Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Istenek és katonák

Gods and Generals
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott amerikai háborús filmdráma, 210 perc, 2003

Értékelés:

29 szavazatból
Szerinted?
23 hozzászólás
+ 1 kép
+ 3 kép

Értékelés:

29 szavazatból
Szerinted?
23 hozzászólás
Ronald F. Maxwell filmje az Egyesült Államok történelmének vérzivataros időszakát idézi fel, az északi és a déli államok testvérháborúját. Három vakmerő férfi és egy véres csata története. A film Stonewall Jackson tábornok alakját állítja a középpontba, és az ő, illetve a déli államok szemszögéből mutatja be az amerikai polgárháború kezdetét.
Forgalmazó: Warner Home Video

Egyéb epizódok:

Epizód lista

Stáblista

Szereplők

Stephen Lang profilképe Stephen Lang
Thomas 'Stonewall' Jackson tábornok
Jeff Daniels profilképe Jeff Daniels
Joshua Lawrence Chamberlain
Robert Duvall profilképe Robert Duvall
Robert E. Lee
Mira Sorvino profilképe Mira Sorvino
Fanny Chamberlain
Jeremy London profilképe Jeremy London
Alexander 'Sandie' Pendleton
Mark Aldrich
Adjutáns
Frankie Faison profilképe Frankie Faison
Jim Lewis

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
Yala elnök 2022 jan. 23. - 15:24:23 Előzmény atomasd
Az afrikaiakat nem befogták, hanem saját törzsfőnökük adta el őket az emberkereskedőknek, akik jellemzően zsidók voltak.
Válasz
AvatáR Gil Maerth 2015 aug. 27. - 07:57:40
szerintem is jobb lett volna az egész háború, bár kétségkívül az elején Stonewall Jackson jó volt.
Amúgy az egész nem ekelten hanem Nyugaton dõlt el, ahol Grant meg Sherman kettévágta a Konföderációt, majd délkeletnek tartva újabb két részre (Menetelés a tengerig). Keleten max vériszamos mészárszék volt, meg Lee bedarálása.
A film kitûnõ, tele pompás kosztümökkel.
Az a furcsa hogy akkoriban még nem gondoltak a háztól házig való védekezésre....

10/7 kábé így képzelek el egy jó töris filmet.
Válasz
SandCreek 2014 jan. 06. - 15:06:48
Tisztességes, precíz történelmi mû.

Akkoriban sokkal istenfélõbbek és érzelgõsebbek voltak az amerikaiak is. A háború kezdetét jó jelenetekkel mutatja be. Lee tábornok visszautasítja az elnök által felkínált kinevezést. Jackson tábornok beszédet mond katonái elõtt Virginiában. A szabadságról (hazáról) fontos dolgok hangoznak el. Már az elején utalás történik az apacs és komancs indiánokra, akik szintén a szabadságukért harcoltak, és elbuktak.

Írek nagy számban vettek részt a harcokban mindkét oldalon. Lincoln elnök elismerõ szavait egy hõsies de vesztes csata után joggal kommentálja egy idõsebb ír katona úgy, hogy nincs mit ünnepelniük. A szörnyû írországi éhínségre is történik fontos utalás.

Északiak (vagyis az igazi hatalmat képviselõk) sokkal kevesebbet szerepelnek. A feketék, rabszolgák helyzetére vonatkozóan Chamberlain alezredes viszont kimondja, hogy kezdetben az nem szerepelt a háborús okok között.

Háborús filmek mindig megosztják a nézõket. Polgárháború esetén pedig talán még nehezebb eligazodni az okok és háborús célok sûrûjében. A ’Gods and Generals’ nem hagy kétséget a felõl, hogy a háború iszonyatos szenvedéseket okoz. Ezért is érdemes megnézni.
Válasz
AvatáR Gil Maerth 2013 márc. 28. - 18:58:11
hiba volt egyetlen egy embert középpontba rakni.
Igazán végigvihették volna a háború összes csatáját és fordulóját (ami voltaképp már ott eldõlt, hogy Grant megszerezte a Mississippit..)
Válasz
orgyen 2009 aug. 23. - 13:56:22 Előzmény AvatáR Gil Maerth
Pontosan úgy van ahogy írtad.

Csak néhány kiegészítés:
1.- az Északiak Republikánusok, míg a Déliek inkább Demokraták voltak: így ez a 2 párt küzdelme is volt.

2.- a Mexikói Háború során óriási területek kerültek (Texas, Arizóna, Új-Mexikó, Nevada, California déli része) a Déliek és ezáltal a Demokrata Párt birtokába: elõtérbe került a szétválás, Észak (Republikánus Párt) megijedt és ez elõsegítette a háború kirobbantását.

3.- haditechnikai újítások: tengeralattjáró, páncélozott vitorla nélküli gõzüzemû hadihajó, forgótornyos löveg. A Virginia és a Monitor csatája a modern tengeri hadviselés kezdete.

4.- HA annak idején a Dél gyõz (és különválik): a MAI világ jobb lenne.
Válasz
orgyen 2009 aug. 23. - 13:31:37 Előzmény Tenebra Mors
Felkeltetted az érdeklõdésemet
"Griffith: Birth of a Nation" címû filmje iránt. Szerencsére megtaláltam az eredeti DVD9 spanyol, PAL kiadását. Két DVD5-re vágva a filmet, a spanyol felíratot magyarra cseréltem. Elég munkás volt, mivel 1915-óta sokat változott az angol (amerikai nyelvjárás) nyelv.
De megérte mert tényleg nagyon jó film: szinte el sem lehet hinni hogy 1915-ben ilyen filmet készítettek.
Ez a film és Griffith munkássága megdönti azt a legendát hogy azért rosszak az amcsi filmek mert kasszasikerre dolgoznak. A fenti film ugyanis nagyon sikeres volt a maga korában, de a cenzúra szemében vörös posztó volt: betiltották Griffith többi filmjével egyetemben, Griffith nevét törölték a filmtörténetbõl. Bár nagyon sok újítása volt (történelmi filmek, vágások, kameramozgás stb. és õ javasolta a Kaliforniába költözést is, mégis mindezeket mások nevéhez kötötték.
Ezután áttértek a "tortadobálós" és a revüfilmekre. Az erõs amcsi cenzúra már akkor sem tûrte az igényes filmeket és rendezõket: több sikeres európai rendezõt meghívtak ugyan, de ezek vagy betörtek mint Antonioni és Bertolucci, vagy nem hagyták õket dolgozni mint Eizenstein-t.

The Birth of a Nation:
- nagyon jó film, szerintem NEM rasszista,
- akkoriban még viszonylag közeliek voltak az események (kb. 45 év),
- rengeteg korabeli dokumentumra hivatkozik, a hitelesség jegyében,
- a rabszolgák szökdösése koránt sem volt olyan mérvû mint azt a propaganda állítja, természetesen voltak akiket ígéretekkel átcsábítottak hogy politikailag felhasználhassák õket,
- a Klan védelmi célokból alakult az északiak rendszeres túlkapásai ellen. Az idõ során (csakúgy mint sok más szervezet és ideológia) alapos változáson ment keresztül: a mai Klan annyira eltér hogy ennek alapján nem lehet meérteni és megítélni az akkori Klan céljait és tevékenységét,
- viszont nagyon jól bemutatja a C.W utáni választási manipulációkat és törvénytelenségeket: EZ az igazi oka a film betiltásának, a mondvacsinált rasszista jelzõ csak szemfényvesztés.

Nekem egy 187 perces, gyönyörûen restaurált változat van a birtokomban, de tudomásom szerint ez még mindíg csonkított, mivel az eredeti lényegesen hosszabb.
Mindenkinek csak ajánlani tudom. Igazi filmtörténeti kuriózum.

C.W. érdekességek:
- ha valamelyik fél foglyot ejtett, kiállítottak neki egy igazolást errõl és elengedték: becsületbeli ügy volt hogy nem fogott újra fegyvert és erre senki sem kényszerít(h)ette,
- a tisztikar csak Dél-en volt képzett,
- Dél-en parasztok harcoltak (és feketék is),
- északon többnyire a frissen bevándoroltakat sorozták be különbözõ ígéretekkel (2 váltás ruha, napi 3-szori étkezés), és ezzel csökkentették a nagyvárosi bûnözõk létszámát is.
- a történelem során a háborúk többsége úgy indult hogy "néhány hét alatt végzünk", aztán évekig húzódott (I. és II. V.H., 30 éves Háború stb.) ebben nincs semmi meglepõ: valószínû a háború kirobbantói el is hitték.
Válasz
atomasd 2009 ápr. 14. - 20:40:35
Még annyi jutott eszembe hogy bármennyire is "jól" éltek a déli rabszogák, lehet jobban örültek volna ha egyáltalán nem hurcolják el õket afrikából, a hazájukból, családjukból(már amelyik túlélte a befogást és a szállítást).
Válasz
atomasd 2009 ápr. 14. - 18:04:34
A film tetszett.

Azoknak aki szerint a déli rabszolgák szuperjól éltek, míg az északi szabad, nyomorgó feketéket kizsákmányolták, azt ajánlom gondolkodjanak el ezen:

Ha a rabszolgák átszökdöstek délrõl északra, a jólétbõl a nyomorba, akkor valószínûleg csak a szabadság hiányával lehetett problémájuk.
Ha a rabszolgatartók felszabadítoták volna a rabszolgákat és fizettek volna annyit a munkájukért amennyibõl ugyanolyan jól éltek volna akkor ott maradnak. Ugyanannyit termeltek volna ugyanannyiért, senkit nem ért volna kár. Elméletileg ugyan a rabszolgatartó elbukja a rabszolga árát, de mivel ugyanúgy használja a "munkaeszközt", és ugyanannyit fizet "karbantartásra" csak akkor éri tényleges kár ha nem használja, hanem kereskedik vele. Ez amúgy is elveszne amikor "amortizálódik az eszköz"(öregszik a szolga).
A "logikus" felszabadítás helyett belementek egy vesztes háborúba. Lehet valami mégsem stimmel az egyenletben?

Mielõtt valami nagyeszû belémkötne, elárulom hogy nem gondolom hogy az északi felszabadított feketék megcsípték a fõnyereményt, szerintem mindenhol kb egyforma szopóágon voltak, csak délen még a látszólagos szabadságot sem adták meg nekik.
Válasz
Vinogradov 2009 ápr. 14. - 14:51:42
És, ha már ajánlani kell valamit, nyugodt szívvel ajánlhatom akár a Gettysburg c. két részes, meglehetõsen hiteles drámát, vagy jelen filmünket is.

Nincs itt semmi propaganda, arról nem is beszélve, hogy a filmben szinte háttérbe is szorul a háború látszólagos célja, és ezzel sztem sokkal inkább annak mindenkori értelmetlensége kerül a középpontba.

Jó, a szokottnál hitelesebb történelmi dráma, nem több, de nem is kevesebb.
Válasz
Vinogradov 2009 ápr. 14. - 14:41:33 Előzmény Tenebra Mors
"S a sok propagandafilm helyett ez Dél szemszögébõl mutatja be az egészet - egészen védhetõ formában (meg is támadták emiatt, hogy rasszista)."

Minden tiszteletem Griffith munkásságáé - nagyon sok mindent tett le az asztalra, ami meghatározta a film egész történelmét (párhuzamos montázs, narratív konvenciók stb.), és megalkotta az Intolerance-t, minden idõk egyik legzseniálisabb filmjét, de a Birth of a Nation több szempontból RASSZISTA, az utolsó húsz perc pedig EGYSZERÛEN VÉDHETETLEN!!!

A Ku-klux-klan, mint a feketebûnözés megállítói és visszaszorítói ünnepeltetnek benne!

KÉRDEM ÉN: MI RASSZISTA, HA NEM EZ???!!!
Válasz
Összes hozzászólás