Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

A nap / 1. rész

amerikai játékfilm

Értékelés:

17 szavazatból
Szerinted?
12 hozzászólás

Értékelés:

17 szavazatból
Szerinted?
12 hozzászólás

Az aktuális rész ismertetője: 1933. Szilárd Leo fizikus elhagyja Németországot, hogy felhívja a világ figyelmét: a nácik atomfegyver előállításán dolgoznak. Mivel Angliában nem veszik őt komolyan, az Egyesült Államokba megy, s Einstein segítségével meggyőzi az amerikaiakat: nekik is hozzá kell fogniuk a kísérletekhez. 1945. július. Bár Japán már annak a módját keresi, hogyan adhatná meg magát tekintélyveszteség nélkül, Amerika a kísérleti robbantás sikerén felbuzdulva Hiroshima bombázása mellett dönt, mondván: csak így mentheti meg többezer katonája életét, s csak így fejezheti be a háborút. Bár a tudóstársadalom s a katonai vezetés egyaránt megosztott a kérdésben, 1945. augusztus 6-án felvirrad a nap.

Egyéb epizódok:

Epizód lista

Stáblista

Szereplők

Brian Dennehy profilképe Brian Dennehy David Strathairn profilképe David Strathairn Michael Tucker Hume Cronyn profilképe Hume Cronyn Richard A. Dysart Hal Holbrook profilképe Hal Holbrook Barnard Hughes John McMartin David Ogden Stiers profilképe David Ogden Stiers

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

7 film az atombomba születéséről

7 film az atombomba születéséről

Nyakunkon van Christopher Nolan újabb szuperlátványos csúcsmozija, az Oppenheimer, mi pedig megnéztük, eddig hány filmes...

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
10/10
tesz-vesz 2023 szept. 04. - 07:32:57 10/10
Mef mindig 1000x jobb ez a tv film. Mint az Oppenheimer a bolond izlestelen rendezotol
Válasz
10/10
tesz-vesz 2023 szept. 04. - 07:31:52 10/10 Előzmény Peppo
Pearl harbour katonai celpo t volt. Nem civilek. Nok. Gyerekek ellen iranyult.
Válasz
Zsuzsóka 2023 aug. 03. - 09:03:54 Előzmény Zsuzsóka
Te is tudod Zsuzsóka, hogy ez mind hazugság. Akkor se írj ilyeneket, ha látszik, hogy pusztán iróniából írtad!
Válasz
Zsuzsóka 2023 aug. 01. - 08:43:06
Igazad lehet, ezek a nagyhatalmak képesek ilyenre. Én is olvastam azt az oldalt, az is ott volt, hogy Sztálin szólt Hitlernek, hogy támadja meg a Szovjetuniót és rombolja le Leningrádot, mert így a háború után be lehetett vezetni a kommunizmust (szocializmust) Kelet-Európába. Nem is gondolná az ember, vagy nem is igaz?
Válasz
offtopic
capt.nemo 2023 júl. 30. - 20:57:08 Előzmény Zsuzsóka
elég régen olvastam már ilyenekről, de nekem ezzel kapcsolatban az rémlik: hogy a japánok hadat akartak üzenni, de csak közvetlenül a támadás előtt, amikor a pearl harborban már semmi érdemit nem tudtak volna tenni kikötőben lévő hajókkal. csakhogy a japán nagykövetet szándékosan nem fogadták a formális hadüzenettel, mert pontosan tudták jól mit akar, és kellett a "hadüzenet nélküli" mantra az amerikai társadalom sokkolásához, hogy végre beléphessenek a háborúba. sőt, állítólag eleve azért állomásoztatták ott azokat a hadihajókat (amelyek nem is a legmodernebbek voltak), ilyen értelmetlen és óvatlan módon, hogy a japánok ne tudják nem megállni a kísértést, a direkt felkínált csalétek megtámadásának. magyarán az usa eszközölte ki ezt a hadüzenet nélküli támadást, sajátjait se kímélve..
Válasz
Zsuzsóka 2023 júl. 24. - 13:50:20 Előzmény Peppo
Ez a hozzászólásod szerintem az Oppenheimer című film esetében is tökéletesen helytálló. Én ott beírtam, hogy az atombombát Pearl Harbor és általában a hadüzenet nélküli Japán támadás miatt dobták le, de el lettem utasítva. Szinte mindenki a (magyar) történelem könyvekben leírtakat mantrázza.
Válasz
10/10
SandCreek 2016 ápr. 22. - 11:47:45 10/10 Előzmény Peppo
Szerintem, a két bomba ledobása ugyanannyira érthetõ, mint a japánok hozzáállása. Minden ez ügyben való megnyilvánulás helyes, a vitának folytatódnia kell, ez segíthet a nagy veszélyek megértésében.
Egy hadüzenet átadása önmagában azért nem mentesít a késõbbi mindenfajta következménnyel való elszámoláskor. Az Egyesült Államok erõs geopolitikai helyzete egyben nagy felelõsség is, ez ma is szembetûnõ, minthogy számos országot szórnak meg bombákkal, és a felelõsséget most is ugyanúgy megpróbálják áthárítani másokra.

Utánanéztem, hogyan is került Pearl Harbor (Hawaii) az USA fennhatósága alá. Érdekes, és felettébb tanulságos.
Válasz
10/10
Peppo 2016 ápr. 01. - 14:10:16 10/10
Annyira nem jut el a közönséghez, hogy megszerezni sem nagyon lehet sehol. Kár, mert tényleg jó film. Viszont lehet kapni Richard Rhodes Az atombomba története c.könyvét, ami alapmû a téma után érdeklõdõknek.

A bomba ledobása azóta is vita tárgya. Amerikai szempontból teljesen érthetõ, hogy egy évek óta húzódó háborúban nem azzal foglalkoznak, hogy mennyi japán áldozattal jár a bomba használata. Lehet, hogy a japánok már térdre voltak kényszerítve, de mégis elutasították a megadást, szóval mégis mire kellett volna várni még? Iwo Jima, Okinava és a hasonló csaták után érthetõ, ha nem szívesen vállaltak volna be még több "húsdarálót", fõleg úgy, hogy a közvélemény erõsen követelte már a háború mielõbbi befejezését. Pearl Harbor mennyivel volt elegánsabb? Figyelmeztetés nélkül, a hadüzenet átadása elõtt indítottak támadást ellene.

Szilárd Leó szerepeltetésének én is nagyon örültem. Kulcsszerepe volt abban, hogy az atomprogram akkor és ott elindult, mégis szinte ismeretlen a neve még Magyarországon is. Tellert és Oppenheimert (olykor Einsteint és levelét) említik szinte mindig a téma kapcsán, pedig akitõl indult a dolog, az bizony Szilárd Leó volt.
Válasz
10/10
SandCreek 2016 márc. 31. - 23:51:12 10/10
Témája miatt rendkívül izgalmas és örök érvényû. Nagy kár, ha ez (sem) jut el az ún. nagyközönséghez, mivel alapkérdéseket feszeget, pontos és kiegyensúlyozott elõadásban. A történelmi hitelessége nagyfokú, de nem csak ez az erõssége. Kiváló a forgatókönyv és úgyszintén a színészi játékok. Mivel itt majd mindenki fontos történelmi személy, nem érdemes nekiállni a filmnek hozzáolvasás nélkül a megtekintés elõtt, vagy legalább azután.
A már félig térdre kényszerített Japán nem kapott figyelmeztetést egy várható atombomba támadásról, és ez semmiképpen nem hasonlítható össze pl. Pearl Harbor megtámadásával. Egyik kiemelkedõ jelenet a sok közül amikor az amerikai politikai élet vezetõi pro és kontra érvelnek a bomba ledobásával kapcsolatban. Truman elnök és Eisenhower tábornok szerepe és nézete is pontosan van dokumentálva a filmben.
Külön figyelemre méltó, hogy Szilárd Leónak Németországból majd Európából való távozásával indul a történet. Az õ személye nemcsak az atombomba elõállításánál játszott fontos szerepet, hanem annak a háború legutolsó szakaszában való használatát egyértelmûen elítélte és e nézetének sok tudós társával együtt hangot is adott. Pontosan jelezte, hogy az USA elítélése mellett egy nagyon veszélyes fegyverkezési verseny is be fog indulni.

Több mint hatvan év telt el az események óta, és véleményem szerint az USA akkori hozzáállása, erõpolitikája a mai napig nem változott. Számtalan országban dobtak le bombákat (jó, nem atom v. hidrogén) a II. vh után, és sok helyütt a politikai instabilitás erõsödésének lehettünk tanúi (pl. az iraki beavatkozás 2003-ban). Úgyhogy ezek miatt is érdekes, tanulságos ez a kitûnõ dráma.
Válasz
10/10
Peppo 2011 márc. 03. - 21:10:12 10/10 Előzmény zs9302
Annak semmi köze ehhez a filmhez, csak a címe ugyanaz. Egyébként meg nem indul, mert törölték.

Ez a film viszont rendkívül jó. A téma iránt kevésbé érdeklõdõknek is szórakoztató lehet, akit viszont érdekel a Manhattan terv, azoknak kötelezõ. Jók a színészek, és a sztori sem áll le. Nem egy akciófilm, de a végén van egy nagy durranás. :)

Nekem tízpontos. Amit vállalt, azt teljesíti.

10/10
Válasz
Összes hozzászólás