A gótikus katedrálisok valóságos építészeti mesterművek, melyek magasztos tömegei és tornyai közel ezer éve uralják ősi gyökerű településeink sziluettjét. De vajon a középkori mérnökök és kőművesek az akkori eszközök és technológia birtokában miként voltak képesek létrehozni ezeket a kőből emelt, statikailag és díszítésüket tekintve is bravúros felhőkarcolókat? Az építészek már hosszú ideje keresik a választ a kérdésre, s most egy gyökeresen új elmélettel álltak elő: azt állítják, elődeik egy matematikai kódot használtak a tervezésnél - egy titkos számsort, melyet a Biblia lapjairól olvastak ki.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A katedrális vagy székesegyház (fõszékesegyház, társszékesegyház, Olaszországban, német nyelvterületen és gyakran Magyarországon is: dóm) a katolikus és anglikán egyházban (valamint néhány észak-európai evangélikus egyházban is) egy egyházmegye azon temploma, ahol a püspök vagy érsek trónja (görögül kathedra, azaz „trónszék”) található. Az ilyen templom általában a püspök vagy érsek rezidenciájához közel áll.
A középkorban a székesegyház nem feltétlenül a város legnagyobb temploma volt. A 18. századtól vált jellemzõvé monumentalitásra törekvés: az a szándék, hogy a székesegyházak emelkedjenek ki környezetükbõl.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások