Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

A dunai hajós

12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar kalandfilm, 1. rész, 55 perc

Értékelés:

126 szavazatból
Szerinted?
29 hozzászólás
+ 1 kép
+ 3 kép

Értékelés:

126 szavazatból
Szerinted?
29 hozzászólás

A műsor ismertetése: Az 1876-os a sigmaringei horgászverseny győztese Borús úr, alias Ladko, a bolgár nemzeti függetlenség harcosa fogadásból végig ladikozik a Dunán, a Fekete-tengerig. Természetesen célja az, hogy eljusson a bolgárokhoz, akiknek fegyvert és pénzt visz. Jager úr, a rendőrnyomozó mellészegődik mert gyanús neki, hisz a Duna mentén több kastélyt kirabolt bizonyos Ladkó és bandája. A valódi Ladkót, Borus urat figyelik, sőt feleségét az igazi rablóbanda vezére Striga hajójára csalja, hogy ott házasságot kössön vele. Mindenki úgy tudja ugyanis, hogy Ladkó már nem él.

Forgalmazó: Mokép

Egyéb epizódok:

Epizód lista

Stáblista

Szereplők

Koncz Gábor profilképe Koncz Gábor
Borús Demeter/Szergej Ladko
Agárdy Gábor profilképe Agárdy Gábor
Dragos Károly/Karl Jäger
Bujtor István profilképe Bujtor István
Ivan Striga
Kállai Ferenc profilképe Kállai Ferenc
Róna Lázár, vizsgálóbíró
Koltai Róbert profilképe Koltai Róbert
Petyka
Latinovits Zoltán profilképe Latinovits Zoltán
Monsieur Borisz
Menszátor Magdolna profilképe Menszátor Magdolna
Natasa Ladko
Madaras József profilképe Madaras József
Titscha
Kovács Károly profilképe Kovács Károly
Hagenau gróf
Szerencsi Hugó
Kirill Athansz Bogdanov
Zentai Ferenc
a horgászverseny rendezője

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
8/10
offtopic
Lámai Dala 2022 okt. 29. - 15:44:19 8/10
Milyen nálatok az idő Demeter?
Borús.
Muhaha
Válasz
9/10
Kit Fisto 2021 aug. 15. - 20:53:22 9/10
Különben nem is rossz, ha már olyan régen láttad, hogy nem emlékeztél rá. A vége pedig jót tesz az idegeknek, ahogy szép lassan, komótosan kúsznak át a képernyőn a feliratok lentről felfelé. Semmi kapkodás, hihetetlen, de ekkor még "a munkatársak voltak" szövegelés sem volt, csak ment az egyébként csodálatos zene, és hagyták, hogy nyugodtan elolvassuk, kik voltak az alkotók.
Válasz
tamusin 2018 szept. 30. - 09:31:19
Kedves Feleim, talán jó lenne ha frissitenénk: a világ szakiai nevetnek, hogy ilyen különös nép vagyunk: egy régen túlhaladott és politikai okból ránkeröszakolt buta finnugrász dogmát emlegetnek még sokan! A finnek rég betiltották, a külföldi nyelvészek nagy része elismeri, hogy a magyar nyelv az emberiség legrégebbi nyelvei közé tartozik. Tehát a szláv, török stb. népek nem léteztek mikor ez a tökéletes nyelv (a most magyarnak nevezett) a föld nagyrészén megvolt.
Válasz
kerkovits 2017 ápr. 15. - 16:35:48
Gyanús volt nekem, hogy az ismertetõ szerint a film 1977-ben készült volna. Szerepelt benne ugyanis Latinovits Zoltán is, aki 1976-ban halt meg. Utána néztem, a film 1974-ben készült.
Válasz
adamnagysweetmovie 2014 jún. 06. - 16:38:21
Lehet hogy hasznos átírni a múlt szombati adás nevét, mert ide (Dunai hajós) mutat a link, ez így elég...kokszos.

A nagy kék jelzés - vagy A hûség jutalma(6) (magyar kalandf., 1977)
Válasz
csabaga 2014 márc. 17. - 16:34:00 Előzmény orgyen
Köszönöm a kiegészítést.

Az etnikai származás és a nyelvi származás két különbözõ dolog,ebben biztosan egyetértünk.

A magyarságot a nyelve határozta meg,óvta meg a beolvadástól.Rengeteg idegen elem van benne(pl.a hangok,mint a ty,gy,ny,cs,dz,dzs)török és szláv nyelvekbõl.

Rengeteg a nem magyar szó is benne.Szláv és török mellett tele vagyunk latin és német szavakkal.Rengeteg szavunk két változatban is létezik.
Pl.preparál-(ki)készít,és sok száz hasonló példa.

Én magam a finn-ugor nyelvrokonságban hiszek,csak a finnek a perifériás helyzetük miatt megõrizték az eredeti nyelvüket nagyobbrészt,míg mi nem.

Tudtommal a genetikai rokonsága a mai magyar embernek relatíve a lengyelhez és az ukránhoz áll a legközelebb.Mindez persze igen kis százalékot jelent.

Érdekesség,a finnugor nyelvrokonság a Horthy rendszerben lett hivatalos álláspont és az akkori tanulóknak(a nagyapámnak) még kívülrõl fújniuk is kellett a nyelvileg rokon népek nevét."...lapp,finn,észt,mordvin,cseremisz".
Válasz
orgyen 2014 márc. 17. - 00:31:00 Előzmény csabaga
Az etnikumhoz való ill. a nyelvi rokonság nem minden esetben fedi egymást:
- Bolgárok:
* a "bolgár-török" elnevezés eléggé közismert, valószínûleg a vándorlás során történt keveredésre utal, nem a jóval késõbbi megszállásra. Jóval korábban érkeztek a jelenlegi területükre mint mi.
* az eredetileg "finn-ugor" nyelviségüket bolgároktól hallottam, náluk így tanítják és azt hogy a mai helyükön szlávosodtak el, sokkal jobban mint mi.
- Magyarok:
* a "finn-ugor" nyelvi rokonságunkat a XIX.sz-ban találták ki, egyidõben a Hun rokonsággal. Az utóbbi évtizedekben többen próbálták meg felülbírálni (mint László Gyula), de a finn-ugor vonal nagyon erõs feltehetõen azért mert akik ebbõl élnek féltik a pozíciójukat. A jelek szerint már a honfoglalás elõtt is erõsen keveredtünk nyelvi tekintetben is.
* a Hun, székely, Csaba királyfi vonal is a XIX.sz-ból származik, erre erõsített rá a Trianon utáni politika. Ennek viszont a valósághoz nem sok köze volt, csak aktuál politikai célokat szolgált.
* etnikai eredetünk a legújabb genetikai kutatások szerint leginkább Iráni.

Bocs, nem kötözködni akarok de a hét napjaiból csak a vasárnap nem szláv eredetû, a többi HAT igen:
- Hétfõ = a Panyigyélnyik (a hét fõ napja) tükör fordítása,
- Kedd = sorszámnév, a második, kettedik régi alakja, a Vtornyik tükör fordítása,
- Szerda = a Szreda szó átvétele, a Harmadik sorszámnév ószláv alakjából,
- Csütörtök = a Csetverg (negyedik) sorszámnév átvétele,
- Péntek = a Pjatnyica (ötödik) sorszámnév átvétele,
- Szombat = a Szubbóta szláv szó átvétele, amely a héber Sabbat-ból származik,
- Vasárnap = a magyar elnevezés eredetileg "Vásárnapot" jelentett, ezzel egyedülálló.
Az európai népek többségében a hét napjai a babilóniai eredet miatt a szabad szemmel látható 7 mozgó égitestre (nem állócsillag) utalnak (sorrendben Nap, Hold, Mars, Merkúr, Jupiter, Vénusz, Szaturnusz), az elsõ nap a Nap-nak szentelt vasárnap (a bibliai "lõn világosság"). A Szaturnusznak megfelelõ Szombat azért "pihenõnap", mert Szaturnusz isten napján minden balul üt ki. A szláv nyelvekben viszont sorszámnevek szerepelnek és ITT a kezdõ nap a Hétfõ, az utolsó viszont a Feltámadás napja, vagyis a Vasárnap (oroszul Vaszkriszényie = Feltámadás)

A Héber pihenõnap a fentiek miatt a Szombat, a Kereszténység ezt áttette a szomszédos Vasárnapra, míg az Iszlám a másik szomszédos napra vagyis a Péntekre helyezte át. A három rokon vallás ebben így különbözteti meg egymást.
Válasz
vino-et-veritas 2014 jan. 01. - 17:36:00
OFF
Ja, valami ilyesmi eredet, keveredve némi szláv népcsoportokkal.
Válasz
vino-et-veritas 2014 jan. 01. - 17:35:29
OFF
Ja, valami ilyesmi eredet, keveredve némi szláv népcsoportokkal.
Válasz
csabaga 2014 jan. 01. - 16:06:54 Előzmény vino-et-veritas
Úgy tudom a dunai bolgárok egy török nép volt.A késõbbi oszmán törökökhöz semmi közük.
A nyelvüket elvesztették,mivel kevesen voltak,így az szláv lett.Késõbb a kunokkal is keveredtek.

A cárság több mint 300 éven át létezett.Utána jött 150 év bizánci uralom,majd újabb 150 év függetlenség,majd 500 évnyi török hódoltság.
Válasz
Összes hozzászólás