A mű színpadi előadás térélményét ötvözi a filmvásznon a vágás által lehetővé váló szabad tér- és időkezeléssel.
A címbéli "májá szanszkrit szó, és varázslatot jelent. A metafizika azt mondja, hogy ez az egész látható világ varázslat, májá, mert semmi abból, amit az ember érzékeivel tapasztal, nem valóság." (Hamvas Béla)
A film témája ennek megfelelően a káprázat, az érzéki csalódás, azaz a tapasztalt világ illuzórikus volta, amely a tudatnak köszönhető. Ezt a születés perceinek, vagyis az érzéki ingerek megjelenésén és a tudat ébredésén keresztül, a kortárs tánc, a mozgás nyelvezetével és a technológia segítségével mutatja meg a film.
Hozzászólások