Nem könnyű meghatározni, hogy mit is nevezünk merényletnek, hiszen szigorúan véve nem büntetőjogi fogalom. A köznyelv használja azokra a gyilkosságokra vagy gyilkossági kísérletekre, melyeket államfők vagy más neves személyek ellen követnek el. Ezeknek nem csak kivitelezése, de gyakran az utóhatása is megdöbbentő, nem csoda, hogy számtalan merényletet dolgoztak fel film vagy sorozat formájában. Következzen a 6 legmegrendítőbb merénylet, ami megihlette a filmes világot.

Julius Caesar

A merénylet:

A világ egyik leghíresebb merényletét Kr. e. 44-ben „március idusán” követték el a római államférfi ellen. Julius Caesar volt az, aki a század elejétől válságban lévő Római Köztárasaságban ismét rendet tett, véget vetett a belpolitikai viszályoknak, hatékonyabbá tette a közigazgatást és a gazdaságot, sőt, még egy naptárrendszert is kidolgoztatott, amit róla neveztek el Julián naptárnak. Ugyanakkor, bár Róma formálisan demokrácia volt, ám a hatalom valójában egyetlen kézbe összpontosult, és Julius Caesar még csak nem is próbálta ezt leplezni, amikor felvette a dictatori címet. Ezért sokan úgy gondolták, hogy ő az egyetlen akadálya a régi, köztársasági rend visszaállításának. Ennek az elégedetlenségnek az eredményeként Kr. e. 44. március 15-én a Cassius és Brutus vezette merénylők huszonhárom késszúrással gyilkolták meg a politikust a szenátusban. Halála előtti állítólagos utolsó mondata elhíresült: „Te is fiam, Brutus?” – mivel Brutus Caesar pártfogoltja, egyes pletykák szerint a fia volt. A merénylők ugyanakkor nem gondolták rendesen végig a tettüket, azzal már nem számoltak, hogy mi lesz Caesar halála után: többek közt őket apagyilkosnak, Caesart pedig istennek kiáltották ki, ami jól mutatja a politikus népszerűséget. De a gyilkosság legnagyobb vesztese maga Róma volt, ugyanis a merénylők elmenekültek a városból, a Köztársaságban pedig ismét kitörtek a polgárháborúk, és a káosz másfél évtizeden át tartott, majd következett Octavianus katonai diktatúrája.

A feldolgozások:

Természetesen a leghíresebb William Shakespeare drámája, a Julius Caesar, melyből 1950-ben és 1953-ban is forgattak egy nagyszabású filmet. Az előbbiben Charlton Heston, az utóbbiban Marlon Brando alakítja Marcus Antoniust, aki a merénylet után a gyilkosok ellen fordul. Mindkét film a merényletre és annak előzményire fókuszál. Valamivel távolabbról indul a HBO történelmi sorozata, a Róma, amelynek első évadja Caesar i.e. 49-es polgárháborúját, Róma feletti uralmát és halálát mutatja be 12 epizódban. A felsorolásnak természetesen itt nincs vége, és napestig lehetne folytatni, hiszen a Caesar elleni merénylet keresztül-kasul beszövi a popkultúrát, például az Asterix 12 próbája című animációs filmben Caesar rászól Brutusra, mikor az egy tanácskozás alkalmával folyamatosan a késével babrál:

„Brutus, ne játssz már azzal a késsel, a végén még megsebzel valakit!”

Abraham Lincoln

A merénylet:

Az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke és az Egyesült Államok első elnöke, aki merénylet áldozata lett. 1865. április 14-én John Wilkes Booth a washingtoni Ford's Theatre-ben lőtte fejbe az elnököt, aki másnap belehalt a sérüléseibe. Booth a kor egyik legismertebb amerikai színésze volt, maga Lincoln is többször látta őt színpadon. Bár elég tisztességes karriert futott be a washingtoni színházi világban, nem kedvelte Lincolnt, és a rabszolgatartó államokkal szimpatizált. Nem ez volt az első alkalom, hogy megpróbálta félreállítani az elnököt: márciusban hat társával el akarta a rabolni Lincolnt, hogy a déliek fővárosába, Richmondba vigye, ám Lincoln nem jelent meg a várt helyszínen. A polgárháború már a véghez közeledett és közel volt a Konföderáció bukása, így radikálisabb lépésekre szánta el magát: két társával Lincoln, valamint az alelnök, Andrew Johnson, és a külügyminiszter, William H. Seward meggyilkolását tervezték. Ez utóbbi két merénylet nem sikerült (a külügyminisztert megsebesítette a merénylő, az alelnökig meg el sem jutott, aki azt vállalta, inkább elmenekült a városból), viszont Booth, aki az elnökre támadt, sikerrel járt. Hátulról fejbe lőtte Lincolnt, majd leugrott a színpadra, és mivel a közönség csak későn eszmélt, hogy ez nem az előadás része, törött lábbal ugyan, de sikerült lovon elmenekülnie Washingtonból. Az elnököt a színházzal szemközti fogadóba vitték, de az életét nem tudták megmenteni, másnap reggel hétkor elhunyt. Booth rejtekhelyére április 26-án találtak rá, és az egyik katona lelőtte, mikor ráemelte a pisztolyát.

A feldolgozások:

Abraham Lincoln életéről és politikai karrierjéről több film is készült, de olyan, ami kifejezetten a merényletre koncentrál, nem sok van (Steven Spielberg Lincoln című filmje is csak érintőlegesen mutatja be az utolsó napot). 2010-ben mutatták be Robert Redford rendezésében A cinkos című filmet, melynek középpontjában a Lincoln, valamint az alelnök és a külügyminiszter elleni merénylet áll. A film a végzetes nappal indul, és az utána lévő eseményeket mutatja be, részletes kibontva, hogy miként akadtak Booth nyomára, valamint azoknak a tárgyalását helyezi középpontba, akiket az elnök összeesküvés vádjával tartóztattak le.

Ferenc Ferdinánd és Hohenberg Zsófia

A merénylet:

Talán minden idők legmegrázóbb merényletét 1914. június 28-án, Szarajevóban követte el Gavrilo Princip: ez vezetett az első világháború kitöréséhez. Az osztrák-magyar trónörökös és felesége a Monarchia hadseregének boszniai gyakorlata miatt utazott Szarajevóba, és bár a kockázattal tisztában voltak, titkon az is volt a céljuk, hogy helyre állítsák a Habsburg-dinasztia tekintélyét. Minden bizonnyal ezért döntött úgy Ferenc Ferdinánd, hogy ő is megjelenik a június 28-án, Szarajevó környékén tartott katonai gyakorlaton. Gavrilo Princip. aki a Fekete Kéz nevű szervezet tagja volt, már hetek óta szervezte társaival a gyilkosságot. Viszonylag könnyű dolguk volt, mivel a trónörökös útvonalát már napokkal korábban nyilvánosságra hozták. Princip mellett még hat merénylő állt készen, végül Nedjelko Cabrinovic volt az, aki gránátot hajított a nyitott és hanyagul őrzött kocsira, ám ez célt tévesztett, és innentől már jobban védték Ferenc Ferdinándot, és óvatosságból az útvonalat is megváltoztatták. Minden jel arra mutatott, hogy hiába a szervezés, a merénylők kudarcot vallottak, ám

a trónörökös kocsija véletlenül rossz helyen fordult le, amiből kavar támadt, a konvoj vesztegelt, és egy szerencsétlen véletlennek köszönhetően Princip épp ott várt rájuk:

két lövést adott le Ferdinándra és Zsófiára. Mindketten egy órán belül meghaltak. A merénylőt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélik, ám tuberkulózisban meghal még mielőtt befejeződne a világháború.

A feldolgozások:

Számtalan film készült az első világháborúról, a kirobbanását eredményező casus belliről viszont annál kevesebb. Érdemes megemlíteni a 2014-ben, osztrák-magyar koprodukcióban készült filmet, aminek elég egyértelmű címe van: A merénylet - Szarajevó 1914. Korábban is készült egy film az eseményekről: a Merénylet Szarajevóban jugoszláv-csehszlovák-magyar-NSZK koprodukcióban készült 1975-ben. Mindkét film a merénylet okait és következményeit vizsgálja, és igyekszik minél alaposabban feltárni az elkövetők motivációját, azt az eseménysort, ami a világháború kitöréséhez vezetett. A merénylet egy alternatív verziója a King’s Man: A kezdetek című filmben is látható, ám a végkimenetele ott is a trónörökös halála, csak egészen más érdekek álltak a hátterében.

ez is érdekelhet

7 rejtély, amit (látszólag) megválaszoltak a filmek

Persze ettől még nem biztos, hogy pont úgy történtek.

Tovább

Adolf Hitler

A merénylet:

Több mint 40-szer próbáltak végezni a Führerrel, ezek közül a leghíresebb merénylet a Valkűr-hadművelet, melyet a német tartalékos haderők vezérkari főnöke hajtott végre. Klaus Schenk von Stauffenberg és társai már korábban is terveztek merényletet Hitler ellen (például 1943 márciusában bombát tettek a repülőgépére, ám a szerkezet nem robbant fel), de a leghíresebb próbálkozásuk 1944. július 20-án volt, a sztálingrádi verség után. Az idő sürgette az összeesküvőket, mivel a szövetségesek júniusban már partra szálltak Normandiában.

A Valkűr-hadműveletet még ’43-ban dolgozták ki, és három fontos elem volt: a Gestapo és az SS kiiktatása és Hitler likvidálása.

Az utóbbi akkor vált kivitelezhetővé, mikor von Stauffenberget július 1-én kinevezték a tartalékos erők vezérkari főnökének. Így lehetősége nyílt elrejteni a robbanószerkezetet tartalmazó táskát egy megbeszélés alkalmával, közvetlenül Hitler közlében. Ám a megbeszélés során, nem sokkal a detonáció előtt, egy ezredes odébb tolta a táskát, így a Führer csak könnyebb sérüléseket szerzett, négyen viszont életüket vesztették. Hitler kegyetlen hajtóvadászatot indított azok ellen, akik szerinte benne voltak az összeesküvésben: 5000 áldozata volt a tisztogatásnak.

A feldolgozások:

A merényletet legrészletesebben a 2008-ban bemutatott Valkűr című film járja körül, Claus von Stauffenberget pedig nem kisebb sztár alakítja, mint Tom Cruise. A Valkűr részletbe menően megmutatja az összeesküvés folyamatát, és bemutatja annak fontosabb résztvevőit, valamint felvázolja a cselekmény történelmi hátterét. Bár tudjuk, hogy a merénylet sikertelen, a film mégis képes izgalmasan bemutatni az előkészületeket.

John Fitzgerald Kennedy

A merénylet:

Minden idők egyik leghíresebb összeesküvés-elmélete a Dallasban elkövetett elnökgyilkosság. Még mi is külön cikket szenteltünk azoknak a filmeknek, melyek a Kennedy-merénylet rejtélyével foglalkoznak, de természetesen erről a listáról sem maradhatott le. 1963. november 22-én, a mai napig tisztázatlan módon lelőtték az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökét, miközben egy nyitott kocsiban haladt át a Elm Streeten. A hivatalos magyarázat szerint Lee Harvey Oswald adta le a lövéseket a tankönyvraktárból, ám más elméletek úgy tartják, hogy több merénylő volt, és az elnök kereszttűzbe került.

A feldolgozások:

A legalaposabban Oliver Stone filmje, a JFK - A nyitott dosszié járja körül a témát, egy jelentős csavarral: a Kennedy-merénylet újratárgyalását mutatja be. 1966-ban, a New Orleans-i kerületi ügyész, Jim Garrison több pontatlanságot is felfedezett a merényletről szóló Warren-jelentésben, amely szerint Oswald egyedül követte el a gyilkosságot. Garrison ezért új tanúkkal, új bizonyítékokkal újra megnyitja az ügyet, és természetesen az összeesküvést vizsgálja, aminek akár Kubáig is érhetnek a szálai. A 2013-as Félelmetes nap szintén egy érdekes perspektívából mutatja be a merényletet: hétköznapi emberek szemszögéből láthatjuk az eseményeket. A Kennedy-gyilkosság is a popkultúra része lett, és a Watchmen című film nyitányától az X-aktákig szinte mindenhol megidézik.

ez is érdekelhet

A legfrusztrálóbb összeesküvés-elmélet – 7 mozgókép, amit a Kennedy-merénylet ihletett

Oswald, a tankönyvraktár, a Zapruder-tekercs, a füves domb és egy mágikus golyó. A JFK-gyilkosság bővelkedik a megfilmesítésért ordító elemekben.

Tovább

Lev Davidovics Trockij

A merénylet:

Trockij halála ugyan nem olyan szövevényes, mint a korábbi esetek, de a kivitelezése miatt mindenképp említést érdemel. Lev Davidovics Bronstein ukrajnai zsidó család gyermekeként született, a Trockij nevet 1902-ben vette fel, mikor egy erre a névre kiállított hamis útlevéllel emigrált a cári Oroszországból, miután marxista eszmék hirdetése miatt Szibériába száműzték. Innentől ezen a néven a szocialista mozgalomban politizált.

Az ő nevéhez fűződik az 1917. november 7-i puccs megszervezése,

és a bolsevik hatalomátvétel után felfelé ívelt politikai karrierje. Bár Lenin őt tartotta egyik legesélyesebb utódjának, végül Sztálinnak adta át a hatalmat, Trockij pedig az 1920-as évektől a sztálinista rendszer leghangosabb kritikusa lett. Bár 1928 januárjában Kazahsztánba száműzték Sztálin mégsem érezte magát biztonságban legfőbb riválisával szemben, ezért „államellenes tevékenységgel vádolta” és végleg száműzte a Szovjetunióból. Trockij azonban ezután sem állt le Sztálin bírálásával, így a megbízására 1940. augusztus 20-án egy spanyol kommunista mozgalmár, Ramón Mercader egy jégcsákánnyal rátámadt Trockijra Mexikóvárosban, aki másnap belehalt a sérüléseibe.

A feldolgozások:

Trockij meggyilkolásáról a sokat mondó Trockij meggyilkolása című 1972-es filmet érdemes megnézni, melyben Richard Burton alakítja a címszereplőt. A film ott veszi a fonalat, hogy Sztálin száműzi Trockijt a Szovjetunióból.

(via Wikipedia, Rubicon)