A munkáját szerető szállodaörökös, Marie életében látszólag a férfiaknak már nem is jut semmilyen hely. A fiatal nő a csábos külsejét, arcát elrejti egy vastagkeretes szemüveg mögé. Az ok csupán annyi, a hotelben szinte valamennyi munkát neki kell lerendeznie, ill. elvégeznie. Ugyanis a megözvegyült édesanyja, Carla szíve inkább a művészetért dobog és nem a festői környezetben, a Kochel-tó partján fekvő szállodai munkákért.

A nagymama, Ruth, hogy a hiúságra egyáltalán nem vágyó unokáját „helyzetbe” hozza, hirdetést ad fel az interneten Marie nevében a „férfitárs” kereső rovatban. Ronald Schönauer, egy megbízható, a hotelszakmában dolgozó fiatal férfi lenne a kis lányunokája számára a megfelelő partner.

A kiszemelt férfi viszont szívesen látna egy fényképet a leendő „jövőbelijéről”. És éppen ebből a célból Ruth felfogadja a rovattól kért berlini fényképészt, Niklast, azaz óvatosságból egy igazi profi fényképészt. Persze hivatalosan Niklas azért érkezik a helyszínre, hogy a már-már elavult szállodai prospektusuk helyett egy újat készítsen.

Közben egészen mellékesen Marie-ról pedig előnyös képeket kellene készítenie. Minthogy Marie a fölényes, magabiztos, nőktől körülrajongott divatfényképésztől inkább megriadt, sőt visszahúzódóbb lesz, nemigen jár sikerrel a próbálkozás.

A sors viszont éppen úgy hozza, kiesik az egyik fotómodell, Sandra és Niklasnak sikerül valahogy rávennie Marie-t, ugorjon be helyette… És mivel így Marie végre leteszi a csúnyácska szemüvegét és Niklas, a fényképezőgép keresőjén keresztül nemcsak egy csinos nőt lát, hanem spontán rá is jön, hogy ez a nő végre a megtalált élete nője.