Kicsizo gésaháztulajdonos beleszeret egy fiatal örömlányba, és otthagyja miatta a családját. A prostituált Szada iránti szexuális vágya mindent elsöprő szenvedélyévé válik.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
AdiRicka
2018 dec. 11. - 14:52:53
Szerintem ez a film a totális szekszuális beteljesedésről szól, amikor már készen állsz meghalni is azért az egy pillanatért, mert már annyira a jelenben vagy, hogy azon kívül semmi mást sem érzékelsz. A cselekmény végig ez felé halad, egyre betegebb dolgokat csinálnak, míg végül eljön a beteljesedés, ami olyan, amilyen, de a számukra ez volt maga az eufória és a gyönyör. 6,5 pont.
Igen, a besorozott katonák valóban a császárért és nem a hazájukért adják életüket. Gondolom itt a közelgõ 2.japán-kínai háborúra soroznak katonákat.Ami Kína területén zajlott.Ha erre nem kívánta az életét feláldozni Kicsizo, érthetõ.
\"Kicsizo gésaháztulajdonos beleszeret egy fiatal örömlányba, és otthagyja miatta a családját. A prostituált Szada iránti szexuális vágya mindent elsöprõ szenvedélyévé válik. \" A film nem errõl szól.Nem Kicsizo vágy válik õrjöngõvé , hanem Szadáé.Vannak benn szépen megkoreografált jelenetek, de ezek nélkül olyan half-hard porno lenne.
Volt benn egy jelenet, amikor a férfi (a filmben talán egyetlen egyszer9 kimerészkedik a napfényre a kockaterekbõl és odakint épp elvonul egy sor katona(menetben), ekkor látszódik igazán a kontraszt õ és a többi japán férfi közt(hiszen háború van és míg a többiek életüket büszkén adják a császáért, õ gésák halmain élvezkedik). ekkor ha jól emlékszem szégyenében(és talán félelmében h észreveszik, besorozzák) õ elbujdokol.
Ez a fajta kontraszt nekem csak késõbb esett le, amikor a Kontroll c. filmet néztem. Ott ugyebár a 'fõhõs' sosem lép ki a fényre, nem jön a felszínre így a kontrasztot sem igen látjuk, nem vehetjük észre a 'gonoszt' a maga közegében.
visszatérve a japán filmre, talán épp ez a kontraszt és a végére világossá váló tény, hogy a nõ teljesen õrült, magyarázza el pontosan, hogy bár mindketten õrültek voltak a mi szemünkkel, egymás társaságában tökéletesen passzoltak. Így nézve a dráma nem is dráma, max az õ saját, külön jellegû szerelmük beteljesedése.
A végén szövegben elmondják h a nõ bolyongott a városban 'azzal amit levágott' (micsoda prüdéria :),
szóval újból felhozza a kontrasztot a normális világgal.
Felõlem olyan jelzõvel illeted, amilyennel csak akarod, feltéve, hogy a nagyjából elfogadott ízléshatárod belüli szóhasználattal jeleníted meg (itt) a véleményed. Amúgy meg a szándék nem a cikizés volt, csak feltûnt a "triviális" szemléletmód hiánya... :)
Egy dolgot kimaradt a fejtegetésbõl. Az, hogy te mindezt az/egy európai kultúra szemüvegén keresztül nézed. Máshol a szokások mások, Japánban meg nagyon... :P
Mint szintén itt szocializálódottnak, nekem is sokkoló túlzás a film egy része, és nem feltétlenül tartom mûvészinek, akkor sem, ha formai nyelve "tiszta". De pornónak sem nevezem, mert annál -- egyszerûsítve: az öncélú magamutogatásnál -- pedig mégis csak jóval több. Egyszerûen egy film, ami van akinek tetszik, van akinek nem. Akit borzaszt, ne nézze, akit meg nem, annak csak tessék, csak tessék...
Én most nem állítottam, hanem kérdeztem. Egy fontos állításom volt: nem mondanám kritikainak az eddigi megjegyzéseidet, ezek súlyos ítéletek, de nem látom az alapokat. Szerintem például nincs olyan, hogy mûvészi mondanivaló, legalábbis nem tudom te mit értesz ez alatt, ilyenformán azt sem állítottam, hogy a (mûvészi) mondanivaló felette lehet bárminek is. A feltett kérdések szerintem pont a lényeget érintenék, az összes többi egyelõre csak mellébeszélés. Én azt tudom, hogy nem tudok, és mit mondtam volt, közelebbrõl meg kellene vizsgálnunk ezeket a fogalmakat, hogy megvilágíthasd számomra értelmüket. Erre viszont szerintem nem a legalkalmasabb a fórum, úgyhogy részemrõl le van zárva a beszélgetés.
Rendben van, ez is egy vélemény, csak éppen semmi kézzelfoghatóval nem szolgált. Az egész dumának, amit levágtál, akkor lenne némi alapja, ha ezt a filmet bárhol bárkinek is kötelezõvé tették volna. Sok mindent le kellene tisztázni ahhoz, hogy értelme legyen ezt folytatni, de túl hosszadalmas lenne (pl. mi az, hogy mûvészi mondanivaló? mi az, hogy normálisabb mûvek? mit értünk pontosan normálisabb alatt? ez mitõl abnormális? miért ne lehetne így filmre vinni valamit? miért haszontalan ez a mû, ha mégis képvisel értéket? ha gondolatébresztõ? mit jelent, az, hogy rossz hatással van? ami rossz hatással van, az feltétlen haszontalan? vagy éppen, hogy hasznos is lehet rossz hatással, de akkor megint csak mit értünk rossz hatás alatt?; ésatöbbi ésatöbbi).
Õszintén bevallom. Én is végignéztem. kétszer is, de nem igazán tudtam rájönni, hogy mi benne a mûvészi érték.
Ez a szexuális vágy mániákussá válásának az Inszcenálása?
Megjegyzem, hogy a film megtörtént esetet dolgoz fel, a csonkítás is valóban megtörtént. Talán ezt ki is írják a filmben. Innentõl kezdve fárasztó és megtévesztõ Oshima beteges lelkérõl beszélni. Nagy mûvészi teljesítmény, ahogy Bikács kritikájában is írja, Oshima nagyon nagy rendezõ, ahogy a belsõ tereket használja, a tényleg sallangmentes, csiszolt képi nyelv, nem véletlen, hogy ennyire kifinomult filmnyelven beszél, itt (is) kilóg a lólába, hogy ezt bizony butaság volna pornónak címkézni. A mûvészi teljesítményrõl már beszéltem; a dekódolásról: tudni kell absztrahálni! Ez egyáltalán nem olyan könnyû, ellenkezõ esetben ócska pornónak fogjuk vélni ezt a filmet. Kell hozzá tehát egy látásmód, mondjuk, hogy érett látásmód, mert aki azért nézi meg, mert jó kemény, meg sok szex van benne, meg botrányos, annak tényleg haszontalan látnia. Szerintem viszont eleven erõvel beszél valamirõl, amirõl fontos beszélni, rendkívül megrázó, egyszersmind gondolatébresztõ film. Én azon az állásponton vagyok, hogy nem kötelezõ látni (ámbátor semmit nem kötelezõ), viszont korántsem haszontalan.
Abban egyetértek, hogy nagyon súlyos film, és a földbe döngöl. Az egyik legkellemetlenebb film, amit valaha láttam, mikor egy hozzám hasonlóan filmrajongó haveromnak beszéltem errõl, külön figyelmeztettem, hogy mire számítson, ha meg akarná nézni és nem is ajánlottam neki (egyébként az például az életben nem jutott volna eszembe, hogy egy olyan embernek, mint te, egyáltalán megfordul a fejében, hogy megnézze). Ezzel együtt Oshima talán a legnagyobb élõ japán rendezõ és ez nemcsak a botrányok miatt a leghíresebb filmje. Komoly mûvész teljesítmény, fontos és jó (mit jó: kiváló) film, de nem mindenkinek ajánlom, sõt, csak egy szûk rétegnek, aki megfelelõen képes dekódolni a látottakat, és nekik sem kötelezõ (inkább akkor már hasonló témában Bergman, õ sem finomkodik, de ettõl a pusztító kapcsolatot korlátok nélkül ábrázoló mûtõl azért messze van).
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások