"Ovcsarovnak sikerült a lehetetlen - írta G. Maszlovszkij a filmről -, szétbontani a tartalmat és a formát. Műve a nép és az ország történelmi tragédiájáról szól. Váratlan formája ugyanakkor a hazai film vizuális és művészeti fejlődésére épül. Megfoghatatlan, ahogy Bikov szinte egyszerre játssza a kommunista szombaton dolgozó Lenint, a tribünön álló Ordzsonikidzét, a pipázó Sztálint, a cvikkeres Beriját, a vadászó Hruscsovot, vagy a fogadáson részt vevő Aravidzét a Vezeklésből, általános képét adva a kisstílű zsarnoknak, a farkasbőrbe bújt emberi szörnyetegnek, a kispolgári ürességnek és a zseniális szintű aljasságnak."
A sikernek persze fontos eleme, hogy a film Szaltikov-Scsedrin kíméletlen szatirikus irodalmi hagyományára, konkrétan az Egy város története bürokratizmust ostorozó világára épül.