2009-ben két kiemelkedő, a mai természettudományt alapvetően meghatározó évfordulót is ünnepel a tudományos világ. 200 éve, 1809. február 12-én született a modern evolúcióelmélet kidolgozója, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete, amely azután alapvetően megváltoztatta tudományos világképünket. E két évforduló tiszteletére új, háromrészes angol sorozattal emlékezik a Magyar Televízió, Charles Darwinra. A sorozatot Richard Dawkins oxfordi egyetemi tanár, evolúciós biológus és számos, Magyarországon is megjelent mű (pl. Az önző gén) szerzője interpretálja, aki maga is az életét szentelte Darwin elméletének továbbgondolására. Az ő nevéhez fűződik az evolúció génközpontú megközelítésének elmélete. Dawkins tudományos szemléletére azonban jócskán rányomja bélyegét ateizmusa, de talán ez az egyetlen tényező, mely népszerűségén csorbát ejthet. Ne felejtsük el, hogy Darwin lelkésznek készült, míg a biológia el nem térítette erről az útról. Mindenesetre remekül szerkesztett és rengeteg információt közérthetően elbeszélő, mérföldkövet jelentő ismeretterjesztő műről van szó. Egy sorozat mely nemcsak a tudomány kedvelőinek, hanem mindannyiunknak kellemes családi programot ígér.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
10/10
siklosi
2010 okt. 07. - 11:42:19
10/10
Érdekes megjegyzés Dawkins kapcsán: "ateizmusa rányomja a bélyegét". Nem fogadható el a tudományban isten bármilyen szintû alkalmazása, ugyhogy inkább a vallásos tudósoknál kellene megjegyezni, hogy "hite rányomja bélyegét", amennyiben tényleg rányomja és amennyiben tényleg vallásos. (Bár egy amerikai felmérés szerint igen alacsony a vezetõ tudósok körében a vallásosság:-)) Darwin lelkésznek készült, de úgy tûnik, hogy képes volt lényegesen nagyobb léptékben gondolkodni és túllépni a gondolati gettón. Bár azt hozzá kell tennem, hogy lelkészek közt is akadt jelentõs természetbúvár, sõt a génelmélet "atyja", Mendel szerzetes volt.
Valahonnan sejtettem :) Csak a buddhizmushoz. Ez csak filozofálgatás, nem több. Egy másik tanulmányban azt írta valaki: az evolúciót elméletileg azért nem lehet elfogadni, mert az ember ahhoz próbál igazodni, amibõl származónak tartja magát. Ha isteni eredetûnek, akkor ahhoz próbál hasonlítani, ha az amõbából, sõt a semmibõl származónak vallja magát, akkor ahhoz igazítja magát.
Mindennek semmi köze a természettudományhoz, ezek csak filozófusok firkálásai.
Ha efféle indiai gondolkodókkal akarsz az evolúcióról vitázni, ahhoz ajánlok egy cikket (amit úgyse olvasol el, de azért, ha egyszer mégis eszedbe jut): http://www.okotaj.hu/szamok/37-38/ot37-07.htm
Meg szeretném kérdezni, hogy felvette-e valaki a 3. részt valamilyen médiára és ha igen, akkor azt
átvehetném-e valamilyen módon ?
Elõre is köszönöm a visszajelzést.
Üdv. / Pargabi
A 7 hétnapossága a holdnaptár miatt alakult ki, az ok szekuláris.
A "szemet szemért" elv fel sem merült volna, ha nem találja ki a vallás, ami terjesztette ezt az elvet. A vallás/nemvallás szempontjából a dolog tehát legjobb esetben semleges, legrosszabb esetbena a vallás elleni érv.
Valóban nincsenek szent állatok? Elég sok helyen vannak. Az iszlám vilában tisztátalan a disznó, a hinduban szent a tehén, a voodooban értékes a fekete kakas, miegyéb. De valóban, az állami törvények szekulárisan közelítenek a kérdéshez. Eredetileg pedig nem volt semilyen állat szent.
Az alkohol hol tilos, hol nem. Országa válogatja vallási alapon, és egyén váogatja alkoholista alapon.
A vér valóban nem szerepel étterem étlapján, ugyanis nagyon gyorsan megromlik. De minden disznóvágáson ott van a menün.
A halottégetés az elsõ járványok - azaz a városiasodás - óta általános jelenség.
A gyerekházasság szintén országtól és tartománytól függ. Leginkább vallási okokra fogják, de roppantul leegyszerûsíti a párkeresést. A poligámia is országtól függ.
A tempomi prostitúció kár hogy nincs. Amúgy attól függ mit tekintünk templomnak. A "vörös lámpás házak" ugyanis megfeleltethetõek neki.
Nos, ezek szerint nem hallottál pár szexuálmágiában hívõ kisebb csoporttól, akik a szextõl igenis várnak üdvösséget.
Melyik "Isten"? Én egyikét sem tekintettem soha olyannak amilyennek leírod. Elvégre az istenek is meghalnak.
Sajnálatos a túlzott ruhaviselési mánia, fõleg az öltöny borít ki, a nyakkendõrõl nem is szólva. Nagyon beteg volt aki kitalálta.
A vallásnak ugyan nem köszönhetõ az általános írástudás. Európában az írástudást az Egyház saját titkos tudásaként kívánta megtartani, tõlük a világi fejedelmek lopták ki úgy, hogy íródeákoknak adtak be fiatal fiúkat, akiket kiléptettek még a papi fogadalom letétele elõtt. Az elsõ tankötelezettséget, ahol írástudást is tanítottak ha jól dereng talán Mária Terézia vezette be Európában (legalábbis a töritételben még az állt, szidd a magyar oktatást ha nem igaz), ami szekularista oktatás volt.
A szabad képi ábrázolást a vallások mindíg is korlátoztaák.
A körülmetélésnek elvégre nincsen józan oka. Érdekes tudni, hogy eredetileg Ozirisz kultuszának tagjai gyakorolták, tõlük lopták el a zsidók.
A középkori európai történelem ellenben ismeri az "Isten nevében uralkodó király" ideáját: a pápaságot. Mivel jobb az?
A keresztény valláshoz max. az ünnepek elnevezése kapcsolódik, de nem maguk az ünnepek.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások