Csurig van a történelem megválaszolatlan kérdésekkel, ezzel mi is foglalkoztunk már korábban. Vannak filmek és sorozatok, amik bár beszélnek róluk, de nem vállalkoznak arra, hogy valamilyen módon választ adjanak a kínzó kérdésekre (A Zodiákus, Az utolsó lépcsőfok). Aztán vannak a bátrabbak, amik a saját verziójukat mesélik el, és a néző hajlamos el is hinni, hogy úgy történt. A dramaturgia olyan rafináltan alakítja a történelmet és a fikciót, hogy a stáblista alatt elégedetten dőlünk hátra, hogy most már ezt is tudjuk. Pedig dehogy, csak azt tudjuk, hogy az alkotók mit gondolnak a rejtélyről. Íme hét olyan alkotás, ami választ próbált adni a nagy rejtélyekre.

Az amityville-i mészárlás és kísértetjárás – A rettegés háza (1979, 2005)

Addig minden világos, hogy 1974. november 13-án, Amityville városában az ifjabb Ronald DeFeo lemészárolta a szüleit és testvéreit. Igaz, pár furcsaság itt is akad, hiszen hogy-hogy nem hallották a szomszédok a számtalan puskalövést (a kutyaugatást bezzeg igen), és miért nem ébredt fel rá a család többi tagja, mikor eldördült az első? Valamint Ronald folyamatosan alakított a történeten, hol egyedül, hol másokkal – például az egyik, megölt lánytestvérével – együtt hajtotta végre a gyilkosságokat. Ám az igazi rejtély ezután kezdődött: a házba később a Lutz-család költözött, akik egy hónapot se bírtak ott, mivel állításuk szerint különféle természetfeletti események riogatták őket (döglegyek szálldostak, zöld nyák csorgott az ablakon, és a férj gyakran felriadt hajnali 3 és 3:15 körül, ami a DeFeo-gyilkosságok feltételezett idejére esik). Hogy mi történt pontosan, azt máig nem lehet tudni, de a sztori kiváló horrorfilm alapanyag. Több feldolgozása (és folytatások tömkelege) készült, és mindegyik verzió valamilyen entitás jelenlétével magyarázza a történteket. 

A Doris Bither-ügy – Lélekvesztő (1982)

Egy újabb természetfeletti rejtély: Doris Bither 1974-ben azt állította, hogy egy láthatatlan lény szexuálisan bántalmazza őt. Bither – aki gyerekkorában tényleg szexuális abúzus áldozat volt – négy gyermekével illegálisan élt egy leromlott állapotú lakásban, a kaliforniai Culver Cityben. A korabeli parapszichológiai nyomozás tényleg kimutatott klasszikus poltergeist-tevékenységeket: maguktól leeső tárgyak,  furcsa fények, rossz szag, hideg pontok a lakásban. Mivel fotók is készültek az állítólagos fényjelenségekről, arra jutottak, hogy valóban paranormális esettel állnak szemben. Közel négy évtizeddel később azonban Benjamin Radford író és szkeptikus nézeteiről ismert nyomozó azt állította, hogy az egész nem több, mint egy bajba jutott család segélykiáltása, a rossz nyomozói technika és a túlzott empátia összjátéka. Az eset alapján Frank De Felitta írt regényt The Entity címmel, melyből 1982-ben forgattak filmet. A sztori itt is természetfeletti magyarázattal szolgál az eseményekre.

A Kennedy-merénylet – JFK – A nyitott dosszié (1991)

Külön összeállítást is szenteltünk a témának, de innen se marad ki az amerikai történelem egyik legnagyobb rejtélye, ami számtalan összeesküvés-elméletet szült, amelyek közt akad olyan, ami akár igaz is lehet. A hivatalos verzió mindmáig az, hogy John Fitzgerald Kennedyt az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökét 1963. november 22-én egy magányos merénylő, Lee Harvey Oswald lőtte le Dallasban. A hátborzongató az, hogy maga Kennedy is erről beszélt a tanácsadójának, Kenneth O'Donnellnek a merénylet reggelén:

"Ha valaki meg akar ölni egy elnököt, nincs különösebben nehéz dolga: fog egy távcsöves puskát, fölmegy egy magas épület tetejére, és senki sem tehet ellene semmit"

A Warren-bizottság, amely Earl Warren főbíró elnökletével vizsgálta a merényletet, pontosan erre következtetésre jutott a jelentésében, melyet 26 kötetnyi dokumentációval támasztottak alá, és 1964. szeptember 24-én mutattak be Johnson elnöknek. Ám már ekkor voltak olyan hangok, amik kételkedtek abban, hogy kizárólag Oswald áll a merénylet mögött: többen egy jól kitervelt, nemzetközi összeesküvésnek tartották, amit Fidel Castro, vagy a KGB irányított. Voltak merészebb elméletek is, melyek szerint az országon belül kell keresni felelősöket: lehet a CIA, az FBI vagy akár a maffia is a merénylet kitervelője. Kétségtelen, hogy több dolog is gyanús: a boncolást nem végezték szakszerűen, a lövedékek útvonalát nem vizsgálták meg rendesen a testben, és Kennedy tartósított agya később elveszett (talán azért, hogy utólag ne lehessen megvizsgálni a fejét ért halálos lövést). A Warren-bizottság arra sem tér ki, hogy több bizonyíték is volt arra, valamint szemtanúk állították, hogy négy lövés dördült, ennek ellenére a vizsgálat azzal zárult, hogy két lövést adtak le, mindkettőt Oswald a Texasi Tankönyvraktárból. Ráadásul a tanúvallomások szerint az egyik lövés más irányból, a konvojjal szemben lévő füves domboldalról érkezett. Oliver Stone filmje természetesen nem a magányos merénylő mellett teszi le a voksát: ebben a verzióban Oswald csak egy bűnbak, és egy összeesküvés leleplezésének a kísérletét követhetjük nyomon, melyben egy New Orleans-i üzletember,  Clay Shaw is részt vett (őt alakítja a filmben Tommy Lee Jones). A Stone által kínált magyarázat több ponton is hihető, bár itt-ott túl lett lihegve, amikor mindenki, aki kicsit is tud valamit, folyamatosan hangsúlyozza, hogy a gyilkosságot vizsgáló államügyész, Jim Garrison (Kevin Costner) a szemtanúk és a saját életével játszik. Garrison létező személy, aki 1966-ben tényleg felülvizsgálta a Kennedy-merényletet, tapasztalatit pedig a JFK ​– Gyilkosok nyomában című, magyarul is megjelent könyvében összegezte. Ez a mű volt az egyik alapja Stone filmjének, sőt Garrison cameózik is benne egyet, természetesen Earl Warren szerepében.

Az álarcos férfi – A vasálarcos (1998)

Az egyik legismertebb francia rejtély középpontjában az a titokzatos férfi áll, akit az új börtönkormányzó, Bénigne d'Auvergne de Saint-Mars bejegyzése szerint 1698. szeptember 18-án szállított a Bastille-ba. A rab egész végig maszkot viselt, és soha, senki sem tudta meg a nevét. Hogy létezett, csupán ez a bejegyzés bizonyítja, illetve az, ami a halálát rögzíti:  1703. november 19. Mivel  Saint-Mars maga szállította a rabot, minden bizonnyal fontos volt száméra. Korábban a pinerolói erődbörtönben szolgált, ahol volt egy fogoly, akiért személyes felelősséggel tartozott XIV. Lajosnak, a Napkirálynak, így valószínűleg a két rab ugyanaz a személy. A Bastille-ban töltött évei alatt sosem került le róla a álarc, és halála után úgy kipucolták a celláját, mintha sosem tartózkodott volna benne senki. Számtalan elmélet született, hogy ki lehetett a maszkos rab, akinek fején

egyes források szerint vasálarc, mások szerint bársonymaszk volt.

Lehetett egy angol nemes, aki amiatt menekült hazájából, mert részt vett III. Vilmos király elleni sikertelen összeesküvésben. Egy másik elmélet szerint maga Molière, a drámaíró volt az, akit tiszteletlen drámái miatt zártak be. Mások XIV. Lajos féltestévérnek tartják, aki Ausztriai Anna és Mazarin bíboros viszonyából született. Van egy olyan elmélet is, amely szerint az itáliai udvar egyik tagja, Ercole Antoni Mattioli volt a maszka alatt, akit a Napkirály egy félresikerült ügylet (igyekezett kiterjeszteni a hatalmát Itáliára is) miatt raboltatott el. A legnépszerűbb magyarázat szerint viszont Ausztriai Anna, XIII. Lajos francia király felesége 1638. szeptember 5-én nem csak a későbbi Napkirálynak, XIV. Lajosnak adott életet, de egy ikertestvére is született, Fülöp. Állítólag maga XIII. Lajos adta dajkaságba Fülöpöt, hogy elejét vegye a testvérviszálynak, a vasálarcot pedig akkor kapta, mikor már eléggé hasonlított a testvérére. Ezt a verziót örökítette tovább Voltaire és Dumas, és ez szolgált alapul A vasálarcos című filmnek is, melyben Leonardo DiCaprio alakítja a ikreket. 

Hasfelmetsző Jack kiléte – A pokolból (2001)

Anglia örök rejtélye, az ismeretlen sorozatgyilkos, aki az írta egy levélben: “Egy nap az emberek visszatekintvén azt mondják, én szültem a huszadik századot”. A 19. század végén, Whitechapel nyomornegyedben brutális módon végzett öt prostituálttal, de áldozatainak száma ennél több lehet. A gyilkosságsorozat 1888. augusztus 31-én éjjel kezdődött, és az elkövető nem csak meggyilkolta, de meg is csonkította az áldozatait. Az orvosszakértői jelentés szerint

egy olyan valakit kerestek, aki balkezes és jártas az anatómiában,

mivel szakszerűen távolította el a szerveket. Hasfelmetsző Jack kilétéről számtalan elmélet született, az egyik azon alapul, hogy szeptember 30-án, mikor két nővel is végzett, egy járőr feltartóztatott egy elegáns férfit, aki egy whitechapeli utcalánnyal beszélgetett, ám végül elengedte. Ez indította útjára azt az elméletet, hogy a gyilkos előkelő társaságból származik. Közel egy évszázadon át Viktória királynő unokája, Albert Viktor, Clarence hercege vezette a gyanúsítottak listáját, ám az újságok erről nem számoltak be, mivel Albert a trónörökös, Edward walesi herceg (a későbbi VII. Edward király) legidősebb fia volt. Ezt az elképzelést az is alátámasztja, hogy a gyilkosságsorozat megszakadt, mikor a herceget elmegyógyintézetbe szállították. De több elmélet is a királyi családhoz köti a gyilkost. Alan Moore és Eddie Campbell A pokolból című, magyarul is megjelent képregényéből Johnny Depp főszereplésével készült filmadaptáció (a cím azokra a levelekre utal, melyeket Hasfelmetsző Jacknek tulajdonítanak, és amelyeket úgy írta alá, hogy "a pokolból"). Ebben “Jack” a királyi család orvosa, William Gull, aki azért mészárolja le a kurtizánokat, hogy eltüntesse a nyomokat Albert herceg után, akinek az egyik örömlány gyermeket szült. Mivel a herceg szifiliszben haldoklik, a kisbaba lenne a brit trón örököse, ezért nem csak az anyával kell végezni, hanem azokkal is, akik tudtak a dolgoról.

Jimmy Hoffa eltűnése – Az ír (2019)

Martin Scorsese filmje a bemutató környékén arról volt híres, hogy a rendező ismét – és valószínűleg utoljára – összetrombitálta a nagy triumvirátust: Robert De Niro, Al Pacino és Joe Pesci látható a főbb szerepekben. Pedig az is megérdemel pár szót, hogy Az ír valós események alapján készült, ráadásul egy megoldatlan rejtélyre is megadja a maga magyarázatát. James Riddle Hoffa (a filmben Al Pacino) ellentmondásos személyiség volt, aki éveken át volt Amerika egyik legerősebb szakszervezeti vezetője. 1975-ben nyomtalanul eltűnt, a holtteste sosem került elő. Hoffa szoros kapcsolatban volt a New Jersey-i maffiával, és az eltűnésnek napján épp az egyik helyi maffiavezetővel, Anthony Provenzanóval (a filmben Stephen Graham alakítja) volt találkozója. Scorsese filmje ezt a vonalat viszi tovább, és innen pedig már csak egy lépés, hogy maffiózók tették el láb alól, és tüntették el holttestét. 

Zámbó Jimmy halála – A Király (2022-2023)

A magyar történelem is hemzseg a megoldatlan rejtélyektől Zrínyi Miklós halálától (vadkan vagy merénylet?) Petőfi eltűnésén át a Fenyő-gyilkosságig. Az RTL+ váratlanul sikeres szériája, A Király egy valamivel közelebbi eseményre keresi a választ: mi történt 2001. január 2-án hajnalban, mikor Zámbó Imrét lőtt fejsebbel szállítottak kórházba, ahol már nem sikerült megmenteni az életét. Már akkor több elmélet született arra, miért is sült el Jimmy Beretta pisztolya, ezek közül az egyik legnépszerűbb az volt, hogy az énekest dühítette a szomszédban kukorékoló kakas, és le akarta lőni, ám véletlenül magát sebesítette meg. Később a felesége azt mondta, a férje csak meg akarta mutatni, mekkorát szól a fegyver, majd kiszedte a tárat, és ráfogta. A felség bepánikolt, és Jimmy, hogy bizonyítsa, a pisztoly ártalmatlan, a saját halántékához szorította, és elsütötte. Ám a Berettában még maradt egy golyó, ez okozta a halálos sérülést. Mivel Zámbó állítólag kapcsolatban állt a maffiával, felvetődött a gyilkosság gyanúja is. A Király című sorozat alkotói végül a feleség magyarázata mellett tették le a voksukat, igaz, az egyik korábbi epizódban van egy jelenet, amivel rácáfolnak: Jimmy testőre leteszteli, hogy két lövés után, a fegyverből eltávolítva a tárat valóban marad-e golyó a Berettában. A kísérlet szerint nem.

(via A ​múlt nagy rejtélyei)