Programkereső

Csempészek

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar filmdráma, 81 perc, 1958

Értékelés:

55 szavazatból
Szerinted?
22 hozzászólás
A nyomorgó ember abból él, amiből tud. Mihály a magyar parasztember és Anyica a romániai özvegyasszony csempészésből élnek a 30-as években, a határ két oldalán. Mihály majdnem lebukik, és hogy magát mentse, lelő egy határőrt. Bár tudja, hogy őrültség, mégis kénytelen újabb utat vállalni, amikor találkozik Anyicával. A két ember a vihar elől egy háznál talál menedéket, ahol házasoknak hiszik őket. Itt töltenek pár órát együtt, gondtalanul, hogy aztán tovább induljanak veszélyes útjukra...

Stáblista:

Szereplők

Bara Margit profilképe Bara Margit
Anyica
Agárdy Gábor profilképe Agárdy Gábor
Mihály
Horváth Teri profilképe Horváth Teri
Rozi
Solti Bertalan
Togyer
Bánhidi László profilképe Bánhidi László
Tojásos Mikó
Egri István profilképe Egri István
Kulcsár
Barsi Béla
Román gazda
Kozák László
Teke

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
perry júl. 27. 15:03:28 Előzmény dorog
4. Igazad van, így távolról már fogalmam sincs miért írtam 50s éveket. 5. De köszönöm a kijavítást !
Válasz
dorog júl. 26. 23:23:10 Előzmény perry
"a Csempészek a magyar paraszti élet képeit villantja fel az 50's évekbõl." Azokból bajosan, mivel 1) csendőrök is szerepelnek benne, 2) a fizetőeszköz a pengő. Maga az ismertető is azt írja, hogy a főszereplők "csempészésből élnek a 30-as években".
Válasz
9/10
Zsolt_72 2023 márc. 14. - 15:23:04 9/10
Véletlen futottam bele, de cseppet sem bántam meg a reá szánt időt. Megszólalni sem nagyon tudtam a végén… szerintem „ajánlott” kategória.
Válasz
10/10
LajtaJ 2022 dec. 07. - 14:19:13 10/10 Előzmény Yuliusz
Az impérium váltás után sok magyar állami hivatalnok (tanárok, vasutasok, postások stb.) hagyták el Romákiát, akiket nem vett át a romák állam, vagy nem voltak hajlandóak letenni a hűségesküt a romák államra. Sokuk számára a megcsonkított Magyarország sem tudott hirtelen egzisztenciát biztosítani. Éveken át ők alkották a külvárosi pályaudvarokon félretolt vasúti vagonok lakosságát, ők voltak a vagonlakók.
Válasz
10/10
LajtaJ 2022 dec. 04. - 08:10:21 10/10 Előzmény Rebbeka
Garas Dezső a falusi kocsmáros szerepét játszotta...
Válasz
fourdogs 2022 aug. 05. - 08:51:39 Előzmény Rebbeka
Ha t é n y l e g nem derül ki, akkor semmiképp.
Válasz
Rebbeka 2018 jún. 30. - 01:27:15
A fenykepen ott van Garas Dezso, de a szereplo listaban nem latom, csak tobbnyire szamomra ismeretlen szinesz nevet. A hozzaszolasokbol szamomra nem derul ki, hogy erdemes e megnezni.
Válasz
Obi wan Kenobi 2018 jún. 29. - 12:49:10 Előzmény LajtaJ
Köszi a felvilágosítást, már majdnem azon voltam, hogy letöltöm, de így lemondok róla. Történelmi hűség szempontjából amúgy is "gyanúsak" '45 után készült filmek, mert a többsége propagandacéllal készült.
Válasz
10/10
LajtaJ 2015 júl. 02. - 17:16:21 10/10 Előzmény Yuliusz
Csak nem a falvakban!

Ha sikerült idegeneket betelepíteni Erdélybe, azokat csak a városokba, fõleg a nagyvárosokba tudták betelepíteni, hiszen a gyárak ott tudtak megélhetést biztosítani számukra- A falvakban nem voltak gyárak, oda nem vihettek regáti románokat, mert nem tudták biztosítani számukra a megélhetést.

Ha megfigyeled az erdélyi települések lakosságát, akkor láthatod, hogy a falvak lakossága többnyire még ma is magyar (ez még inkább így volt annak idején), csak a városokban sikerült növelniük a tolvajoknak a betelepített idegenek számát, hiszen az ipari létesítmények csak ott voltak képesek nagy tömegben felszívni a képzetlen regáti munkaerõt, valamilyen megélhetési forrást biztosítani számukra. Aztán ezeknek a gyütt-ment idegeneknek tömegesen húzták fel az ócska panel lakásokat (kiegészítve a hozzájuk tartozó panel templomokat, a hagymakupolás honfoglalás másik szimbólumait), hogy ennek eredményeként tömegesen rombolják le a magyar tulajdonosok gyönyörû kertes családi házait (ld. Kolozsmonostor).

Azóta ez a betelepítési folyamat még jobban felgyorsult a tolvajok részérõl, hiszen csak Kolozsvárra legalább 250 ezer regáti bocskoros idegent telepítettek be, hogy Erdély fõvárosának magyar etnikai jellegét átfordítsák.

Sajnos ugyanez a helyzet a többi erdélyi nagyvárosban is (70 évvel ezelõtt gyakorlatilag egy román sem élt még Ngyváradon, most pedig már többségben vannak). A betelepítési folyamat mostani fõ célpontja Marosvásárhely. Egy szabályos frontvárost csináltak a Székelyföld fõvárosából, ahol a betelepített idegenek folyamatosan provokálják az õslakos magyarokat.
Válasz
tramonto 2015 jún. 02. - 21:36:10
Így igaz, ahogy írod. Sõt a kommunizmusban kimondottan program volt a román ajkú lakosság betelepítése magyarok által lakott területekre.
Válasz
Yuliusz 2015 jún. 02. - 18:42:08 Előzmény LajtaJ
1918 és 1922 között közel 200 000 magyar hagyta el Romániát, ugyanakkor egy államilag irányított folyamat részeként nagy számban románok telepedtek le Erdélyben.
Vagyis, az 1930-as években bõven jöhetett román menyecske a határon túlról.
Válasz
HUJBI75 2014 febr. 03. - 16:25:26
mivel Biharugra a magyar-román határtól nincs messze és dédnagyapám a cselekmény idején itt élt, vélhetõen volt rálátása a dolgokra. aztán hogy a megfilmesítéshez mennyire kellett megerõszakolnia a saját írását, az már más kérdés. a Talpalatnyi földet elolvsava sem fogunk gyakran találkozni TSZ-ekkel.
Válasz
10/10
LajtaJ 2014 jan. 04. - 17:18:42 10/10
Nagyszerû színészekkel megrendezett szép film, de sajnos teljesen történelmietlen, hiteltelen.

Ugyanis mivel a '30-as években játszódik, ezért nem igaz, hogy a trianoni gúnyhatár "román" oldalán román falvak lettek volna, román lakossággal. A határ mindkét oldalán ugyanis ugyanolyan magyar falvak, magyar lakossággal, semmi külnbség sem volt köztük, hiszen Trianonban a gúnyhatárt a magyar Alföld kellõs közepén húzták meg a magyargyûlölõ idegen kezek.

Ezáltal a szépséges Anyica nem élhetett a túlsó faluban, csak egy szép magyar menyecske. Anyica apja, aki a román király parancsára fújta a háborúban a trombitát sem élhetett ott vele, hiszen ott csak olyan háborús veterán élhetett, aki korábban magyar katona volt.

A kor szellemének megfelelõen Trianon problémáját még ilyen formában is megkerülték, elhazudták egy 1958-ban készült magyar filmben.
Válasz
géGyula 2011 márc. 22. - 00:22:49
A SZÖVEGSZERKESZTÕ ÖRDÖGE:

A 6. hsz helyesen:


Én még a fiatal Agárdit soha se láttam(nég filmen sem), annyira szerettem, hogy nem is bírom meghatottság nélkül nézni.
BaraMargit érdekesen kajla tenyeres-talpas partner volt. De, hát vannak ilyen emberek, ez a realizmus(?).
Van valami technika, esetleg a felvevõ lencséjére szereltek valami szûrõ szerû ketyerét bizonyos régi filmeken(minél régebbi, annál inkább) a nõi szereplõk valami sápatag viszfényben látszanak, mint ha a konturok lennének elmosva, ettõl nyilvánvalóan valami féle angyali, földöntúli hatást vártak, engem általában nevetésre ingerel(Asta Nielsentõl MarleneDietrichig, s a „békebeli„ ill. 50-es évek beli magyar filmekig elõfordul. Érdekes, mint ha pl. Gtreta Garbo esetén nem tapasztaltam volna, már amennyit én láttam filmjeit
Szóval ez a Csempészek ahhoz képest, hogy 59-es, egészen figyelemtreméltó, afféle horror. És igazán hatásos.
Remekek voltak a lagzi vendégei, amint táncoltak. Statiszták?!
Válasz
10/10
DarkGirl 2010 jan. 11. - 18:40:48 10/10
Szerintem jó film volt. 10/10
Válasz
feketevipera 2009 aug. 13. - 19:46:36
Igen feszült hangulatú film, amelyben két család (és azon belül egy-egy ember) személyes tragédiája összefonódik két nép (illetve két nép paraszti rétegeinek) nehéz sorsával. Külön pozitívum a nagy mûvészek szerepeltetése, a mára már eltûnt népi életmód ábrázolása, a fényképezés stb. Összességében egy jó filmet láthattunk, köszönet érte a Filmmúzeumnak.
Válasz
euTanázia 2009 júl. 09. - 22:41:55
Nem hiszem, hogy a végkimenetel központilag irányított lenne, inkább az események hozták szükségszerûen így.
A nagy magyar paraszti nyomor vonult itt végig, verte az esõ, meztélláb taposott a sárban és a tiszta égbõl csak kis darabka jutott.
Visszaszámolva három meghatározó pillanat: Bara Margit és Agárdy Gábor tiszta mosollyal összekötõdõ kettõse, tetszhalott dermedtségük a nádsátorban, és fölöttük az egyetlen aki szabadon távolodik, a rendületlenül daloló csalogány.
Többnyire ború kevés derûvel, ám mívesen vésve.
Válasz
perry 2008 jún. 20. - 19:43:01
Máriássy neorelista film vonulatában a Csempészek
egy külön fejezetet jelent. Míg Az egy pikoló világos, Külvárosi történet, a legnemesebb olasz neorealizmus eszközeivel ábrázol, addig a Csempészek a magyar paraszti élet képeit villantja fel az 50's évekbõl.
Teszi ezt a kor magyar filmszínészeinek nagyszerû játékával.
Bara Margit ez méltatlanul besározott zseniális magyar színésznõ fantasztikus játékával. De itt lehet említeni Agárdy, Bodrogi, Bánhidi, vagy Horváth Teri nevét, és ez még csak a fele a listának, felsorolhatnánk az egész stábot.
A határ választja el Anyicát és Mihályt és a csempészet pedig közel hozza egymáshoz õket.
A tragédia a kiszolgáltatottság pedig ellenállhatatlanul hajtja õket a tragédia felé.
A Csempészekben kevés dialógussal igen erõs képi világot teremt Máriássy Félix.
Apró gesztusok, lírai átkötések, montázsok váltják egymást.
A társadalmi dráma mellett a két ember lírai tragédiája az ami izgalmassá teszi a filmet.
A véletlen által egymás mellé sodort szerelmesek kapcsolata pillanatnyi menedék a megállíthatatlan végzet elõl; az idill álomszerû, Máriássy filmjei mégsem a drámára, hanem az életképek lírai sorozatára koncentrálnak.
Válasz