Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Glamour

16 éven aluliak számára nem ajánlott magyar filmdráma, 115 perc, 2000

Értékelés:

26 szavazatból
Szerinted?
12 hozzászólás
+ 1 kép
+ 3 kép

Értékelés:

26 szavazatból
Szerinted?
12 hozzászólás
Vetítések:
22:55, kedd (december 24.)
Magyar Mozi TV
A harmincas években egy pesti zsidó fiatalember elhatározza, hogy megszakítva a hagyományokat, keresztény nőt fog feleségül venni. A választott hölgy ráadásul német, így a törvényes házasság egyelőre szóba sem jöhet.
Teljes leírás
Bemutató dátuma: 2000. október 19. Forgalmazó: Mokép

Stáblista

Szereplők

Eperjes Károly profilképe Eperjes Károly
Apa
Ónodi Eszter profilképe Ónodi Eszter
Anya
Cserna Antal profilképe Cserna Antal
Árjanti
Szűcs Lajos
Huberjani
Derzsi János profilképe Derzsi János
Pelbárt atya
Barkó György
Nagyapa
Cseke Katinka profilképe Cseke Katinka
Angéla
Dr. Horváth Putyi
Ember, kenyérrel
Terhes Sándor profilképe Terhes Sándor
Főtiszt
Helyey László profilképe Helyey László
Narrátor
Bubik István profilképe Bubik István
Házmester

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Glamour

Gödrös Frigyes filmje nagyon személyes jellegű, nem is annyira hangvételét, mint inkább a történethez fűződő...

Díjak és jelölések

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
Nanásnani 2020 márc. 04. - 09:18:04 Előzmény Querelle82
Egyet értek!
Válasz
Querelle82 2017 dec. 15. - 12:16:04
Jó lenne ez a film,csak ne az idegbeteg kinézetû Eperjes lenne az egyik fõszereplõ.Számomra abszolúte hiteltelen.
Válasz
perry 2010 szept. 09. - 07:50:27
Köszönöm a választ én részemrõl ennyit akartam mondani.
Válasz
1/10
gab9a 2010 szept. 09. - 03:19:22 1/10
Az elõzõ hozzászólásom utolsó mondatát helyesbítem. Nézd meg a történelmet, ennek a történetét, hogy ez hogyan érintette a magyarságot!
Válasz
1/10
gab9a 2010 szept. 08. - 23:09:08 1/10 Előzmény perry
Azért vettem ketté azt a mondatot, mert az elsõ felében lévõ rész igazságokkal van meg támogatva a mások felében lévõ hazugság.
Az elsõ fele a mondatnak a nem annyira csak átrobogó lásd négy évtizedes szovjet megszállás, és a nazi-k amúgy egyébként hátulról jövõ támadást idézi fel, és ezeknek a következményeit is természetesen. Ha bárki ilyen humorosan fogalmazna meg a zsidókkal és huszadik századi szenvedésûkkel kapcsolatban bármit, azt az embert teljesen kikészítenék.
Amit felidéz az az ominózus idézet második fele minden jó érzésû magyarban, az a fájó emlék, az az állandó hazudozás Magyarország második világháborús részvételével kapcsolatban és annak következményei.
Tehát ha egy ország lakosságának néhány százaléka egy bizonyos szervezethez tartozott, akkor az egész országra lakosságára általánosítható? Vagy ha egy megszálló hatalom egy ilyen csoportot emel a hatalomba, arról a megszállt ország lakossága tehet? Inkább azon kellene elgondolkozni, hogy akkor még csak ilyen kevés söpredék volt az ebben az országban. Vagy hogy a német megszállásig a hatalom, azaz a Magyarok által a hatalomba jutatott kormányok ellen álltak a magyarországi zsidók elhurcolásának.
A kollektív felelõsség és kollektív felelõsségre vonás az egyik leginkább demokráciaellenes ideológia és tett a Második világháború után Európában. - És ezt nem csak én, hanem a nyugati demokráciák is hirdetik. Nézd meg a történelemét, hogy ez hogyan érintette a magyarságot!
Válasz
perry 2010 szept. 07. - 17:37:46 Előzmény gab9a
Klasszikust idézni egész gondolatban érdemes, ugyan is csak a felét sikerült , ezáltal megváltozott a szerkezete:

"Mint egy jófajta közép-európai átjáróház, hol elölrõl jönnek a németek aztán hátulról távoznak, máskor az oroszok robognak át és mi magyarok , bizony hol bolsevikok, hol nyilasok, õ pardon megfordítva cirkulálunk
Budapesten, mint azt kicsiny hazánkban szokták az emberek."

Így hangzik a mondat.
Ez is a filmmel kapcsolatosan hangzott el és ha az általánosítás bûnébe estem volna akkor elnézést kérek azoktól akiknek ez fájó emlékeket ébreszt. Valamint azoktól az emberetektõl is akik fajra, nemre identitásra és vallásra, meggyõzõdésre tekintet nélkül ebben az idõszakban életüket vesztették.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyilaskeresztes_P%C3%A1rt_%E2%80%93_Hungarista_Mozgalom
ha hinni lehet ezen oldalnak 300.000 fõs tagsággal rendelkezett ami számomra elég széles néptömegnek tûnik.
A film is észrevételem szerint figurákat és emberi átalakulásokat ábrázol, lehetséges emberi viselkedéseket.
Annyi bizonyos , hogy neked nem szimpatikus ez természetesen jogos álláspontod lehet.
Mivel egyikünk sem vett részt az eseményekben így aztán azt kell írjam kordokumentumokra és történelmi vagy történeti megállapításokra tudunk csak hivatkozni.

"A német majd az orosz megszálló erõk s.ggnyalóival ne azonosítsunk már egy egész nemzetet. Attól hogy a nyilasok magyarok voltak, attól még az állítás nem igaz, hogy a magyarok nyilasok voltak."
Ezen ideológián tovább haladva több európai nemzet semmit sem tett ezen idõszakban az ország másodrendû polgárainak érdekében.
Idézett mondatod azon részével értek egyet, hogy nem minden magyar volt nyilas, viszont hatalmi pozícióban élet és halál urai voltak.
Valamint voltak emberek akik felemelték szavukat még ebben a vérzivataros idõszakban is és magyarok voltak.
Ergo létezik egy kollektív felelõsség adott történelmi korszak körülményei között.
A film is csak emberi viselkedésformákat ábrázol, a színész és filmes dolgokhoz meg kritikusi végzettségem
híján nem tudok hozzászólni.
Válasz
1/10
gab9a 2010 szept. 07. - 09:01:02 1/10
Válasz a szintén tanult fórumozó kollégámnak.

Egy esetlegesen jó beszólásért, beáldoztam az elõzõ hozzászólásom megbízhatóságát. Egyszer már láttam elejétõl a végéig a filmet, csak évekkel ezelõtt. Így igazán oda tehettem volna az elõzõ hozzá szólásomban, az elsõ mondata elejére, azt hogy most. A nézhetetlen filmeket ilyenkor kivételesen sajnos, sokszor nem tudom teljes hosszában megnézni. Elsõre sikerült másodikra nem. A story-ra nem teljesen, de a mûvészi teljesítménnyel kapcsolatos akkori véleményemre emlékeztem. - mivel a film ezen a téren számomra sokkal megrázóbb volt. És ráadásul a magyarok ábrázolásáról szóló részek jobbára csak rémlenek azon részek kivételével, amit most is láttam. Az ezzel a mostani benyomásaimmal foglalkozó három mondat elõtti mondatba tettem oda, azt hogy részben láttam. Az általad idézet cikkre is, emlékeztem. Anno elolvastam az akkori nagy megrökönyödésemben. (Utaltam is az ott olvasottakra.) A rendezõ és forgatókönyvíró saját zsidó identitásáról nyilatkozva semmi meglepetést nem találunk. Csak azt, amire számítottunk a film alapján, és az alapján hogy tudtuk egy volt az ró és a rendezõ.

Na ez a sértõ, hogy a kommunisták hatalomra jutása elõtti utolsó szabad választásokon választok által nem egész 17%-os MKP támogatottsága mellet lehet a magyarokat bolsevikozni. (És érdekes a rendezõ készített kommunista propaganda célzatú film híradókat is.) A nyilasoknak közel sem volt ilyen támogatottsága. Ki kérem magamnak, hogy a magyarságot, mint nyilasokat ábrázolják!

Gödrös Frigyes: Megdöbbenve tapasztalom, hogy egyesek szerint zsidó filmet csináltam. Én egy magyar család történetét akartam elbeszélni.

A magyarok túlnyomó többségét a húszadik században a magyar kommunista banda és/vagy a nyilasok terrorizálták. Így nehezen éreznék hozzájuk szólónak egy olyan filmmel, ahol õket a magyarság ellenségeivel azonosítják. - te is írtad hogy "mi magyarok, bizony hol bolsevikok, hol nyilasok, õ pardon megfordítva cirkulálunk". A német majd az orosz megszálló erõk s.ggnyalóival ne azonosítsunk már egy egész nemzetet. Attól hogy a nyilasok magyarok voltak, attól még az állítás nem igaz, hogy a magyarok nyilasok voltak.

A cikk: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/null/0/22262/glam7.htm
Érdekes: http://cspv.hu/00/22/old18/

Ónodi alakítása. - Itt lehetetlen feladat elé állították. A sok év alatt szétdarabolt forgatás alatt kellett volna jól eljátszania szerepet, elejétõl a három negyedéig. Egy amatõr játékfilmes rendezõ instrukcióival felvértezve. Akinek ez a második játék filmje volt. És az elsõhöz nem igazán kellet ismerni a színészvezetés technikáját.
Válasz
perry 2010 szept. 06. - 19:13:23
Tanult fórumozó kollégám merész vállalkozása egy félig nézett film után ítéletet alkotni bizony nem kis bátorságra vall.
Persze a téma nem igazán új-keletû és a Napfény íze és Szabó István után elég nehéz újat mondani ebben a témában.
A Glamour igazából más TÍPUSÚ vetülete ennek a kornak.
Méltán nevezhetnénk történelmi tragikomédiának, vagy kis magyar szórakoztató történelmi leckének.
Hol szívszorító, hol meg annyira röhejes, hogy nehéz a nevetõizmoknak parancsolni.
Mint egy jófajta közép-európai átjáróház, hol elölrõl jönnek a németek aztán hátulról távoznak, máskor az oroszok robognak át és mi magyarok , bizony hol bolsevikok, hol nyilasok, õ pardon megfordítva cirkulálunk
Budapesten, mint azt kicsiny hazánkban szokták az emberek.
Persze itt van ez a zsidó család aki asszimilálódna , alkalmazkodna a túlélés reményben, rejtek pincében, tábor és ellentábor (német orosz) beépítésével a családba.
Igen kissé röhejes és ugyan akkor torokszorító amint a történelem átgyalogol embereken, mivel "számra" az ember nem igazán hasznos holmi.
Láthatjuk azt , hogyan kell csak elvenni emberektõl legyen az vörösterror, nyilasterror, szocializmus de a szatócsboltnak mennie kell.
Számomra ez a film történelmünk tragikomédiáját mutatja be egy országot amit feldaraboltak, rossz helyre állt rossz idõben, és még is édes bús hittel várja a holnapot
a jövõt.
Végül pedig részlet a rendezõvel készült interjúból:
"- Önnek mit jelentett, mit jelent a zsidóság(a)?
- A zsidóság kérdésével sohasem foglalkoztam. Anyámtól katolikus neveltetést kaptam, elsõ áldoztam, bérmáltam, s gyerekkoromban egy darabig templomba jártam. A holokausztról akkor hallottam elõször, mikor eszmélni kezdtem. Apám két testvére megjárta Auschwitzot, illetve Mauthausent, de nem meséltek róla sohasem. Nem tartották a vallást, sõt egyikük katolizált is. Az antiszemitizmust úgy tapasztaltam meg, hogy szõke, kék szemû gyerek lévén bennem megbíztak az osztálytársaim, s engem "tüntettek ki" azzal, hogy elõttem zsidóztak. Egyébként sok zsidó barátom volt. Számomra a zsidóság az otthontalanságot, egyfajta érzékenységet és teológiai romantikát jelenti.
Napjaink Glamourja , az már egy másik kérdés....
Válasz
1/10
gab9a 2010 szept. 06. - 13:38:40 1/10
Csak egy részét láttam, hál istennek! Nézhetetlen magyarellenes és giccs. Csak német lehet jó, ha nem zsidó? Bár a német is másodosztályú ember a filmben. A rokonság még díjjal is jutalmazta. Ilyenekkel járatják le egyesek a szegény zsidókat. Úgy látom Gödrös (is) csak a zsidótémában tud filmet készíteni. Szamóca alakítása különösen rossz, akár csak Kardos Sándor operatõri munkája, ezekre jó ellen példa az Eldorádó vagy csak A legényanya címû film is, amiket szintén együtt hoztak össze. És a színházban kifejezetten remek Ónodi Eszter is igen rossz alakítás nyújtott. Egy szóval kifejezve nézhetetlen.

Eperjes itt is a már idõvel jól kikristályosodott mesterkélt figurát hozza. Ami régebben egy szatírában vagy ehhez illõ szerepben, enyhébb formában nem volt még rossz.
Ónodi egyik legrosszabb alakítása.
Régi stílust utánzó giccses kamera munka, így színesben fõleg az lett.
Válasz
mizuki 2008 szept. 10. - 18:46:07
Számomra mókás volt ez a film de megmagyarázni nem tudom, ez a szó jutott közben az eszembe. Nem láttam viszont a végét, belealudtam.
Válasz
Összes hozzászólás