Programkereső

Gázláng

Bakancslistához adom
Gaslight
amerikai thriller, 114 perc, 1944

Értékelés:

131 szavazatból
Szerinted?
89 hozzászólás
Izgalmakkal teli klasszikus filmalkotás, amelyben egy gonosz férfi kész őrületbe kergetni szép fiatal menyasszonyát, csakhogy az elrejtett drágakövek nyomára bukkanjon. A mézeshetek végeztével a pár egy ódon birtokra költözik, amelyet a feleség örökölt gyilkosság áldozatául esett nagynénjétől. Ezzel minden készen áll ahhoz, hogy a gonosz férj véghezvigye ravasz terveit és addig játsszon gonosz bújócskát a házban, amíg kétségbeesett felesége kételkedni nem kezd saját elméje épségében.

Stáblista:

Szereplők

Charles Boyer profilképe Charles Boyer
Gregory Anton
Ingrid Bergman profilképe Ingrid Bergman
Paula
Joseph Cotten profilképe Joseph Cotten
Brian Cameron
Angela Lansbury profilképe Angela Lansbury
Nancy Oliver
Dame May Whitty
Miss Thwaites

Alkotók

Kapcsolódó cikkek:

Díjak és jelölések

További 5 jelölés mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
9/10
danek87 aug. 30. 03:03:24 9/10 Előzmény Agol
Érdekes , hogy azt meg jóval kevesebben ismerik, szinkronja sincs... pedig remake-je is van.
Válasz
3/10
Agol aug. 30. 01:46:01 3/10
Ez egy fontos téma, de gyenge film. Ahogy már írták, végtelenül kiszámítható, néha gyerekes. A feszültség rosszul adagolt. Egyedül az operatőri munka az, ami igazán jó benne, talán ezért érdemes megnézni. Az alig három évvel későbbi "Kísért a múlt" sokkal-sokkal jobb pszichológiai dráma az emberi jellemről.
Válasz
9/10
Norbert Szalai aug. 12. 20:07:30 9/10
Ez egy klasszikus mestermű.
Válasz
8/10
prosecutor jan. 13. 13:13:23 8/10
Én is a nárcisztikus jellem miatt néztem meg, való igaz, hogy korát megelőzve jól bemutatja a nárcisztikus férfit. Ugyanakkor kiszámítható és néha gyerekes a film, bele értve, hogy a csaj már az első bekostolas után levehette volna a szitut
Válasz
9/10
Ahoj poplacsek 2023 jún. 29. - 22:13:20 9/10
Menő időutazás volt. A pszichológiai hivatkozás miatt néztem meg. Különben meg utánaolvastam, tök érdekes, egy 1940-es angol film remake-je, hihetetlen, hogy már akkor is hasított Hollywoodban a remake ipar.
Válasz
10/10
Christine1 2023 febr. 28. - 16:54:55 10/10
"But because I am mad, I hate you. Because I am mad, I have betrayed you. And because I'm mad, I'm rejoicing in my heart, without a shred of pity, without a shred of regret, watching you go with glory in my heart!" Jövőre lesz nyolcvan éve, hogy a Gázlángot bemutatták, de a lélektani erejéből a mai napig nem veszített semmit sem. Igazi klasszikus. Egy jó írás a filmről: https://puffcinq.blog.hu/2023/02/28/gazlang_972
Válasz
ControlAlt 2021 júl. 07. - 15:57:51
Sajnos engem sem fogott meg. Kiszámítható. Mondjuk atmoszférája van a filmnek. Valami miatt Ingrid Bergman sem tartozik a kedvenceim közé.
Válasz
10/10
moziMentor 2021 máj. 31. - 13:50:24 10/10
A film zseniálisan megmutatja, hogy aki gázlángol minket, az meg akar fosztani az érzékeléseinktől. Az igazi őrület az amikor már nem bízhatok meg a saját látásomban, hallásomban és érzéseimben. Ha már láttad a filmet, ajánlom hozzá az elemzésem: https://www.youtube.com/watch?v=Hwt0-EXiIWo&t=2s
Válasz
10/10
Anonym 2021 2021 ápr. 30. - 21:56:09 10/10
Azt nézve, hogy ez egy 1944-es film, számomra meglepően profin lett megvalósítva. Ingrid Bergman nem véletlenül kapott Oscar- és Golden Globe-díjat érte, mert nagyon természetetesen játszott. Egy ilyen régi filmet nem is szabad a maiakkal összehasonlítva értékelni, hiszen az akkori technikai feltételek mellett ez mondhatni tökéletes. Maga a történet mai szemmel nézve is érdekes, bár annak aki csak a robbantgatós akciófilmeket szereti, annak nem lesz elég inger a filmben. Pedig a színészek finom játéka engem jobban lenyűgöz, mint a számítógépes effektekkel készült, nagyon látványos filmek.
Válasz
9/10
danek87 2020 dec. 30. - 11:33:27 9/10
Ezek a "ne bízz a férjedben" típusú filmek a film-noirok idejében virágkorukat élték.A Gázláng eme témakör egyik legjobb darabja,bár a leghíresebb talán a "Manderley Ház asszonya".Akiknek tetszenek ezek a típusú filmek tudom ajánlani a témában a következőket:Titok az ajtón túl 1947,Ellenáramlat 1946,A két Mrs. Carroll 1947,Hirtelen félelem 1952,Sajnálom, téves szám 1948.
Válasz
Freewolf 2020 okt. 30. - 13:28:03
A filmnek napjainkra egyre nagyobb a jelentősége! Valójában egy új fogalmat is generált, a "gázlángozás"-t, amely egyes személyiségzavaros embereknél jelentkezik. Leginkább a pszichopatáknál. Érteni pontosan azt kell alatta, ami a filmben megjelenik: a pszichopata tudatos terv alapján az áldozatát őrültnek állítja be, különböző manipulációs technikákkal. Az állandó leértékeléssel megtöri az önbecslését, majd a folytonos pszichés bántalmazással úgynevezett társfüggőséget (kodependenciát) alakít ki benne. Végül az áldozata - az ügyes manipulációk következtében - már mindent elhisz neki, és senki másban nem képes megbízni. Női áldozatok esetében nem ritka ez az emberre egyébként is jellemző reakció. Különösen a mai korban, amikor is pl. traumatizált szülők (hűtlenség, szakítás, válás, stb.) következtében akaratlanul is képtelenné válnak megfelelő szeretet nyújtására a pici gyerekük (1-5 éves) számára, ellenben tárgyilag megadnak nekik mindent, és mintaszülőknek látszódnak. Ám az ilyen gyermek felnőttkorára pl. borderline zavarral terheltekké válnak, amely személyiségtípus szinte magához vonzza a bántalmazókat, akár a filmben bemutatott pszichopatát, akár a hasonló jellemzőkkel rendelkező nárcisztikus személyiséget. Ezek a gyermekek felnövekedve nagyon érzékennyé válnak a traumákra, amely aztán kibontakoztatja a gyermekkorban sérült énjeiket, s nem csak a saját utódait "fertőzi" tovább vele, hanem a környezetében lévő egészségeseket is. Egészségesként is olyan nagy lehet ez az akaratlanul okozott bántalmazói sértés, hogy a társfüggőség mellett még CPTSD (azaz komplex poszttraumás szindróma) is kialakulhat, a bordeline-hoz nagyon hasonló tünetekkel.

Míg a pszichopata, illetve a nárcisztikus lényegében kezelhetetlen (utóbbi csak akkor, ha erre maga döbben rá, amire rendkívül kicsi az esély, megértetni vele pedig hiábavalóság), addig a CPTSD jó eséllyel feldolgozható, illetve a borderline-nél is van remény. A film napjainkban éppen arra figyelmeztet, hogy figyeljünk környezetünkre, mert a fejlett nyugati társadalmakban kb. az utóbbi 50 évben ezek a pszichés zavarok társadalmilag hatalmas méretűre duzzadtak, veszélyeztetvén a normális emberi létet, bizarr önazonosságú személyek sokaságát generálva, és a társadalmak önfenntartó mechanizmusát (utódvállalás) nagymértékben lekapcsolva. A baj akkora, hogy napjainkra a világméretű félelemkeltések technikáját bevetve igyekeznek minket úgy manipulálni, mint a film főhőse a feleségét.
Válasz
8/10
Jakab Benjámin 2019 okt. 08. - 21:39:12 8/10
Egész jó film volt, de sajnos látszik, hogy kicsit megporosodott. A mai embernek már nem lesz olyan feszültségkeltő, izgalmas, mint a 70 évvel ezelőttieknek. Kellemes kikapcsolódás, főleg ha valaki szereti a viktoriánus kort, de hatalmas elvárásai ne legyenek felé. Nekem a Rebecca például jobban tetszett, ott nyomottabb volt a hangulat. 8/10
Válasz
Zahire 2019 szept. 02. - 19:43:38 Előzmény sflkjs
Parasztasszony ? Te nem vagy magadnál ! Bergman egy igazi úrinő volt !
Válasz
csabaga 2017 júl. 27. - 17:04:49 Előzmény _goldie_
Igen,erre,köszi.:)
Válasz
_goldie_ 2017 júl. 26. - 18:38:46
erre gondoltál? nem ma volt :) http://www.tolnaart.hu/20041.htm Patrick Hamilton: Gázláng - bûnügyi történet a Soproni Petõfi Színház elõadása Fõszerepben: Nagy-Kálózy Eszter, Szilágyi Tibor Idõpont: 2004. február 11. 19 óra
Válasz
csabaga 2017 júl. 26. - 17:38:46
Ebben sok igazság van,de ez azért messze nem volt általános.Egy okos nõ néha azt csinált a férjével,amit akart.

Ráadásul Angliában vagyunk,ahol a nõk helyzete,jogai jobbak voltak,mint sok más európai országban.Lehetett saját vagyonuk,örökölhettek,dolgozhattak,pénzt kereshettek,a férjük vagyont,ingatlant írathatott a nevükre.Még a nõi választójog is angolszász területet,Az USA egyes államaiban és Új Zélandon jött be elsõnek.

Igen,elméletileg az alapvetõ dolgokban a férj döntött,õ volt egy polgári családban a kenyérkeresõ,a feleség nevelte a gyerekeket és vezette a háztartást.Pont ezért a nõi cselédeket a feleség "alkalmazta",választotta ki.

Itt viszont a férj egy nincstelen léhûtõ,pénze az asszonynak van.Háza is,ahová a csoda tudja miért hagyja hogy beköltözzenek,nevelés ide vagy oda.

Sajnos a szerelem elveszi a józan eszét,mondhatnánk,de én nem értem,ebben a rossz arcú férfiban mi szeretnivaló volt.

Nyilvánvalóan a nõvel nincsen minden rendben,egy lelkileg egészséges emberrel ezt nem lehet megcsinálni.Ott ül a lakásában és retteg,mit fog majd legközelebb ellopni a saját vagyonából,mikor viszik diliházba,hiszen ha a férje azt mondja neki,hogy õrült,akkor az úgy is van.
Ott van a kezében egy papír és késõbb elhiszi,hogy csak képzelõdött.
Hallja a lépéseket és a süket szakácsnõt kérdezi meg,így van-e...A gázlángnál is gondolhatna rá,van itt padlás is,amit idióta módon engedett bedeszkázni.A férje esténként eltûnik mondvacsinált indokkal,még az sem jut az eszébe,nem egy másik nõhöz mászkál esetleg?
Saját maga is elmehetne egy orvoshoz ,de akár el is válhatna,joga volt a nõknek válópert beadni.

A férje hányszor elárulja magát,de nem veszi észre.Szerintem nem csak zavart,hanem buta is.
Válasz
napraforgó 2017 júl. 26. - 11:31:35
A tartalomismertetõ már leírta, mirõl is van szó.
Spoiler
Mi nézõk hamarabb megtudjuk, mirõl is szól a film. Egy híres mûvésznõt, énekesnõt, vagy kit megölnek és nem derül fény a gyilkos személyére. A hölgy vagyonát, londoni házát egy árva unokahúg örökli, aki egy leánynevelõintézetben nõ föl. Jó 10 évvel késõbb a lány kikerül az életbe, amikor is megismerkedik egy férfival, aki udvarol neki. Minden csodás, idilli. A lány hamarosan hozzá is megy ehhez a férfihoz, aki ragaszkodik hozzá, hgy a Londonban örökölt házba költözzenek. A nászút után aztán ekezdõdk a nõ kálváriája. Eltûnnek a dolgai, leginkább a férjétõl kapott tárgyak, aztán azok hirtelen máshonnan tûnnek föl. A nõ állítólag elfelejt dolgokat, a férje meg sajnálkozik, de igazából hülyének nézi. A cselédlány meg asszisztál hozzá. És ráadásul a gázláng (a világítás) is állandóan pislákol, amikor a nõ egyedül van otthon. A nõ lépéseket hall a padlásról, de hiába mondja el ezt, mindenki hülyének nézi. És egy idõ után õ maga is elhiszi, hogy megbomlott az elméje. Egyre rosszabb idegállapotba kerül, miközben a nézõk megtudják, hogy ez a férfi volt anno a nagynéni szeretõje, õ ölte meg és a híres ékköveit akarta elrabolni tõle. De nem találta, így aztán az örökösnõre vetett szemet és a nagynéni házában kutakodott, mert úgy gondolta, hogy ott vannak elrejtve az ékszerek. A végén persze minden jóra fordul, egy fiatalember segít a hölgynek, az ékszerek is elõkerülnek és a gyilkos is leleplezõdik.

De, ez a történet egy olyan korban játszódik, a viktóriánus Angliában, - bõven az I. Világháború elõtt, amikor teljesen természetes volt, hogy a nõk a férfiak "védelme", és irányítása alatt álltak. Minden, a házasságot illetõ döntést a férj hozott meg - hol élnek, mibõl élnek, kivel élnek, stb. ezekbe egy nõnek nem sok beleszólása volt. Eleve úgy voltak nevelve, szocializálva, hogy minden dologban a férfi döntött. Elõbb apuka, aztán meg a férj. Asszonykának nem kellett törnie a kicsi fejét, mi lesz, hogy lesz, mert az nem az õ dolga volt.

Úgyhogy kár most úgy nézni ezt a történetet, hogy a szerencsétlen ostoba nõ hagyta magát irányítani, hogy határozatlan, meg önállótlan volt, stb. Az a helyzet, hogy akkoriban minden nõ ilyen volt! Amelyik meg nem, az igyekezett titkolni, hogy esze is van és próbálta úgy irányítani a férjét, hogy az ne is vegye észre, hogy meg van vezetve.

Szerintem jó film, érdekes a történet is. 1944-ben készült és úgy kb. az 1800-as évek végén, max az 1900-as évek elején játszódik. Nem kell, sõt nem is szabad azt várni, hogy a nõk olyan emancipáltan, talpraesetten viselkedjenek, mint manapság. Úgy 120-130 évvel ezelõtt nem ilyen volt a világ, mint most.
Válasz
csabaga 2017 júl. 25. - 20:54:53
Még jobbak kutakodva a régi emlékeimben,a férj ott sem teljesen komplett,de a mûfaj nem melodráma,hanem inkább thriller,szinte "horror".Bergman gyakran játszott meggyötört nõt,talán ezért írták át így a történetet,hogy jó sokat lássuk,ahogy a férje hülyére veszi és ehhez megfelelõ alany is.A színdarabra emlékszem igazán Szilágyi Tiborral és azt hiszem Ráczkevey Annával.
Válasz
1/10
sflkjs 2017 júl. 25. - 20:16:50 1/10
Ah, koszi, lehet megnezem az eredeti angol verziot akkor.
Válasz
csabaga 2017 júl. 25. - 18:58:28
Az eredeti angol változatban nincsenek benne ezek a hibák.

Ott majdnem a végéig egy rendes férjet látunk,aki segíteni próbál egyre zavartabb feleségének,majd jön a poén,amit itt szinte az elején lelõnek.

Ha jól tudom,a színpadi verzió sem ilyen.Hogy ez a Bergman film miért másra ( a nõ folyamatos gyötrõdésére) próbálta helyezni a hangsúlyt,nem tudom.
Válasz
Összes hozzászólás