Noha a főcímen rendezőként még nem Banovich Tamás szerepel, valójában ő az alkotója ennek a rövidfilmnek is, amely nyitó darabja Banovichnak a magyar táncművészet gyöngyszemeit az utókor számára megörökítő, itthon és külföldön egyaránt sok elismerést szerzett táncfilmjeinek.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Józan ésszel, racionálisan érthetetlen az, ha a komcsi diktatúra tudta, hogy a nép kajolja a népies romantikát, nagyon vevõ a paraszti, falusi, pusztai szerelmetes sztorikra, akkor mi rémítette meg õket annyira, hogy az 1954-ben kiadott , majd 1955-ben megfilmesített Ich denke oft an Piroschka c. népies-romantikus színmûvet nem engedték a helyszínen, Vásárhely-Kutasipusztán leforgatni, sõt egyáltalán a stábot se engedték be Magyarországra; a regényt soha nem adták ki, a filmet soha nem mutatták be, noha világsiker lett mindkettõ; a regénybõl több millió példányt adtak ki több nyelven, a filmet pedig Svédországtól Caracasig vetítették. Bezzeg a kemény valuta, amit a Piroska-romantika miatt ide behoztak a nyugati turisták, nem volt büdös (ld. a Veréb is madár sztiptízjelenetét)...
No sebaj. A hivatásos rettegõk csak rettegjenek ettõl a történettõl, jobb dolguk úgyse akadt azóta se. http://piroschka.blog.hu/2011/07/28/sokat_gondolok_piroskara_2 http://www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely_hirek/szekkutas_regenyes_vilaghire/2004714/ http://szekkutas.hu/index.php?act=main&kategoria_id=1&fo_oldal_id=61
A német közvéleményben alapvetõen pozitív kép él a magyarokról, a magyar kultúráról. Ennek két forrása van, az egyik az ezerszer áldott és átkozott magyar klisékbõl fakad, amelyek németországi megtestesítõje a "Gyakran gondolok Piroskára" címû 1955-ös film. Az alkotás egy hódmezõvásárhely-kutasipusztai leány és egy dél-német fiatalember kalandjáról szól, felidézve a pusztáról, Budapestrõl, a Balatonról, a magyarokról és a cigányokról élõ közhelyek mindegyikét. A németekben élõ magyarságkép azonban egy másik forrásból is táplálkozik, azokból a történelmi eseményekbõl - az 1956-os forradalomnak és a Berlini Fal leomlásához vezetõ 1989-es soproni határnyitásnak köszönhetõen -, amelyek jelentõs mértében átrajzolták Európa térképét. http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/bulletin_2006_1/ungarischer_akzent.html
Hol lehet ezen az oldalon megnézni a filmet, mert nem találom sehol se.. jó lenne hogyha v.ki tudna nekem ebben segíteni...elõre is köszi szépen akárkinek is.. :)
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások