Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Szíriusz

magyar játékfilm, 98 perc, 1942

Értékelés:

18 szavazatból
Szerinted?
12 hozzászólás

Értékelés:

18 szavazatból
Szerinted?
12 hozzászólás
Sergius, a valaha nagytudású, de lassan rögeszméibe merülő professzor feltalál egy olyan gépet, amelynek sebessége gyorsabb a Föld forgásánál és így vissza tud repülni a múltba. Leányát és vagyonát annak ígéri, aki bele mer ülni ebbe a gépbe. A kalandvágyó Tibor Ákos gróf vállalkozik erre, így különös kalandokat él át a 18. századi osztrák-magyar világban, és beleszeret a gyönyörű velencei énekesnőbe, Rosinába.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista

Szereplők

Szilassy László
Tibor Ákos gróf
Karády Katalin profilképe Karády Katalin
Rosina Beppo/Róza
Baló Elemér
Sergius professzor
Déry Sári
Párkányi Kata
Rajczy Lajos
Tibor Gergely gróf
Hidassy Sándor
Gvadányi
Turáni C. Endre
Keunitz gróf

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
10/10
szóló máj. 27. 03:27:59 10/10
Majdnem megnyerte a Velencei Filmfesztivált. A németek tiltakozása akadályozta meg. Nem engedhettek díjazni egy németellenes filmet a háborús helyzetben.
Válasz
10/10
szóló máj. 27. 02:31:18 10/10
A korabeli magyar filmgyártás egyik kiemelkedő produkciója

42 évvel a világszerte ismert Vissza a jövőbe előtt a magyar filmgyártás már megcsinálta ugyanazt a témát: egy múltba utazó romantikus kalandfilmet. Ráadásul az 1940-es évek filmjeinek jellemzőivel: modoros, romantikus, énekes, táncos, kosztümös, virtusos jelenetekkel, és persze a főhős erkölcsi próbatételéről. Jó aránnyal vannak eltalálva a szép, misztikus és izgalmas részek. Betétdala is ilyen hangulatú, a magyar filmslágerek egyik (ha nem a legjobb) gyöngyszeme. Nagyon illik Karádyhoz. A férfi főszerep pedig tipikusan olyan dzsentri figura, amelyet Jávor Pál szokott játszani, valamiért ezúttal mégis Szilassy László játssza, méghozzá nagy elődjéhez méltóan, talán még nála is jobban.

A történet jól bemutatja a 18. századi nemesi és a későbbi nemzeti gondolkodás különbségét a múltba visszahelyezett szereplő segítségével, ebből származik a konfliktusa.

A film kicsit hosszabb, mint a kortársai, amitől csak még jobb lett, hiszen egy ilyen történetet nem érdemes felületesen összecsapni: a nézőnek is bele kell merülnie, hogy igazán nagy hatással legyen rá a történet misztikuma.
Válasz
Lyanos1 jan. 01. 12:20:11 Előzmény adamnagysweetmovie
E filmet egyes ismertetők a Vissza a jövőbe trilógia elődjeként harangozzák be. Erről azonban szó sincs!
Az időutazás csak ürügy, miképpen Gulliver kalandjai esetében is egy távoli országba vetődés ürügy arra, hogy a szerző saját korának saját társadalmáról Gulliver szavaival kritikát fogalmazzon meg.
Válasz
Kuttyánszkikutya 2024 nov. 30. - 12:47:43 Előzmény radovan71
Karády tündöklő szépsége? 🫨
A hatalmas feje, nagy és széles arc-és állcsontja, ... 🙈
...színészi játéka ,.beszéde ugyanolyan rossz mint mindig.
Válasz
Sophie_Western 2024 júl. 02. - 14:56:17
Igazi fárasztó Herczeg-mű. Erőltetett történelmiség, gyenge szövegek. Egy idő után feladtam.
Válasz
9/10
radovan71 2024 ápr. 25. - 22:43:41 9/10
Igazán szórakoztató és érdekes film, nyilván a korszak stílusában,mai szemmel talán régimódi,de nem igazán gond ez,bele lehet feledkezni.Karády tündöklő szèpsége, egyénisége magával ragadó,és ebben a filmben a játéka is rendben van.
Válasz
8/10
adamnagysweetmovie 2011 nov. 01. - 20:12:59 8/10
Huh, most olvasom az ajánlót, hát fel lehet fogni egy fantasztikus-egzotikus kalandfilmnek is, de ez komoly jelentéstartalmakat vesz el a filmbõl, annak drámaiságából, szerintem.
Válasz
8/10
adamnagysweetmovie 2011 nov. 01. - 19:58:05 8/10
SPOILER***

Az is érdekes, hogy egy személyes pszichodráma (trauma alatti fantáziák) kereteit használja a bújtatott, kódolt társadalomlélektani elemzéshez, szembenézéshez. Az egyéni összezavarodás-kijózanodás mintájára rímel a társadalmi is.
Válasz
8/10
adamnagysweetmovie 2011 nov. 01. - 19:44:49 8/10 Előzmény efes
Nos, itt egy szép hosszú tanulmányt lehetne írni, mi lehetett a jelentése a filmnek. Valahol félúton egy háborúra buzdító propagandafilm és mondjuk a Hannibál tanár úr múlttal való kritikus szembenézése között.
Kritika alá veszi a historizáló, mítoszokba bóduló dzsentri világot, ami olyan szépen épült ki 1867-1939 között, katalizálva egy nagyadag Trianon-traumával. Zárójel: a mostani történelemértelmezõsdinek is vannak ilyen pótcselekvéses veszélyei, pláne a mostani nehéz gazdasági-belpolitikai helyzetben.
Kritika alá veszi a németekhez való viszonyt, mert ekkor már érezni lehetett, hogy itt nagy baj lesz, túlságosan befeküdtünk Hitlernek, aki nem lesz az igazság bajnoka.
Élesztgeti a nemzeti érzést, ami háborús helyzetben kötelezõ is, de addig sem voltunk ennek (mármint a nemzetieskedésnek) híján, sõt.
És a legfájdalmasabb az egészben a befejezés, hogy õseink fentebbi balfogásait, az akkori kor múltba bolondulását most itt az idõ kiköszörülni. Ma már könnyû kijelenteni, ez a hit is csak egy illúzió volt (Don-kanyar, Holocaust, Budapest ostroma), nem más, mint amit az egész filmben láthattunk.
Ez a film a magyar társadalomlélektani torzulások felemás tablója, nagyon tanulságos. Hogy az elsõ sci-fi, valóban ez is fontos, csak kérdés, mennyire...
Egyszer szembe kéne nézni már a sorsunkkal, szépítések nélkül. Különben folyton csak újabb álmokba ébredünk.
Válasz
efes 2008 jún. 03. - 18:52:12 Előzmény borzi84
Ja, kösz, bocs. Így még jobb! :))
Válasz
Összes hozzászólás