A dokumentumfilm a 60-70-es évek legjelentősebb amatőrszínházi műhelyeit mutatja be: az Universitast, az Egyetemi Színpadot, a Manézs Színházat, a Szegedi Egyetemi Színpadot, a Stúdió "K"-t és a Szkénét. Solténszky Tibor azokkal emlékszik vissza erre az időszakra, akiknek életformát jelentett a színház: többek között Ruszt Józseffel, Jordán Tamással, Halász Péterrel, Fodor Tamással, Székely B. Miklóssal, és láthatjuk Paál Istvánt is, aki hat nappal a halála előtt beszélt a szegedi évekről.