Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

A merénylet - Szarajevó 1914

Das Attentat - Sarajevo 1914
16 éven aluliak számára nem ajánlott osztrák-német történelmi film, 98 perc, 2014

Értékelés:

40 szavazatból
Szerinted?
25 hozzászólás
+ 6 kép

Értékelés:

40 szavazatból
Szerinted?
25 hozzászólás
1914. június 28-án, Szarajevóban merénylet áldozata lett Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és felesége, Zsófia főhercegné. A tettes Gavrilo Princip szerb diák, aki a Fekete Kéz nevű szervezettel állt kapcsolatban. A főhercegi pár halálát követő diplomáciai bonyodalmak utóbb a 20. század elején megszilárduló európai katonai szövetségek konfliktusához, és az első világháború kirobbanásához vezettek.
Az igényesen kivitelezett történelmi krimi a trónörökös meggyilkolásának okait rekonstruálja, és teszi az eseményeket egyéni sorsokon keresztül élővé.
Leo Pfeffer, a szerb-zsidó származású vizsgálóbíró kapja a feladatot, hogy a Ferenc Ferdinánd és neje, Zsófia főhercegné elleni merényletről részletes jelentést tegyen Bécsnek. Bizonyos politikai-gazdasági körök érdeke, hogy a merényletért Szerbiát tegyék meg felelősnek. Hiába bukkan Pfeffer nyomozásai során egészen máshová vezető szálakra, úgy tűnik, a világháború kitörése elkerülhetetlen.

Ferenc Ferdinánd és Hohenberg Zsófia hercegnő a Monarchia hadseregének boszniai gyakorlata miatt érkezett Szarajevóba, de látogatásukkal ahhoz is igyekeztek hozzájárulni, hogy helyreálljon a Habsburg-dinasztia megtépázott tekintélye. Ferenc Ferdinánd és hitvese a látogatást megelőző napokban egy boszniai fürdőhelyen tartózkodott, és mivel Oskar Potiorek táborszernagy éppen június 28-án tartott katonai gyakorlatot Szarajevó környékén, az alkalmat kihasználva a trónörökös is meg akart jelenni az eseményen.
A kettős gyilkosságot végrehajtó Gavrilo Princip - társaival együtt - ekkor már hetek óta szervezte Ferenc Ferdinánd megölését. Az összeesküvők meglepően fiatalok voltak, sokan - pl. Nedjelko Čabrinović, vagy Trifko Grabez - még huszadik életévüket sem töltötte be. Az elkövetőket rögtön elfogják. Dr. Leo Pfeffer, a vizsgálóbizottság vezetője a vizsgálat során rámutat arra, kiengesztelve így Bécset is, hogy a merénylet mögött a szerb kormány áll. A merényletet követően elszabadul a pokol Szarajevóban, Pfeffer vizsgálóbíró a nyomozás során egyre rosszabb helyzetbe kerül, a korrupcióval és hatalommal szemben egyre tehetetlenebb. Egyetlen esélye, hogy szerelmét, Mariját, és édesapját megmentse, ha már saját magán nem segíthet. Azonban a szarajevói események megállíthatatlanul és visszafordíthatatlanul robognak az első világháború kitörése felé vezető úton, és innen már nincs kiszállás...

1914. július 28-án kirobbant az első világháború. 40 állam vett részt a történelem addigi legszélesebb körü háborújában, mely 17 millió emberéletet követelt. 1914. október 12-edikétől 30-adikáig tartott Szarajevóban a merénylők bírósági pere. Mind a 25 vádlott tagadott bármiféle kapcsolatot a hivatalos Szerbiával.

Stáblista

Szereplők

Florian Teichtmeister
Leo Pfeffer, vizsgálóbíró
Heino Ferch profilképe Heino Ferch
Dr. Herbert Sattler
Juergen Maurer
Justizchef Fiedler, főbíró
Melika Foroutan
Marija Jeftanovic
Edin Hasanovic
Danilo Ilic, diák
Erwin Steinhauer
Oskar Potiorek, táborszernagy

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
6/10
itsme1 2021 jún. 23. - 09:18:28 6/10
Fent van a Youtube-on is egész jó minőségben, magyar szinkronnal:
https://youtu.be/7fdaUQXQhxk
Ferenc Ferdinánd életét kutatva találtam rá erre a filmre. Sajnos semmi újat nem tudtam meg belőle, nyilván mert a részleteket ma is homály fedi. Nem beszélve arról, hogy a történelmet az utókorok folyamatosan átírják. Ezzel együtt, még mindig hasznosabbnak tartom, mint ifi koromban egy unalmas történelemórát.
Válasz
8/10
sexykex 2020 aug. 10. - 09:33:44 8/10
Az, hogy egy történelmi, vagy életrajzi filmnek mennyi az igazságtartalma, mindig a felkutatott történelmi tények hitelességén, az író és a rendező tisztességén és a fékezett habzású, netán szabadjára engedett fantáziájukon múlik.
A Monarchia Európában jelentős nagyhatalomnak számított és miután összeszűrte a levet a Német Birodalommal, kifejezetten veszélyesnek látszott Franciaországra nézve. Nem véletlen, hogy a vesztes világháború után az Antant szövetség és elsősorban Franciaország minden erejével a Központi hatalmak meggyengítésén fáradozott. Ha Versaillesban nem sértették volna meg súlyosan az etnikai elvet, akkor a trianoni békeszerződés még akár pozitív történelmi esemény is lehetett volna magyar szempontból. Igaz, hogy hazánk így is megmenekült a Jugoszláviához hasonló felbomlástól, viszont gazdaságilag tönkretették és szó szerint belehajszolták a revansot ígérő újabb háborúba: „Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem, / Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen! / Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: / Nem engedjük soha! soha Árpád honát!” (Nem egy szélsőjobbos költőt idéztem, hanem József Attilát.)
Visszatérve az első mondathoz, nekem tetszettek az arányok. Jól követi a tényeket és jól sejteti az ugrásra kész katonákat, a terjeszkedésre vágyó birodalmi erőket.
Válasz
stabat 2014 nov. 27. - 13:57:07
A magam részérõl elég szerencsétlennek tartom a filmet. Osztrákok és németek saját magukat alázzák meg, ráadásul itt-ott meg is hamisítva a történelmet. Hiszen végeredményben azt hozza ki, hogy Ferenc Ferdinánd meggyilkolása német-osztrák érdek volt és tulajdonképpen a szerbek ártatlanok az ügyben, és az áldozatok névsora Gavrilo Princippel kezdõdik. Nyugodtan elfogadhatjuk tényként, hogy Gavrilo Princip és társai gyilkosok voltak, a szerb kormány közremûködött az esetnél, legalábbis a titkosszolgálatuk. A követelések Szerbiával szemben ugyan súlyosak voltak, de nem teljesíthetetlenek és a szerbek teljesítették volna (mert jogosak is voltak), csak az oroszok biztatására mondtak nemet egy-két pontra.
Érdekes, hogy végül is egy zsidó lesz az, aki az igazságért harcol és akarja megakadályozni a háborút, de az osztrákok mind elvakultan háborúzni akarnak. Ez is üzenetértékû.
Elfogadható, hogy háborús hangulat volt, de nemcsak nálunk. A háborúért közös a nagyhatalmak és Szerbia felelõssége.
A katonai vezetõk elszántsága egyértelmû, a valóságban is így lehetett (talán egy számításoktól mentes Szerbia elleni akciót jobban elfogadott volna a nemzetközi közvélemény).
A Berlin-Bagdad vasúttal sincs különösebb probléma, de kétlem, hogy ennek a szerepe ennyire fontos lett volna (bár a német Mitteleuropa tervnek nyilván ez is része volt).
Az igazság is megfogalmazódik a fõgengszter orvos részérõl: ürügy bármikor található a háborúra. Így van, akkor minek gyártani minden áron?
A film elõnyei: Szarajevó csodálatos, a fõhõs kerékpárral közlekedik, a németek és az osztrákok elviszik a balhét, a magyarokat nem keverik bele.
Válasz
drProktor 2014 nov. 27. - 01:34:46
Meglepõen jó komoly és mégis izgalmas film volt, nem láttam a mûsorban(nem figyeltem ugyanis) így a nejemnek köszönhetem, hogy láttam.
Gondolom, az események nem pontosan így történhettek, mindenesetre egy rokonszenves szellemû narratíva,
általános érvényû (örök) tanulsággal: a „jó” érdekében tevékeny hõs egy újabb bukása,
ezt a verziót nem ismerjük, szerintem újszerû és élvezetes.
A vizsgálóbírót rokonszenvesnek kitalált szerepe a béke híve
és a háború elkerülésének harcosaként mutatja be,
ezzel kicsit összemossa a szintén kitalált FerencFerdinánddal.
A följegyzések szerint a trónörökös nem nyájas,
nem barátságos, önmagát nem könnyen „eladó” személy volt,
a filmbéli vizsgálóbíró ennek pont ellentéte.
Tudom, elterjedt FF-ot magyarellenesnek tekinteni, ebben én nem hiszek,
szerintem egykedvûen közömbös volt eredetileg,
mert ugyan már mi a fenéért kellett volna neki kedvelnie a magyarokat?
Aztán ahogy telt az idõ, néhány magyaros akcióval hõbörgõ
arisztokratáinknak ezt akár sikerülhetett ellenszenvvé fejleszteni.
Racionális és józan politikát szeretett volna folytatni,
már korán láthatta az OMM roskadozását,
bár akkori „nagyjaink”, Tisza, Andrássy látták volna ugyanúgy,
azzal tán elejét lehetett volna venni Trianonnak.
Nem emlékszem, hogy a filmbõl kiderült-e, hogy a vbíró hortvát zsidó lett volna,
de Eszéken leginkább horvátok éltek így az,
hogy hangsúlyozottan osztráknak nevezte magát egyenértékû azzal, mintha egy székely románnak
(pláne, ha jól emlékszem, akkor is egy agresszív lezsidózás ellen védekezett).
Egy dolog azonban fontos, a neve nem túl szlávos(Pfeffer)
Nem hiszem, hogy ilyen apróságokban a film készítõi nem törekedtek volna
a dokumentarista hitelességre.
Így, valaki kifogásolta hogy FF nem a saját autójában ült.
Sztem abban az idõben a gépkocsi még nem volt elterjedt ahogy az utak se, a vasútépítések korában jó másfél ezer kilométerre Bécstõl, hogy keveredett volna oda FF saját autója?
A technikailag elmaradott monarchia balkáni provinciájában pláne nem létezett „állami autó”
Továbbá, hogy a Boszporusz alatt vagy fölött abban a korban nem lehetett vasút! S
zerintem nem azt állította a film, hogy azért akartak háborút,
hogy a megépített vasútvonalon Berlintõl Bagdadig egy huzamban utazzanak,
nem, az egyik szereplõnek balkáni és közel keleti vasútépítési részvényei voltak,
azért ez nem ugyanaz, különben 1880 körül indították a nevezetes Orient Expresst,
Párizs és Isztambul közt(egy idõben Várna és Isztambul között hajóval)
Különben komp már akkor is létezett, s a technika azért fejlõdõben volt a 20 század elején.
Válasz
vino-et-veritas 2014 nov. 26. - 14:25:38 Előzmény Szajci
OFF

Néhány éve olvastam egy angol szerzõtõl az elsõ világháború elõtti európai gazdaságról szóló mûvet.
Magyarország csak egyetlen területen került fel igazán a térképre, nevezetesen a gabonatermesztésben (alapvetõen Bácska, Bánát, részben Békés).

Ha megnézzük a VH után létrejövõ államokat, azok ilyen erõforrásokkal szûkösen rendelkeztek a túlnyomóan hegyvidéki sajátosságok miatt (Jugoszlávia, Csehszlovákia).

Ezeket a vidékeket bekebelezni eléggé egyértelmû céljuk lehetett: Bácska, Bánát, Csallóköz, Muraköz, stb.

Fõleg, ha olyan erõs támogatóik is voltak, mint a "csigazabálók"...
Válasz
Szajci 2014 nov. 26. - 06:25:37
mikor voltam idén lent a Bánátban, az idegenvezetõnk említette, hogy az OOM idején nagy durumbúza termõ vidék volt, ami a franciák riválisa volt, ezért a franciák elsõ dolga volt kettészabdalni a Bánátot, így megszûnt a konkurencia. A durumliszt amúgy az olasz tészták minõségi alapanyaga, ezért volt ilyen fontos.
Válasz
Edmond Dantes 2014 jún. 30. - 22:03:11
A port valóban rosszul írta h "szerb-zsidó" származású, de õ emlékezetem szt azt mondta h evangélikusnak keresztelt osztrák, igaz, Eszékrõl, de ott is voltak-lehettek osztrákok. Nincs különösebb jelentõsége, leszámítva azt az "apróságot" h rendesen le*****zták és megrugdosták stb. A film dokumentarista, de mégis játékfilm, ezért javasoltam elõzõ hszomban némi történelmi elõtanulmányt megnézés elõtt, magam is ezt tettem. És igen, ahogy szintén írtam, jó lenne az érem másik (Antant) oldaláról is kapni valami hasonlót=dokumentarista játékfilmet.Én éreztem a feszültséget, a cselekményben is és lefojtva, de annál érzékletesebben Pfefferben is.
Válasz
Edmond Dantes 2014 jún. 30. - 10:44:35 Előzmény olahmiki1959
A filmismertetõ rosszul írta: a fõszereplõ Pfeffer nem "szerb-zsidó származású", hanem osztrák-zsidó származású, evangélikus vallásra keresztelt személy. Amúgy v a n "egyéb jelentõsége" és v a n "problémája" is: megrugdosás kíséretében "jól" lebüdös*****zák: az "epizódnak" nincs *spoileres* jelentõsége és a vége felé pedig (szintén nem üti meg a *spoiler*-szintet), jobb érv híján és hangsúlyosan a szemébe vágják a származását, amolyan "na-ja-a-maga-fajtája-esetében-ez-természetes" stílusban.

A nagyobbrészt dokumentarista (értsd: hiteles tényeken alapuló) filmhez elõtanulmányként javaslom legalább ezt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg%E2%80%93Lotaringiai_Ferenc_Ferdin%C3%A1nd_f%C5%91herceg
és ezt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szarajev%C3%B3i_mer%C3%A9nylet ...azt hinnénk, enélkül is "mindent" tudunk, pedig nem.

Maga a film sztem egy jól levezetett és hihetõ összeesküvés-elmélet, ahogy az ismertetõ írja, "bizonyos politikai-gazdasági körök érdekeirõl": Bécsben és (fõleg) Berlinben. A kivitelezés sokszor "magyaros": sötét színtónusok, hosszú vágások, lassú mederben csordogál, ami lehetne pörgõsebb is. Ám a szándék, az évforduló elõtti tisztelgés elismerést érdemel. És ami ugyancsak fontos, sõt "ügydöntõ": noha a film német-osztrák koprodukció, a készítõk meg sem próbálták cáfolni/elkenni Berlin és Bécs (+ mellesleg Bécs K&K oldalvizén Budapest) vezetõinek, nagytõkéseinek felelõsségét, ellenkezõleg: erre helyezték a hangsúlyt, rámutatva h Szerbia ebben az elkerülhetetlen kimenetelû nagyhatalmi játszmában eszköz és cél volt csupán. Üdvös lenne persze hasonló film az érem másik oldaláról=uez a téma (1 vh. valós oka/i) hasonló õszinteséggel az Antant szemszögébõl is. Ha eddig nem készült ilyen film (nem tudom), talán készül majd egyszer. Jó lenne, ha készülne.
Válasz
blacknet 2014 jún. 30. - 10:00:51 Előzmény h.bozsi
Ebben az esetben csak magadat hibáztathatod, nem a királyit. Máskor majd megnézed, mi megy elõtte, és automatikusan felkészülsz az esetleges csúszásra ami egy élõ sportközvetítés esetében mindig benne van a pakliban.
Hosszabb idõre kell programozni a felvevõt. Nyilván nem keverik le a mérkõzést, amikor jön a hosszabbítás. Akkor lenne csak ok igazán átkozni õket, és akkor tényleg meg kéne ostromolni a székházat...
Válasz
h.bozsi 2014 jún. 30. - 08:48:11
Egy óra késéssel kezdõdött a foci miatt, ezt ugye a felvevõ nem érzékeli :-( Az eredeti hang érdekelt volna, de miért is vannak ilyen igényeim ebben az országban? Nem mondom, hogy mit gondolok! Hajrá Magyar Televízió!!!!!!!!
Válasz
Összes hozzászólás