek belépőjegyein át a boltokban forgalmazott IQ energiaitalig.

Az Űrgammák kezdeti sikerei után, 1996-ban ugyanis megjelent egy könnyűzenei album is, amelyen többek között az a Szulák Andrea is hallható volt, aki nemcsak a vége főcímet énekelte el hétről hétre a sorozatban, de ő alakította a történet főgonoszát, a Kancellárt is, aki folyton a főszereplők ellen konspirált, a Schultz nevű, idétlen rajzfilmfigura segítőjével karöltve (a bohókás karakter magyar hangja Haumann Péter volt). De Szulák Andrea mellett a korszak olyan popzenei nagyágyúi is részt vettek a Xénia-láz CD zenei anyagának elkészítésében, mint az Első Emelet- és Rapülők-tag Berkes Gábor (aki az író Berkes Péter fia), Kozsó akkori formációja, az Ámokfutók, Náksi Attila DJ,

valamint Császár Előd, aki a Csilla zolgot alakító Eördögh Alexával még duettet is énekelt Tiltott szerelem címmel, és nem telt el úgy nap, hogy ne adták volna le a rádiók.

Talán pont a zenei sikerek miatt 1996 második felében már Berényi Linda játszotta Csilla zolgot, Eördögh Alexa ugyanis 1997-ben megjelentette a Helló, Mr. Szerelem című albumát, amin Berkes Gábor és Geszti Péter is közreműködött (2000-ben a Playboyban is szerepelt, de 2004-től kezdve már visszavonult a médianyilvánosságtól és Németországba költözött). Berényi Linda egyébként nemcsak a sorozatban, de a Xénia-láz koncerteken is megörökölte Eördögh Alexa helyét, ezen a koncertfelvételen például már ő ugrabugrál a többi tinédzser szereplővel:

Politikai botrányok miatt lett vége az Űrgammáknak?

Bár kétségtelen tény, hogy a sorozat a Horn Gyula vezette MSZP-SZSZ kormány idején készült közpénzből a Magyar Televízióban, ennél sokkal szorosabb pártkötődésről is írtak akkoriban az újságok. Az Űrgammákhoz kapcsolódva létrejött ugyanis 1996 áprilisában egy 76 ezer tagot is számláló Xénia Láz Egyesület is, az ismert MSZP-s politikus, Schmuck Andor, akkori MSZP-s vezetésével. Az egyesület másik elnöke

Czégé Zsuzsa producer volt, aki a számtalan cégén (Félixfilm, Félix Invest, stb.) keresztül a tévésorozat és a Xénia-láz CD-k készítését is felügyelte, később viszont látványosan összerúgta a port a Fidesz akkori erős emberével, Pokorni Zoltánnal.

A Xénia Láz Egyesület az olyan aktív iskolai mozgalmakkal, mint „Javíts egy jegyet!” és „Válaszd meg az év tanárát!” óriásira duzzasztotta a taglétszámát, ám több országos botrányba is belekeveredett:

• A tanulók körében végzett adatgyűjtések miatt kifogást emelt az akkori adatvédelmi biztos, Majtényi László, aki aggályosnak tartotta, hogy az egyesület olyan szenzitív adatokra is rákérdez, mint a politikai orientáció és a vagyoni helyzet.
• A többféle ízesítésben kapható IQ Energiaitalról kiderült, hogy az akkor hatályos törvények szerint nem is minősült energiaitalnak, ezért 3 milliós bírságot kapott a gyártó a Gazdasági Versenyhivataltól (erről akkoriban elég sokat írt a Magyar Narancs, egyebek között a Zűrgammák II.: Nuku IQ című cikkben).
• Czégé Zsuzsa belekeveredett egy „lehallgatási botrányába” is, ő bízta meg ugyanis Bédi Csabát, a Köztársasági Őrezred volt tagját, hogy magánnyomozóként keressen terhelő adatokat az Űrgammák és az IQ Energiaital ellen a parlamentben élesen felszólaló Pokorni Zoltán személyével kapcsolatban – bár Bédi erről később azt nyilatkozta, hogy Czégé Zsuzsa a Félixlim Kft. vezetőjeként „gazdasági jellegű információkat akart megtudni Pokorniról, és nem politikaiakat” (erről az ügyről az akkori Origo részletesen is beszámolt).

A Xénia Láz Egyesület az 1998-as választások után megalakult Fidesz-kormány ideje alatt parkolópályára került és látványosan elsorvadt. A Schmuck Andor és Czégé Zsuzsa mellett maradt tagság utóbb beolvadt az úttörőszövetségbe, magának az Űrgammák sorozatnak pedig minden különösebb csinnadratta nélkül 160 epizód után vége lett 1998 decemberében (igaz, eredetileg is ilyen hosszúságúra tervezték a készítők).