Tolsztoj regényének Oscar-díjas szovjet adaptációja egy évtizeddel az amerikai-olasz feldolgozás után, a szovjet film legjobb, már a modernizmus iránt is fogékony hagyományainak igézetében született. A több részes, monumentális alkotás úgy marad hű az irodalmi szöveghez, hogy közben a mozgókép teljes eszköztárát mozgásba hozza. A százezres statisztériával felvett csatajelenetek, a formabontó képi világ a mozivásznon érvényesülnek igazán. A magyar szinkron akkori színjátszásunk kiemelkedő művészeinek közreműködésével készült.