Az aktuális rész ismertetője: Az önvád, amely egy pillanatig gyötörné a kegyetlen császárt anyja megöletése miatt, elalszik benne Seneca államérdekre vonatkozó szavainak hatására. A bűn alól magát felmentő Néró ezután még nagyobb tisztogatásba kezd, melynek szinte a megszállottjává válik. A művészi szabadság mintájára, de a politikai és emberi felelősség felismerése és lelkiismeret nélkül uralkodik. Poppaeát császárnévá koronáztatja és a nő kedvében akarván járni tálcán hozatja elé a volt császárné, Octavia levágott fejét. Megmérgezi a császárnét szerető írnokot, nem kíméli mesterét, Senecát sem, és még Jupiter isten szobrát is megkorbácsolja. A lázadó birodalomban tömeges kivégzéseket hajt végre, s végül az ezt szóvá tevő várandós Poppaeát is halálra rugdossa. A lángoló Rómában a császár magára marad, csupán titkára, ágyasa és egykori dadája tart ki a szökésben lévő uralkodó mellett…

A műsor ismertetése: A Kosztolányi Dezső regényén alapuló három részes történet kezdetén a hatalom birtoklására és Róma irányítására vágyó Agrippina császárné megmérgezi a gyengélkedő Claudius császárt, trónra pedig saját fiát, Nérót állítja. A politikára nem, annál inkább művészi babérokra vágyó, bár erősen közepes költő és lantos Nérót gyermekkori tanítója, a filozófus Seneca is önbizalomra és alkotásra buzdítja, bár tisztában van neveltje hiányos képességeivel, aki azonban egyre nagyobb művésznek képzeli magát. A városban álruhásan járó császár két újonnan megismert költőt is maga mellé vesz, akik hatalomvágyból szintén dicsőítik tehetségét, kémként pedig lelkesen beszámolnak a pályatársak sikeréről és a fűzfapoéta uralkodó kigúnyolásáról. A császári mostohatestvér, Britannicus is kitűnő költő, aki sem szeretetét, sem megbecsülését, sem alkotói titkait nem kívánja Nérónak átadni, és ez az életébe kerül.