A 2005. a tabuk ledöntésének évét jelentette a német filmgyártásban. Adolf Hitler halála után majdnem 60 évvel először jelenítik meg a Führert a vásznon - egyszerre két produkcióban is. A nálunk is vetített A bukás című mozifilm mellett elkészült Heinrich Breloer háromrészes televíziós műve is. Breloer évek óta kutatta Albert Speer sorsát, akivel egyszer személyesen is találkozott. Az építész-hadügyminisztert a szövetségesek által felállított bíróság a híres nürnbergi perben húsz évre ítéli. A börtönévek alatt Speer buzgón nekilát emlékei lejegyzésének, s ezeket barátai segítségével mindvégig ki is tudja csempészni. Speer 1966-ban valóságos médiasztárként lép ki a spandaui fegyház kapuján, s haláláig (1981) gondosan ápolja a "jó náci", a "gyilkosok közé keveredett gentleman", "az apolitikus szakember", a "hatalomtól megrészegült művész" imázsát.

Az Albert Speer életét, Hitlerrel való kapcsolatát és a korszakot bemutató háromrészes sorozat folytatásában a korabeli interjúk, a visszaemlékezések, az archív felvételek, és a gondos részletességgel felépített fikciós ábrázolások révén tovább bővül az izgalmas és tanulságos korrajz.