A tatárok Kijev és az orosz hercegség után 1241-ben érték el Lengyelországot és Sziléziát. Ám a mongol birodalom bukása után a legyőzhetetlennek hitt harcosok hontalanná lettek. Hogy ne kelljen dicstelenül visszakullogniuk, néhány törzs úgy döntött, hogy az ellenség földjén marad. Dzsingisz kán leszármazottai a "lengyel" tatárok, máig őrzik a hajdani életmódot és a régi szokásokat: megvannak harci szekereik, jurtáik, lovaik, nyílvesszőik és vad, férfias játékaik. Viszontagságos történelmüket idézik fel a mai belorusz határ közelében élő podlasiéi tatárok.