Mi a közös a norvég rénszarvaspásztorban, és a moszuli tábor egyik menekültjében? Hát a tokiói minilakás, vagy az ugandai lombkunyhó lakójában? Épp az, ami a lagosi kalyibavárosban élőkben, és mondjuk a NASA-kutatókban, akik a hawaii vulkán kősivatagában készülnek a Mars-expedícióra, és csak űrruhában léphetnek ki a bázisról. Mindannyian olyan körülmények között élnek, amit a mi fogalmaink szerint legalábbis extrémnek nevezhetünk. Megélni, meg lehet ezekben építményekben, de vajon valóban otthonok ezek? Tényleg bárhol teremthetünk magunknak otthont? Ha valakik, hát ők tudják rá a választ.