Dokumentumfilm Polgár Judit sakktehetségről, aki szkepticizmussal, szexizmussal és a bajnok Garri Kaszparovval megküzdve kivívja helyét a játék legnagyobbjai között.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
10/10
tesz-vesz
júl. 29. 10:59:17
10/10
Szívszaggató tragédia árnyékában született meg 35 éve a magyar sakk legendás olimpiai aranya
Egész kicsit mindig is érdekelt, de nagyon nem kötött le ennek a játéknak a teljes megismerése. Ámde a film annál érdekesebb oldalát nyújtotta, és tetszett HÉT/TÍZ
Tárgy: Helyreigazítás a „A sakk királynője” című dokumentumfilmmel kapcsolatban az 1988-as sakkolimpiáról
A A sakk királynője (Queen of Chess) című dokumentumfilm egy hihetetlen történetet mesél el, de mint néző és a sakktörténet kedvelője, kötelességem szóvá tenni egy jelentős történelmi torzítást az 1988-as thesszaloniki olimpiával kapcsolatban.
Bár a Polgár nővérek zseniálisak voltak, a dokumentumfilm a negyedik csapattag, Mádl Ildikó szerepét olyan mértékben lekicsinyíti, ami nemcsak tényszerűen hibás, de tiszteletlen is az ő örökségével szemben.
A tények a dokumentumfilmmel szemben:
A döntő mérkőzés: A dokumentumfilm azt sugallja, hogy az aranyérem elsősorban Polgár Judit és Zsuzsa dominanciájának eredménye volt. A valóságban a legmeghatározóbb mérkőzés a Szovjetunió ellen zajlott (5. forduló).
Az eredmények: Polgár Zsuzsa (Ahmilovszkaja ellen) és Polgár Judit (Levityina ellen) is döntetlent játszott. Magyarország számára a győztes pontot (2–1) Mádl Ildikó hozta meg, aki sötéttel győzte le Marta Lityinszkaját.
Az emberi áldozat: A film elhallgatja, hogy Mádl Ildikó egy megrázó személyes tragédia árnyékában játszott. Mindössze néhány nappal a verseny előtt vőlegénye és edzője, Perényi Béla közlekedési balesetben elhunyt, miközben az olimpiára tartott. Ildikó ennek ellenére asztalhoz ült, és megszerezte azt a győzelmet, amely megtörte a szovjet hegemóniát.
A jellemábrázolás: Ildikónak tulajdonítani egy olyan idézetet, miszerint ő „már az ezüsttel is elégedett lett volna”, közvetlen csapás az ő professzionális hírnevére és küzdőszellemére, amelyet a táblánál fényesen bebizonyított.
Miért fontos ez?
Egy dokumentumfilm nem áldozhatja fel a történelmi igazságot egy „letisztultabb” családi narratíva érdekében. 1988 Magyarország számára csapatgyőzelem volt. Mádl Ildikó hozzájárulásának elhallgatásával a film nézők millióit vezeti félre, és kitörli a sakktörténelem egyik leghősiesebb teljesítményét.
és egy játszmát azért kielemezhettek volna végig kommentárral, ahogy a Ármin teszi a lenti linken, hogy lássák a laikusok is, hogy azért nem olyan egyszerű ám ez...
szerintem azért nem mindenki képes arra, hogy 25 lépéseket előre gondolkozzon. nekem sem több 5-10 lépésnél, bár nem is 5 évesen kezdtem a sakkot, az is igaz.
hiányoltam hogy megemlítsék, hogy végülis pszichológus az apja, és a többi Polgár-lány is elmondhatta volna
külön jó, hogy a magyar sakkvilággal is kicsit foglalkozik a doku, vagy hogy mindenkinek kötelező felszállni a banánhajóra :)
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások