Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A gyanútlan olvasó ezután az összefoglaló után azt gondolhatja, hogy ennek a filmnek van arra létjogosultsága, hogy beszéljenek róla, pedig nincs. Nulla, semmi. Most mondhatná azt valaki, hogy akkor nézzem csak a Fûrészt, mert nem értek a mûvészi horrorokhoz, de ez még csak nem is egy mûvészi horror, ez egy rakás hulladék néhány hetvenes évekre hajazó erõltetett premier plánnal és szinti zenével.
Malevolence (2003)
A Bereavement (írtam róla lejjebb) trailere vezetett el ehhez a film, hogy aztán az említett prequelt is megnézzem. Meglepõ volt számomra, mert noha 2003-as film, 10-20 évvel korábbi horror filmekre emlékeztetett. Tsuyoshi Kimoto operatõri munkája a film nagy erõssége, nagyon tetszettek a felvételei, igazán kíváncsi lennék a többi munkájára is (nem sok van). A filmzene szintén kiváló, és jól el van találva, klasszikusokra emlékeztetõ jellegû. Az antihõsünk nem szokványos õrült, van karaktere, noha abba sokat nem enged a rendezõ belelátni. Személyisége kimért, nyugodt, ugyanakkor kegyetlen. A történet visz magával, jól nézhetõ film. Az elején még azt érezni, hogy erõltetett, de aztán tulajdonképpen megszokja az ember, hogy a sztorinak melyik szála a vonalvezetõ. A színészek nem teljesítenek jól, de az átlagosnál rosszabbul sem, így aztán nem zavaróak. Nem egy óriási alkotás ugyan, de én összességében kedveltem, a gyengéit ellensúlyozzák az erõsségei. 10/7
Bereavement (2010)
Nem annyira jó, mint az elõdje – vagyis a történet folytatása – de azért megnézhetõ. Noha a Malevolence nekem nagyon tetszett, és ugyan ez is jól le van fényképezve, a rendezés most nem annyira jó, pedig ezt is Steven Mena rendezte. Az antihõsünk meg egy Reviczky Gábor alteregó, ilyen kinézettel meg nem lehet az ember sorozatgyilkos. Elég gyengén is színészkedik, mondjuk nem õ az egyedüli. Egyébként a problémám ott kezdõdik, hogy ha idõrendben nézem meg a két filmet – tehát ezzel kezdem – akkor érdekesebb lett volna, és talán nagyobb élmény is az egész - fõleg a vége (ugyanakkor ebben az esetben a másik lenne kisebb élmény). Szóval a túl sok információ rontott az összképen. Egyébként is fura olyan filmet nézni, aminek az ember tudja, hogy mi lesz majd, egy késõbbi folytatása. A Malevolence amúgy sokkal rémisztõbb, a filmzenéje is much more félelmetesebb és egyébként is sokkal összeszedettebb alkotás. 10/6
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások