Kisfaludy András filmszociográfiája a halmozottan hátrányos helyzetű Ormánságot mutatja be. Munkanélküliség, szegénység, elnéptelenedés, megélhetési bűnözés, iskolák, posták bezárása sújtja a perifériára szorult vidéket. Van-e kilábalás a jövőkép nélküli, kilátástalan helyzetből?
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
6/10
adamnagysweetmovie
2011 okt. 02. - 22:48:20
6/10
Ami a dokfilmet illeti, inkább állapotleíró, a társadalom minden szintjének leépülését leltározza, ez az erénye és egyben talán a hibája is. Egy nyomasztó, monoton felsorolás, a hétköznapi szituációk lesújtó láttatásán túl igazán eredetire mintha nem bukkant volna a film. Persze a lemenni, dokumentálni gesztus etikailag komolyan becsülendõ, független attól, szakmailag mennyire pontos a film.
Miért rázná fel? Az emberek olyan galádak, hogy nem nézik meg az éjfélkor leadott dokfilmeket. Érzékletes a jövõkép, amit felvázol, Tarr Béla Sátántangója elevenedik meg az Ormánságban.
Félve megjegyzem, volt neki egy Werckmeister harmóniákja is, a reménytelen, felheccelt tömeg pusztításával, nehogy arról beszéljünk 2-3 év múlva. (Bár lehet 2006-ban már az is megtörtént?)
Valóban kellenek az ilyen filmek. Mint a térségben kezdeteim óta élõ, merem csak elmondani, hogy ez csak egy szerény szeletke az ottani dolgokból. A témában készült hasonló munkákkal együtt sem mutathatná meg a tényleges mindennapokat. Sajnos ahhoz ott kell élni, és akkor még ahány hely, annyi sajátosság. Ezt a pesti és Pest környéki "népek" nem érthetik: õk csak amiatt panaszkodnak, hogy a busz nem hét, hanem csak tíz percenként jön. Vagy, hogy nem nyolcféle kenyér van! Itt naponta jön az a kettõ - négy busz. Meg vonat is, de a lepusztított síneken csak fát hord. Innen, el, amíg lesz még. Elképesztõ és elképzelhetetlen különbségek, és a film nem túloz egy szikrát sem. És mégis lehet szeretni ezt a nyomorult vidéket!
A magyar társadalom szomorú képe jelent meg elõttünk, bár mi mint a fõvároshoz közeli kis falu lakói nem annyira érzékelünk. A teljes ellehetetlenítése az életlehetõségeknek, iskolabezárás, a termõföldek, gazdaságok tönkremenetele, az érthetõ elvándorlás, a legszegényebbek kizsákmányolása az uzsorások által, mind-mind egy igen tragikus jövõképet mutat. Helyesebben: jelenképet. Szívszorító látni a magukrahagyott öregeket, akik már senkiben sem bízhatnak, minden idegentõl félnek, még az egyetlen falubeli rendõrt sem engedik be házukba. Hova vezet ez az út? Élhetetlenné válnak a kistelepülések, csak a megmaradt kocsmákban lesz eztán valami élet, a teljes lezûllés, az alkoholmámoros vég. Ez a film felrázhatná a közvéleményt, legfõképpen az erre illetékeseket. Elõ kellene venni a gumicsizmákat és leköltözni egy idõre a magyar ugarra!!! Egy elkeseredett nézõ.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások