A késő római kori, felbecsülhetetlen értékű ezüstlelet története nem ismeretlen a tévénézők számára. Igazi kultúrtörténeti krimit kínál Dézsy Zoltán 1996-ban készült dokumentumfilmje. Még van esély, hogy visszaszerezzük a páratlan kincset. Nélkülözhetetlen azonban, hogy korabeli tárgyak bukkanjanak fel. Éppen ezért a Kulturális Örökség Minisztériuma 10 millió forintot ajánl föl a nyomravezetőnek, újabb leletek megtalálójának. Nyomozásra hívjuk nézőinket! Nem kell azonban senkinek ásatásba fogni. A Seuso-kincs hiányzó darabjai itt rejtőznek közöttünk, csak éppen senki sem sejti, hogy a lelethez tartoznak. Nagyméretű, feltűnően súlyos, ónnak látszó tálak és kancsók kerestetnek! Olyanok, amelyek lehet, hogy a padláson vagy a nyaralóban porosodnak, vagy egy magángyűjteményben, de tulajdonosuk nem sejti, hogy valójában mit is birtokol. A kincs hetvenes évekbeli megtalálóit megölték. A mai tanúkat már nem fenyegeti senki és semmi. A most kitűzött tízmilliós jutalom talán segíthet.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
sofi 72
2014 ápr. 01. - 20:25:32
Örülök, hogy visszakerült ez a pár darab.
Viszont azon csodálkozom, hogy orgazdáktól kell bármit is meg/visszavásárolni, hiszen, ha jól értettem, akkor a kincseket azért nem tudták a korábbi tulajdonosok könnyen értékesíteni, mert nem volt tisztázott az eredetük. Én tovább pereltem volna a Lordot, de elõtte feljelentettem volna orgazdaságért. :DDD
A másik, ami az egészben nem tetszik, hogy azt miért nem kérdezi meg senki, (én legalábbis nem hallottam errõl semmit)hogy Lord Northhampton ki a bánattól vette meg annó a kincseket? Ki, vagy kik voltak a titkos értékesítõk?
Errõl tud valaki valamit?
Köszönöm a dicséretet, nem számíthattam reá. Üdítõ h tárgyilagos, pártatlan megközelítést tapasztalok ebben a dologban. Mert mint írtam, de inkább még egyszer leírom: bizonyos ügyek valóban tárgyilagos, pártatlan megközelítést igényeln(én)ek, és a Seuso-projekt ezek közé tartozik! annak összes régészeti, történelmi, pénzügyi, jogi, sõõõõt, Uram bocsá' kriminalisztikai stb. részleteinek feltárása mellett, mert olyanok is voltak, mint olvastuk, úgy bizony. És ha már szóba került az édes anyaföld: igen, igen, olvastunk arról is h a hazakerült leleteken elõforduló talajnyomok segíthetnek a hajdani fellelési hely édes anyaföldjébõl (prózaibb kifejezéssel: talajából) vett mintákkal való összehasonlításra. Az az édes anyaföld, amelyen én is élek s halni fogok s amely remélem, egykoron magába fogad majd. Ámen.
Nevén nevezem, ezért nyájnak nevezem, mert ha körbenézünk, nem nagyon látunk mást. Ez volt a helyzet tíz évvel ezelõtt is, és valószínûleg ez lesz tíz, húsz év múlva is. Nem is az anyagi-gazdasági állapotok, hanem a szellemi sivárság az igazán megdöbbentõ itthon.
Még nem tudom, hogy fanyalgok-e. Egyelõre csak tisztán akarok látni, de direkt ködbe burkolják, és csak a csillogó kirakattal büszkélkednek. Viszont a reakciókat, az emberi viselkedést nem értem, illetve dehogynem, ezt magyarázom a nyájszellemmel. Miért vált hirtelen ilyen fontossá ez a Seuso-kincs sokak számára, mintha koronaékszereinkrõl, nemzeti jelképeinkrõl lenne szó? Miért nem volt ez ilyen fontos még egy héttel ezelõtt is akár? Politikai-hype, rendben van, meg jelképe is lehet ez a visszavásárlás a jelenlegi kurzus elmúlt négy éves megideologizált gyakorlatának, a privatizált vagyon visszavételének, más szemszögbõl újraállamosításnak, de akkor is...ez az ujjongás, triumfálás, diadalittas örömködés a nép e téma iránti érzékenységébõl, egy héttel ezelõtti tájékozottságából és érdeklõdésébõl egyáltalán nem következik.
Van igazság abban, amit írsz, de fordítva is igaz. Ha valakire a kórus kimondta, hogy õ a Sátán, akkor, ha vízen tud járni, abból is csak azt szûrik le, hogy biztos nem tud úszni.
És bár te nyájnak nevezed a lakosságot, azért nagy divatja van nálunk a fanyalgásnak is. Erre te vagy a legjobb példa.
Talán népszavazást kellett volna kiírni a Seuso-kincsek visszavásárlásáról?
Holnaptól ingyenesen megtekinthetõ a gyûjtemény :-)
Érdemes rászánni egy -két órát, sokat ad annak, aki hajlandó befogadni
nemcsak szépségét
hanem üzenetét is
A fanyalgók nemcsak kóros információhiányban szenvednek,
hanem megmutatják, milyen erõsen anyagi lények :-)
Való igaz, a harag elhomályosítja a látást
még arról is elfeledkeznek, hogy ez nem haragjuk tárgyának topikja
hanem a Seuso -kincseké :-)
Nem kell ezzel foglalkozni.
Mindig ezt köhögik.
kaparják a gyulladás helyét, ezért nem gyógyul az be.
Tudomásul kell venni, hogy vannak, akik elé arany ha gurul is, azt is szarnak akarják látni.
Ez az õ választásuk.
Éljenek boldogul.
S mivel ez a Seuso -topik, ezért inkább gyönyörködjünk ezen páratlan remekmûvek részleteiben
Pompás munka mindahány
és végre hazakerültek :-)
várjuk a többit is!
Azért nézzen mindenki magába, hogy mielõtt aktuális nemzetvezérünk rámarkolt erre a történetre, ki mennyire mélyedt el, és mennyire viselte szívén ezeknek a kincseknek a sorsát? Már a hagyományos bulvár/Frei Tamás-féle felszínes megközelítésen kívül?
Mert ez az ország úgy mûködik, függetlenül a színektõl, hogy a szekta valamit fontosnak kiált ki, aztán a hívõk mantrázni kezdik, és pillanatokon belül vallássá nemesül, legyen szó rezsicsökkentésrõl, kakaóbiztos számítógépekrõl, hétpettyes katicabogárról. Hogy bárki bármit is megkérdõjelezne, amit a fõnök mond, az fel sem merül. Pedig a nemzet valahol itt kezdõdik, egyébként csak nyáj.
A lélegeztetõgép szegfûszinû volt, tagadhatatlan. Ugyanakkor az is igaz, hogy a demagógia legnagyobb hazai mestere a másik oldalon, narancsszínben játszik.
Most gondold el, hány lélegeztetõ gépet lehetett volna vásárolni az árából! Sõt, tovább megyek: ha kiárusítanánk a múzeumi anyagokat és az egész befolyó összegbõl lélegeztetõ gépeket vásárolnánk, mennyi lélegeztetõ gépünk lenne. Minden lakosra jutna legalább 3. Mennyivel könnyebben lélegezhetnénk! Még ma indítok egy petíciót a Nemzeti Múzeum teljes anyagának a kiárusításáért. Egyáltalán, mi az, hogy nemzet? Rég elavult fogalom egy ajropéer számára.
Mivel közpénzbõl vásárolták vissza, mintegy 4 és fél milliárd forintért, így ezzel elszámolni kötelezõ érvényû. Majd ezt esetleg kritizálni, helyeselni vagy helyteleníteni: állampolgári jog.
A hazafiság meg másik asztal. Sajnos az életben vannak prózaibb, anyagias megfontolások is. Egy lerongyolódott országban pláne.
A hét minden napján, elõzetes regisztráció nélkül, ingyenesen tekinthetik meg az érdeklõdõk
a Seuso-kincseket az Országházban március 29-tõl - közölte az Országgyûlés Sajtószolgálata.
Az ókori római eredetû, páratlan Seuso-kincs hét darabját bemutató kiállítás
minden nap 9 és 17 óra között látogatható,
az érdeklõdõk az Alkotmány utca felõl közelíthetik meg a tárlatot.
Mindig érdeklõdéssel és ugyanakkor értetlenül figyelem azokat a fórumtársakat, akik érzékenyen felszisszennek, ha megfogalmazásukból érthetõvé válik: korlátai vannak a hazaszeretetüknek. Jelen esetben két ilyen korlát vált láthatóvá. 1. az anyaföld csak onnan kezdve az, mióta a magyarság letelepült a Kárpát-medencében. 2. a hazaszeretet azonnal felfüggeszthetõ, ha a megszólaló pártállásától idegen kormányzat ért el valami eredményt a magyarság érdekében.
Különösnek találom a kettõs mérce emlegetését olyan beszélgetõtárs tollából, aki elégedett mosollyal az arcán küldi el meglehetõsen impertinensen az övétõl különbözõ véleményt megfogalmazó hozzászólókat az Úti cél:Korea topikba – értsd a melegebb éghajlatra – viszont sértve érzik magát, ha ugyanezek egyike emlékezteti arra: a hazaszeretet egyik eleme az anyaföld szeretete, amelybe beletartoznak hegyei, vizei – pedig azok is a honfoglalás elõtt kerültek ide – sõt a területének valamelyik részérõl elõkerült kincsei is.
Kedves Min-Rin!Köszönöm gyors,szorgos munkádat. Nagy öröm számomra h a Rükverc-topikot is belinkelted, mivel oda be is írtam, talán szántál rá 1 percet és elolvastad. Ha még meg is nézed a darabot, szívesen elolvasnám a kommentedet.
Úgy észlelem, h a másétól eltérõ vélemények tekintetében (is) elég gyakori a kettõs mérce: adott egy, lehetõleg távolságot tartani igyekvõ, "magyarul" objektivitásra törekvõ vélemény/komment, esetleg némi háttér infoval alátámasztva (én többnyire efféléket próbálok), amire aztán durrr, lesújt a bunkósbot, mint "különbözõ vélemény", fõ érv a magyarságtudat. Nos, hát akkor szorgos munkádat jutalmazva, kitüntetlek azzal, amivel eddig itt még senkit és megosztom veled, de csak veled!! h én nemcsak Magyarországon születtem, de az egész életemet is itt éltem le, ez remélhetõleg így is marad még jóóóó sokáig. Továbbá, h magyarnak érzem magam és (gyakran viharos, olykor fényes, olykor árnyékosabb) történelmünk részének érzem az itt lezajlott eseményeket...
...a Seuso-kincs azonban, fájdalom (v hál'Istennek!), a honfoglalás elõtt került oda, ahová. Hazakerülésének körülményeit pedig feltárni és dokumentálni kell, igen: kell, ezzel az utókornak is tartozunk, meg, mint írtam, a jelenkornak is. Ez nem hazafiság kérdése, kár is ebbe az irányba tolni a témát, hanem archeológia, történetírás, mûvészettörténet, pénzügy, jog és egyéb "unalmas" dolgok.
A hit- és erkölcstan órának ezzel részemrõl vége, köszönöm a figyelmet, a viszont(nem)látásra. Hazaárulózás kéretik mellõzni.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások