Programkereső

Lépcsőházi történetek

Bakancslistához adom
Asphalte
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott francia-angol komédia, 100 perc, 2015

Értékelés:

44 szavazatból
Szerinted?
5 hozzászólás
Valószerűtlen találkozások sorozata csempész gyengédséget, nevetést és részvétet a városi világ elidegenedett közegébe. A három történetből álló filmben megismerhetjük egy társasház lakóit: Sternkowitz nem akar hozzájárulni a lift kiépítésének költségeihez, ezért szerződésben vállalja, hogy soha nem fogja használni - egy baleset azonban tolószékbe kényszeríti. A másik lakásba egy egykor híres, ám mára elfeledett színésznő, Jeanne Meyer költözik be, aki egy váratlan, gyengéd barátság hatására újra szerepet vállal. A ház tetején eközben véletlenül amerikai űrhajós landol, akin az egyik lakó, egy idős és magányos arab asszony, Madame Hamida végre kiélheti anyai ösztöneit.
Bemutató dátuma: 2015. december 31. Forgalmazó: Cirko Film

Stáblista:

Szereplők

Isabelle Huppert profilképe Isabelle Huppert
Jeanne Meyer
Gustave Kervern
Sterkowitz
Valeria Bruni Tedeschi profilképe Valeria Bruni Tedeschi
L'infirmiere
Tassadit Mandi
Madame Hamida
Jules Benchetrit
Charly
Mickael Graehling
Dédé
Larouci Didi
Mouloud

Alkotók

Kapcsolódó cikkek:

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
10/10
RoyTucker 2020 jan. 28. - 10:18:49 10/10
Ritkán lépek be véleményt írni, de itt annyira nem volt összhangban a korábbi véleményezők értékelése az én filmélményemmel, hogy gondoltam leírom a saját benyomásaimat.
Szerintem a maga műfajában ez a film tökéletes alkotás. Fontos tudni, hogy szeretem a lassú, nem szájbarágós, de szép, őszinte filmeket. Ez a film gyönyörű. Valóságos. Hiteles. Az itt három szálon futó majdnem csupán egy házban játszódó film színészeinek játéka páratlan. A film finom humora, a karakterek egymás iránti empátiája... ha csak ennyit tennénk meg mindannyian az életben mennyivel derűsebb lenne a világ? Kin múlik, ha nem rajtunk? Apró gesztusok, amik bearanyozzák az életünknek, melyekre épülve emberéletek változhatnak meg. Szinte észrevétlenül, mégis nagyon precízen van kidolgozva minden jelenet, gondolat szerepe a filmben. Emberi, egyedi, különleges alkotás, aminek egyes jeleneteit biztos, hogy időről-időre újra fogok nézni, ha őszinte emberséget szeretnék látni a filmvásznon. Meglepő, hogy nem hallottam sokat erről a filmről korábban. Gyöngyszem. Nem ajánlanám mindenkinek, de azoknak mindenképpen, akik a valóságot szeretnék látni egy csipetnyi emberséggel fűszerezve, amitől az egész életünk válik sokkal finomabbá, akárcsak a vasárnapi húsleves attól a késhegynyi sótól. 10/10
Válasz
1/10
NADAL14 2018 jan. 30. - 16:24:42 1/10
piszokul fárasztó egy film ,kínkeservesen néztem végig.életképek egy elképzelhetetlen paneldzsungelben. nagyon nem jött be.
0/10
Válasz
10/10
elszabó 2016 ápr. 10. - 22:06:22 10/10
A magyar nézõ számára is roppant mód lepukkant francia lakótelepi házban zajló történeteket vígjáték helyett inkább - Lengyel Nagy Anna szóképével - embermeséknek nevezném. Talán még Kaurismäkinek van ilyen nagy lelke, ami meglátja a kisember groteszk esetlenségében a szeretet utáni vágyat. A lifthasználatból magát kizáró álfotós, akit abszurd balesete tolószékbe kényszerít és csak éjszaka meri a liftet használni, hogy kiosonjon a kórházi automatánál bevásárolni, ahol aztán beleszeret az ott cigaretta szünetét töltõ szintén magányos ápolónõbe. Vagy az idõs arab asszony, aki a NASA hibája folytán a ház tetején landoló amerikai ûrhajóst kényezteti - amig érte nem jönnek - börtönben ülõ fia pótlékaként. És végül az egykor híres, de mára elhagyott és elfeledett szinésznõ, akibe a szomszéd tinédzser önt lelket. Úgy nevetünk, hogy közben melegséget érzünk.
Válasz
grathtb 2016 jan. 06. - 18:12:59
Izé. Jó, humorosnak ígérkezõ helyzetekkel indult, de végül nem tudott mit kezdeni a film velük. A panelproletariátus sivár mindenapjai végülis csak másfélórás unatkozást hoztak. Kár, akár fergeteges is lehetne.
Válasz