Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Szülőföld

Name: Szülőföld
Genre: filmdráma
Released: 2018-04-22T03:42:57+0200
Duration: 95 min
Rating: 5.5
Cast: Max Rhyser, Yifat Sharabi, Penny Bittone, Shalin Agarwal, Radhika Vaz

Homeland

amerikai filmdráma, 95 perc, 2008

Értékelés:

22 szavazatból

Szerinted?

35 hozzászólás

Értékelés:

22 szavazatból

Szerinted?

35 hozzászólás

Kobi Zucker kötelező katonai szolgálata letöltése után hazatér szüleihez Tel-Avivba, ám ahelyett, hogy otthon maradna, a szolgálat alatt átélt borzalmak hatására inkább New Yorkban próbál szerencsét régi haverjánál, a Brooklynban egy felkapott fagyizót üzemeltető Doronnál. Egy nap csodálatos szépségű lány tér be barátaival a fagyizóba, és Kobi szíve rögvest szerelemre gyúl. Leilának sem közömbös a csinos fiú, ám szerelmük kibontakozásának legfőbb akadálya az, hogy egyikőjük zsidó, másikuk pedig palesztin. Titkos találkáiknak hamar híre megy, és a Leila hitbuzgó szülei és a fanatikus imám befolyása alá került báty bosszúért kiáltanak a lányukat "megbecstelenítő" fiú ellen.

Stáblista

Szereplők

Max Rhyser

Kobi Zucker

Yifat Sharabi

Leila

Penny Bittone

Doron

Shalin Agarwal

Ghazi

Radhika Vaz

Leila anyja

Laurence Cantor

Leila apja

Alkotók

rendező: Michael Eldridge
forgatókönyvíró: Brad Rothschild
operatőr: Joe Livolsi
producer: Steven Moskovic Michael Eldridge
executive producer: Brad Rothschild

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

Én elhiszem, hogy ez a téma fontos és nagyon aktuális, de ez a film, mint filmalkotás, szánalmasan gyenge volt. Logikátlan cselekményszövés, a probléma naív módon történõ leegyszerûsítése, hiteltelen érzelmek... Bosszantó...

Válasz

Ha belegondolunk abba, hogy a zsidóságon belül mennyire erõs a kasztrendszer, hogy egy askenázi zsidó mennyire lenézi a szefárdokat, a fekete bõrû falassákról nem is beszélve, akkor elképzelhetjük, hogy a palesztinokat milyen mélységesen lenézik és megvetik. Egy zsidó (különösen egy zsidó nõ) részérõl semmiféle nyitás, közeledés sem várható el egy palesztin irányába.

A palesztinok meg idegen megszállókként tekintenek a zsidókra, akik a nemzetközi pénzkörökben gyakorolt hatalmuk segítségével elûzték õket õseik földjérõl.

Válasz

Engem borzasztóan lehangol az, amiket itt írtok az izraeli belsõ viszonyokkal kapcsolatban. Az emberben felmerül a kérdés, hogy mikor lesz ott valami javulás? Enyhülés, közeledés, vagy bármi, ami elõre vinné a dolgokat. Biztos, hogy nagy marhaságot mondok, de büntetés helyett inkább örülniük kellene a hatóságoknak, amikor két eltérõ identitású ember intim kapcsolatot létesít egymással, hiszen õk biztosan nem fogják bántani egymást!
És ha sok ilyen viszony létre jönne, esetleg zsidó és palesztin családok között is, akik barátkozhatnának, összejárhatnának, nem néznék eleve gyanakodva egymást, akkor talán hosszú távon rendezõdhetnének ott a dolgok.
Tudom, jogosan mondhatjátok, hogy ne legyek ennyire naiv, a világ sokkal keményebb annál, mint hogy érzelgõs, gyerekes ötletekkel megoldhatóak lennének a problémák. Igazatok van, de ha reménykedni sem lehet, akkor már tényleg nagy baj van.

Válasz

Az általatok keresett film címe Gyász Jeruzsálemben (To Die in Jerusalem). A cím alapján már könnyen rátalálhattok, talán van valamilyen letöltési forrása is.

Emlékszem erre a filmre, nem is volt rossz alkotás, de ez a mostani - Szülõföld - film korántsem errõl a problémáról szól, ezért nem is érdemes összekeverni a szezont a fazonnal.

A Szülõföld címû film a két nép közötti szerelmi kapcsolat, a közeledés problémáját taglalja, ami a valóságban sokkal inkább a két nép egymástól való kölcsönös elzárkózását jelenti. Egyik nép sem hajlandó közelebbi, konkrétan családi kapcsolatba kerülni a másikkal. Pontosabban a zsidó férfiaknak nagyon tetszenek a fiatal arab lányok (a fital aranb lányok gyönyörûek tudnak lenni, minden normális férfi gondolatait megmozgatják), ugyanakkor az izraeli bíróságok képesek börtönbe is záratni nemi erõszak vádjával egy palentin férfit, ha az akár kölcsönös beleegyezéssel is szexuális kapcsolatot létesít egy zsidó nõvel.

Ezen túlmenõen Izraelben járõrök cirkálnak a városokban, ingyenes zöld feljelentõ számokat mûködtetnek a palesztin-zsidó párkapcsolatok felderítésére. Mint ha a palesztinok egy alacsonyabb kaszthoz, fajhoz tartozó emberek lennének, akiktõl meg kell védeni a zsidó nõket, a zsidó családok vérvonalát.

Mit szólnának ugyanezek a zsidó családvédõk, ha történetesen nálunk mûûködne hasonló indíttatású járõrcsapat, vagy telefonos feljelentõ társaság a cigány-magyar párok felderítése érdekében? Az persze súlyosan jogsértõ és antidemokratikus, rasszista dolog lenne a szemükben, míg náluk ezt egy megengedhetõ eljárásnak ítélik meg.

Válasz

Nagyon sajnálom, de egyáltalán nem emlékszem az adás körülményeire. Az szinte biztos, hogy közszolgálati tv-ben adták, legvalószínûbbnek a Duna tv-t gondolom. Néhány hónapja lehetett.
Azért maradt meg bennem annyira ez a kis film, mert a két anyát külön-külön meghallgatva, az ember, a kívülálló nem tudja eldönteni, hogy melyiküknek adjon igazat. Az ottani helyzet ma már szerintem átláthatatlanul bonyolult, kicsit arra emlékeztet, mint mikor két szicíliai család évszázadok óta ellenséges egymással, vérbosszú vérbosszút követ, és igazából már senki sem emlékszik arra, hogy hogyan kezdõdött ez az egész.
Szívesen megnézném újból, nagyon tanulságos és elgondolkodtató volt.

Válasz

Mindkét nép egyformán fanatikus és elõítételetekkel sújtott a másik néppel szemben. A különbség az, hogy Izraelben képesek még letöltendõ börtönbüntetésre is ítélni azt a palesztin férfit aki egy zsidó nõvel (közös beleegyezéssel!!!) szexuális viszonyt folytat.

Válasz

Érdekes film volt, tetszett, hogy egy másik nézõpontból láthattunk rá erre a problémára. Szörnyû, hogy a múlt, a politika, a történelem ilyen szinten ellehetetlenít normális emberi kapcsolatokat. A fanatikusság, az elõítéletek azért mindkét oldalon megvoltak, a cukrászdát üzemeltetõ srác is, sõt a fõszereplõ srác is komoly elõítéletektõl szenvedett. Jellemzõ az emberi sorsokra, hogy ha a lány bátyjának sikerül beilleszkednie és talál magának egy kitörési lehetõséget, akkor a család viszonyulása ehhez a kapcsolathoz sem lett volna ilyen végletes. A helyzet tényleg bonyolult, Izrael ki(újra)alakulásában sok minden játszott közre, pozitív és kevésbé pozitív részei is vannak ennek a történetnek. 20 éve jártam Izraelben, elképesztõ volt azt az energiát érzékelni, amit a zsidóság, az izraeliek beletettek egy félsivatagi, sivatagi környezet élhetõvé tétele érdekében.

Válasz

Igen, köszönöm, megkaptam, meg is néztem... nem semmi, nem tudnék ott élni...

Válasz

Átküldtem a linket....

Válasz

offtopic

Köszönöm, de nem a Te általad említettre voltam kíváncsi. Nem is a Te hozzászólásodra reagáltam. Azt a dokumentumfilmet nézném meg, ahol próbálták a két meghalt lány (terroista és áldozat) családját párbeszédre bírni.

Válasz

Összes hozzászólás