Ahol a vadak várnak

Bakancslistához adom

Where the Wild Things Are

amerikai kalandfilm, 101 perc, 2009

Értékelés:

83 szavazatból

Szerinted?

40 hozzászólás

A kilencéves Max problémás kisfiú, élénk fantáziával megáldva. Úgy érzi, a családja nem foglalkozik vele eleget. Egy nézeteltérés után Max elszökik otthonról. Hamarosan varázslatos birodalomban, a vadak szigetén találja magát. Max remekül érzi magát, összebarátkozik a szörnyekkel, senki sem korlátozza, kiélheti erőszakos hajlamát. Különösen, miután a vadak királyuknak választják. Ám rá kell jönnie, hogy nehéz az uralkodó dolga, ha senki sem hallgat a másikra, és mindenki erőszakban, rombolásban éli ki vágyát. Az új király elhatározza, hogy rendbe teszi a dolgokat.

Forgalmazó: InterCom

Stáblista:

Szereplők

Max Records profilképe

Max

Catherine Keener profilképe

Catherine Keener

Connie

Pepita Emmerichs

Claire

Mark Ruffalo profilképe

Fiúbarát

Catherine O'Hara profilképe

Catherine O'Hara

Judith hangja

James Gandolfini profilképe

James Gandolfini

Carol hangja

Forest Whitaker profilképe

Forest Whitaker

Ira hangja

Lauren Ambrose profilképe

KW hangja

Paul Dano profilképe

Alexander hangja

Alkotók

rendező: Spike Jonze
író: Maurice Sendak
forgatókönyvíró: Spike Jonze Dave Eggers
operatőr: Lance Acord
zene: Carter Burwell
producer: Gary Goetzman Tom Hanks Maurice Sendak
vágó: James Haygood Eric Zumbrunnen

Linkek:

http://wherethewildthingsare.warnerbros.com/

Kapcsolódó cikkek:

További cikkek mutatása

Díjak és jelölések

Golden Globe-díj
2010
Legjobb filmzene jelölés: Carter Burwell

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

9/10

TitusLivius 2016 márc. 16. - 19:39:08 9/10 Előzmény rosa.love

bla-bla-bla.... Remek kis film ez, csak érzékenynek kell lenni rá.

Válasz

1/10

----SPOILER----
Sokat ígérõen indult a film. Tetszett a kisfiú karaktere, az alaphelyzet, a problémafelvetés.
Aztán kb. az elsõ 20 perc után, amikor Max átkerült a képzelet világába, átment a film valami eszeveszett idegbajba.
Értettem, hogy a szörnyek világa Max valóságának és érzelmeinek a leképezõdése. Koptattam eleget a Mûvész, Puskin, Cirko stb. mozi székeit ahhoz, hogy bizonyos filmek mögött ne a hollywoodi kliséket keressem.
Egy Végtelen történet kaliberû "mesére" számítottam, aminek hatására talán elmerengek letûnt ifjúságomon, esetleg pár könnycseppet is elmorzsolok. Nem ez történt. Max fantáziavilága egy autista kisgyerek, esetleg egy 50 éves mûvészfilm-rendezõ lelkivilágát tárja elénk. A szörnyek verekednek, ba..akodnak, totojáznak és tötymörögnek, errõl szól a film háromnegyede. Annyira fájdalmasan unalmas, gusztustalan, unszimpatikus az egész,hogy csak azért néztem végig, mert fizettem a kölcsönzéséért. Csak engem zavart amúgy, hogy Carol a nõi név ellenére egyértelmûen férfi figura? Vagy egy nõi figura férfi hanggal? Egy ponton szinte vártam, hogy a szörnyek leveszik a bunda-jelmezt, és egy csapat cuki transzvesztita kezd el táncolni és énekelni a meg nem értettségrõl és az összetartozás fontosságáról...A végén már imádkoztam magamban, hogy Max találja már meg az elgurult tablettáit, és sürgõsen evezzen vissza a valóság mezejére, mert egy perccel sem bírom tovább nézni azt a sok szõrös, i-de-ge-sítõ ugrabugráló izét. A Végtelen történet - élmény tehát elmaradt, a magam részérõl nem ajánlom a film megtekintését semmilyen korosztály számára.

Válasz

Lélektani tanfilm, amirõl a spoilerben írok még.
Nagyon elborult film. Sajátos, sokak számára ingerlõen állandó, sajátos monotonia járja át a filmet. Mivel a film elõtt olvastam, hogy egy kisebb forma pszichoanalitikusként nézzem, így végignéztem, amúgy nem biztos, hogy ment volna.
Egy dologban tetszett: bemutat valami fontosat. A világ, amibe beleszületünk nem ismerõs, sõt félelmetes. Ezt sokan elfelejtjük. Nem a világ válik barátságossá, csak mi tompulunk el, mintha egy önvédõ mechanizmusunk lenne erre. A film nem kínál felszínes szórakozást, inkább dráma, de nem tragikum.

Sajnos nem láttam olyan kommentelõt, aki olvastam volna a könyvet, pedig érdekes lenne egy ilyen véleményt is olvasni.

*SPOILER
Max fantáziavilága a valóság leképezése. Édesanyja szavait õ idézi Carolnak "you are out of control", a hógolyózás sárgolyózás lesz a fantáziájában. Amikor ráugranak a hóbarlangjára, az a saját világában az általa felépítetett vár. Sõt az elején rá is ugranak ezekre a barlangokra. Carolnak van egy épített makettvárosa. Ez is látható a film elején, amikor Max nézi az asztalát és a lego figurák éppen egy hasonló várban ácsorognak, ami mellett ott van egy fészekdarab, épp olyan, amilyenek a házak a fántaziavilágában, vagy a gombolyag, ami olyan mint a vára. A kis hajó, amivel átutazta azt a tengert, ami azon a földgömbön volt, amit édesapjától kapott. Anyukája elõtt robotot játszik, hogy felhívja a figyelmét magára, hogy ne a munkájára figyeljen, hanem õrá, ami nem jön össze, aztán a fantáziavilágban ez a királyságának mûködésképtelenségét is mutatja. Az iskolában tanulnak a kihaló Napról, amit Carolnak elmesél. Az állatok (mégha más fajták is) de a szobája bunkijában lévõ állatok lehettek. A sivatagban feltûnõ kutya a legjobban akkor látszik a valóságban, amikor Max fut hazafelé: mit is gondolhatott: "ez csak egy kutya!", amit a filmben Carol mond ki, ami Max képzeletében van, és ahol a kutya óriási!
Lehetne sorolni ezeket a párhuzamokat, a lényeg, hogy KW az édesanyja, õ pedig Carol. Csodálatos, amikor újra anyja méhében érzi magát, lenyeli, ahogy a gyerekek képzelik is ezt.

Válasz

5/10

K.rvára nyomasztó volt ez a film!

Válasz

"Nagy ellentmondások feszülnek a bunda alatt, amelyet a lények úgy igyekeznek orvosolni, hogy Maxet megválasztják királyuknak, ami annyit jelent, hogy ezentúl Max felelõs értük, és neki kell boldoggá tennie az õslakosokat. Mondjam, hogy nem sikerül, vagy ez teljesen felesleges?"

http://perezvonsgeometry.blogspot.com/2010/02/nagyvad-where-wild-things-are.html

Válasz

Nem tetszett ez a film.

Válasz

:)

Válasz

Az SZTK és a Hárshegy

Válasz

offtopic

"Nem könnyû családnak lenni" mondja az egyik lény.
Mi több nem könnyû embernek lenni sem.
De lehet fokozni, gyereknek sem igazán.
Mert hát lehetünk vadak emberek és gyerekek valami mindig fenyeget minket.
Hol az, hogy lelõnek és megesznek és a bõrünkbõl bundát készítenek, ha emberek vagyunk akkor lehet, háború, ínség, betegség és más borzalmak.
Viszont legrosszabb az ha gyerekként rá kell jönnünk, hogy a világunk koránt sem csak a szépség uralja.
Mert aztán jön a rossz a csúf a gyámoltalan és még sorolhatnám tovább mi.
Max belsõ világai tükrözõdnek számomra vissza Connie, Carol, Ira és a többiekben.
Max félelme, agresszivitása, fájdalma, szeretete, mind az amit egy gyermeki lélek hordozhat magában.
Sok újdonságot nem mondok azzal, ha a felnõtt elveszti a gyermeki képzeleterejét akkor tényleg felnõtt lesz belõle és olyan lesz mint Eagle5 és így reagálja le a filmet:
"Nem tudtam 30percnél tovább nézni, mert akkor összehánytam volna magam..", ami azt bizonyítja , hogy végleg felnõtt lett, álmok és képzelet híján.
Az is igaz sokfélék vagyunk, mást és mást akarunk és szeretünk vagy gondolunk, de soha sem szeretném elveszteni azt a régen elmúlt bennem lakozó kisfiút aki színeseket álmodott jó és rossz tündérekkel, beszélõ állatokkal, és más csodás lényekkel.
Talán nem is gyermekfilm, inkább felnõtt oktatás arról,
hogy egy kisfiú érzékeny hangszer és mi felnõttek képesek vagyunk ezt a hangszert csodás hangokra késztetni, de ugyan akkor arra is , hogy örökre elrontsuk.
Az üzenet meg tényleg pofon egyszerû: a világ mint írtam tele van buktatókkal és koránt sem mindig az igazság gyõzedelmeskedik a családnak viszont minden körülmények között össze kell tartania.
Ehhez járul olyan csodás bábmozgatás amit az utóbbi idõben nem volt szerencsém látni, ahol a lélek minden rezdülése látható és egy olyan zene amely önmagában is képes lenne relaxálásra.
Pironkodva vallom be jó lenne még egyszer valami szõrös izének lenni, levetni a fegyelmezett felnõttség nyûgeit, na és persze újra gyermeknek lenni.

Válasz

Nem egy könnyen emészthetõ film, az biztos. De tipikus példa arra, mikor nem a dolgok felszíne a fontos.
Nyilván nem mindenkinek jön ez be, aki meg nem érti, és csak azt látja, hogy ordítanak és morognak, az maradjon meg a könnyebb mûveknél. Nézzen Robin Hoodot, vagy Iron Man-eket.

Válasz

Persze,hogy támogatlak. Mert ez egy bugyuta zagyvaság volt, amit nagyon sajnálok, mert a bemutatóból, meg a képekbõl jónak tûnt, de ott mindig csak a legjobb pillanatok vannak. De most komolyan, király lesz, mert "szét tud robbantani egy fejet"? Mi ez ha nem kabaré, mind írásilag, mind rendezésileg?:S

Válasz

akk te támogatsz:)

Válasz

Hát ez egy katasztrófa volt. Nem tudtam 30percnél tovább nézni, mert akkor összehánytam volna magam...Elvette az életerõmet, soha töbé nem tok mozizni...:S

Válasz

ki támogat?

Válasz

offtopic

Szerintem egy nagy szarvolt soha többé egy fillmet nemfogok emgnézni egy fillmetsem olyan traumaért pfffff....

Válasz

10/10

Nekem nagyon tetszett a film.
SPOILER
Nekem úgy jött le, hogy a kisfiú kivetíti a szörnyekre az érzéseit, az otthoni dolgokat és valahogy így próbál túllépni rajtuk és megérteni õket. A vége egy kicsit nekem is fura volt. Azt vártam, hogy majd valahogy a nõvére is képbe jön, mivel az elején miatta érezte magát rosszul.
SPOILER VÉGE
Mindenesetre nem egy tucatfilm az biztos.

Válasz

10/10

Nem olyan mese, ami azzal kezdõdik, hogy egyszer volt, hol nem volt, és azzal végzõdik, hogy boldogan éltek, amíg meg nem haltak.
Nem is mese.
Gyerekkori magányok, bánatok, hangulatok, indulatok - mert felnõtt korunkra már elfojtjuk õket, csak azért gyerekkoriak - rendkívül szellemes filmes eszközökkel való precíz megörökítése. A képek, a zene, Max játéka, a bábuk mimikája mind-mind tökéletes, és hajszálpontosan az, aminek lennie kell, anélkül, hogy érzõdne rajta az erre való törekvés, erõlködés.
Elég álomszerû az egész, de olyan álomra kell gondolni, amirõl csak ébredés után jövünk rá, hogy álom volt. Egyik legnagyobb filmélményem.

Válasz

1/10

Végignéztem és nagyon nem tetszik, szerintem egy ilyen korú gyerek agyában, bármilyen fantáziadús is legyen, ilyen jellegû problémamegoldás számomra elképzelhetetlen. Valószínûleg gyerekpszichológusokat kellene megkérdezni a témában. Úgy gondolom, hogy értettem a filmet, mielõtt egy vagy több nagyokos közli velem ex katedra, hogy nem értem a filmet. De nem kötött le, sõt néhány helyen zavart. Valamint hogy miért viselkedik így a fõszereplõ az elsõ tíz percben arra nem ad magyarázatot a film, ezen a bolygón sok gyerekkel nem foglalkoznak, elhanyagolják, attól még nem ilyenek. A film hangulata és a zenéi sem ragadtak meg. Valamint ez nem gyerekfilm, de a felnõtteknek sem hiszem hogy tetszene, akkor meg kinek készült? Természetesen olvastam az itteni összes hozzászólást és néhányan teljesen begyengültek a filmtõl, NÉHÁNYAN. Hát ennyi, 10 pontból 1 pontra értékeltem.

Válasz

én még nem láttam. A napokban szeretném megnézni. De látok itt olyan hsz-okat, hogy nem tetszett. Biztos azért, mert nem jön be Spike Jonze munkássága.

Nem popcorn mozi ez sem szerintem, akkor meg, akik nyálas, egyvonalú, eseménytelen, tömegfilmre vágynak, ne nézzék meg!!!!

Ez más filmre is igaz!

Utálom mikor olyanok húznak le filmeket, akik a tök átlag filmeket szeretik csak, a rétegfilmeket nem!

grrrr

Válasz

8/10

Nekem nagyon tetszett a film. Kicsit én is furcsálltam, hogy nem lett konkrét vége. De valami különleges van a hangulatában, és talán így is kellett lennie a befejezésnek, hogy nyitva marad. Igazán elgondolkodtató, nem szokványos gyerekfilm, meg kell érteni azokat a mély gondolatokat amik megbújnak a történetben.

***SPOILER***

Nekem az tetszett nagyon az egész filmben, hogy a kisgyerek mikor a királyuk lett, megígérte, hogy nem lesz szomorúság és magány. Aztán az elején minden rendben ment,mulattak, vidámak voltak. Végül mivel neki sem volt varázsereje, kudarcot vallott, minden olyan lett mint régen. Én is vártam, hogy mi lesz a magány meg a szomorúság "ellenszere" de végül nem derült ki, és a kisfiú elbúcsúzott a szörnyektõl és hazament. Kicsit szomorú, de én úgy érzem, hogy ez így hiteles és igazságszagú.

Válasz

Összes hozzászólás

Értékelés:

83 szavazatból

Szerinted?

40 hozzászólás

PORT.hu a Facebookon