Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Ez tévedés. Cseh Tamás soha nem esett bele a rutin kényelmébe. Az utolsó percig lámpalázas volt, mielõtt színpadra lépett. Mindig új feladatokat keresett. És állandóan bizonytalan, sebezhetõ volt.
Inkább az róható fel neki, ha egyáltalán felróható, hogy hagyta magát (õ is) a politika (de inkább a politikusok) által befolyásolni.
Aki a 70-es, 80-as években látta/hallotta Cseh Tamást, az tudja, mirõl beszélek.
Ma már csak a rutin mozgatja, nem a lélek és a lázadás.
Lehet, hogy ez a korral jár, de Õ maga is Lee Van Cleef lett.....
Nem értem, miért kellene Cseh Tamásnak ugyanannak lennie. Többek között az benne (és Bereményiben) a nagyszerû, hogy dalai(k) nagyszerûen reflektálnak a megváltozott idõkre, s szerintem az új albumok is tökéletes korképet festenek.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások