Ritka szerencsés helyzetben van, aki a huszadik század jelentős eseményeit szeretné megismerni. A mozgófilm először hozta testközelbe a korszak meghatározó történéseit, olyanok számára, akik ezeket az eseményeket személyesen nem élhették át. Magyarországon az első filmhíradókat 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítés csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját. A Magyar Televízió "Anno - Mesél a filmhíradó" című új sorozata a magyar filmkultúra e jelentős tárházának 1916 és 1968 közötti időszakából mutat be vasárnap délutánonként válogatást. A híradókban bemutatott eseményekről a korszakot jól ismerő történészek beszélgetnek a stúdióban.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
"istenem, nem sikerült." Hát ez egy kissé nem ideillõ megfogalmazás ,mert aki országot vezet az ne próbálkozzon mint a kutyák tavasszal ,vagy ha igen akkor az nem középszerû hanem csapnivaló.Nem hiszem hogy ilyen békésen állna hozzá az elpusztult doni hadsereg pl vagy gondoljunk a németek nyomására zsidók százezreinek elpusztítása fölött szemethúnyó vezetõre .
Te mán csak tudod hiszen éltél a kormányzó alatt .akinek nevét valahogy pl a zsellérek és a fölöslegesen elpusztult katonák nem éppen áldották.Biztos tévedett móricz is meg a többi haladó ember vele kapcsolatban ,nem kérdezték meg a 32.Gabikát:)
Az egyik legnagyobb népirtója, ha a magyarok irtásáról beszélünk. Így gondoltad?
Most meg - épp idõszerû - Rákosi elvtársról szól a mûsor. Kire is emlékeztet a kis kopasz? Ja! Egy focistára, aki már másodszor ül maffiájával a nyakunkon.
Valóban, Õt ki is felejtettem a felsorolásból... Vajon mi lehet bennük a közös pont, ha nem a szakértelem? ;-)
Ps. a rózsaszín hangú Szikoráról idõközben kiderült azért volt vendég a témában, mert volt anno úttörõ R-Go örs is.
Mikiegér és VUK is – Ráadásul ami azt illeti, õket szívesebben láttam volna vendégként. XD
Hát Kokó sem éppen egy Trianon-szakértõ, ebben a kérdésben javasolnám, hogy ne "Marika néni a közértbõl"-típusú véleményekkel keltsünk hangulatot. Hangulat anélkül is van, sajnos, tisztánlátás kevesebb.
"A híradókban bemutatott eseményekrõl a korszakot jól ismerõ történészek beszélgetnek a stúdióban..."
Nos e kijelentés fényében, nekem nem (csupán) a mûsort vezetni hivatott sajtómunkás személyével vannak komoly fenntartásaim, hanem a meghívottakkal (is) – gondolok itt arra, hogy (noha nem láttam minden adást, fõleg nem végig, mégis) rá-rácsodálkoztam nemegyszer az egyetemet nemrég elvégzett "szaktekintélyek" mellett a másodlat-vendégekre
Badárt még értettem, hiszen Neki egyértelmû kötõdése volt a MÁVhoz, de amikor megláttam a stúdióban Szarvas "nemzetiÁdám és/vagy Cingár" Józsefet, Dobos "nemzetõr" Attilát, legutóbb pedig Szikora "csikidám" Robikát, akkor igencsak kérdõn vontam fel a szemöldökömet...
Ps. A tenger nélküli haza ellentengernagyát ajnározni olyan mértékû történelmi félretájékozottságra, vagy szimpla tájékozatlanságra vall, hogy az ember hite megrendül a honi közoktatási rendszer részében vagy egészében... ;-/
A tisztánlátás érdekében több történelmi tényt, és kevesebb Koltay-féle forrásanyagot tudnék javasolni! ;-)
Ez egy nagyon jó mûsor lehetne...
A régi filmhíradók bejátszásai tényleg hatalmas értéket képviselnek,de Gaskó Balázs erõltetett személyét igencsak tudnám nélkülözni!
A kormányzóval kapcsolatosan pedig az a véleményem,hogy
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó Urunk a XX.-ik század legnagyobb magyarja volt!
Áldott legyen az Õ emléke!
Hát nem fért be a Hortobágy az ünnepi "Együtt az ország" mûsorfolyamba. Horty Magyarországán is egy német vagy osztrák ember vette a figyelmet, hogy a sok stúdióban felvett operettparaszt után kivigye a kamerát valóban a pusztába. A mai kor "stúdiója" is másfelé figyel.
Attól, hogy nem volt egy diktátor, még demokratának sem nevezném. Kb annyira érvényesülhetett a jogállam, és úgy ki voltak szorítva a politikából bizonyos társadalmi csoportok, és úgy egybeépült a párt (leválthatatlanul) az állammal, és a központi ideológia is olyan erõs volt, mint.
A harmincas-negyvenes évek, ha nem is hõskorszak, de nagyon sok jó film készült, sorolás nélkül is tudjátok, és háromnak a mai remake-je is, egyik borzalmasabb mint a másik. A mostani, 21. szd.-i magyar filmek megint a béka feneke alatt vannak, még "a hatvanas évek szûk levegõje" (Cs.T. - B.G.) idején is készültek sokkal jobbak, az utóbbi harminc év maga a katsztrófa (tisztelet a kivételnek.)
Ami meg Horthyt illeti, középszerû politikus volt, de nem volt szélsõjobboldali. Jobboldali volt, de nem szélsõséges. De ezt már sokan megírták. Lehet, hogy gyenge kezû volt, és báb, de megpróbált lavírozni, istenem, nem sikerült.
Summa summárum, lehetne árnyaltabban látni a történelmet, nem felosztva "szerecsen" és "szerecsenmosdatás" fekete-fehérjére.
Hát ha nem tûnt volna fel, manapság ez egy tendencia. Az MTV valóságos kultúrkampfot folytat, melynek középpontjában elsõsorban a Horthy korszak rózsaszínre lakkozása áll. Ebbe illeszkedik ez a sorozat is a végtelen számú történelmi "dokumentumfilm" mellett, amely mostanában elárasztja a köztévét, folyamatosan megy az agyak tilolása propagandisztikus célzattal.
A 30-as éveket kikiáltani a magyar film hõskorának tényleg nonszensz. Igaz, hogy tele voltunk nagy színészekkel, de többségük széklábat faragó Michelangelo volt, olyan 3-4 hét alatt készülõ olcsó fehér telefonos filmekkel, amelyeknek gyakran azonos volt a díszletük, illetve megfordították a paravánt, oszt jó napot. Az igazán igényes film, amire már nemzetközi viszonylatban is érdemes volt odafigyelni, valóban a háború környékén jött Székely István, Szõts István, Sipos László, Vajda László, Tóth Endre, Bánky Viktor, Cserépy László és mások nevével fémjelezve.
Azért ne essünk hasra a 30s évektõl, a Meseautót elragozni 500-szor igencsak felemás. A magyar valóságra reagáló filmek csak a háború körül jelenhetnek meg.
Remélem Pataki Ági Vajna tanácsadójaként nem tekinti mintának ezt a "magyar bollywoodot".
Valóban jó ötlet ilyen jellegû mûsort készíteni. De nem tartom szerencsés megoldásnak, hogy a bejátszott archív filmrészletek nem a teljes képernyõ felületén láthatók, hanem csak egy kis keretben. Az ilyen ritkán látható felvételek esetében a részleteknek is jelentõsége van, amik szemlélésére, felfedezésére csak teljes képernyõn nyílik lehetõség. Úgyszintén zavarólag hat az egyes filmrészletek bejátszásának kb. a félidejénél történõ kameraváltás, ami a stúdió belsejét hivatott láttatni, miközben a félkörben mozogó kamara a távoli kis mozivászonra és a bennülõkre van irányítva. Ez idõ alatt értékes részletek vesznek el a filmbõl a nézõk számára. Más esetben nem lenne ez rossz vezetõoperatõri fogás, de jelen mûsornál inkább zavaró, mint értékelendõ.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások