Az aktuális rész ismertetője: A Másfélmillió lépés Magyarországon stábja kétévnyi előkészítő munkát követően, 1979. július 31-én indult neki az Országos Kéktúra megtételének annak akkori keleti végpontjától, a Nagy-Milictől. A túra összesen több mint ezer kilométer megtétele után az Írott-kőnél végződött. A hónapokig tartó gyaloglás és forgatás alatt sok települést, számtalan tájat, szokást, érdekes embert mutattak meg azon céllal, hogy kedvet csináljanak a túrázáshoz, illetve Magyarország megismeréséhez. A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken túl több állandó szakértő (akik egyben a túrázó csapat tagjai is voltak) igyekezett bemutatni; Dercsényi Balázs a műemlékeket, Juhász Árpád a helyszínek geológiáját, Paládi-Kovács Attila a néprajzot és Dr. Pócs Tamás a növényeket. A mai adásban a bazaltvulkánokkal megtűzdelt Balaton-felvidéket jártuk végig. Nagyvázsony után erdőben vezető út végén értünk ki a Balatonhenye fölötti karsztos fennsíkra, majd Szentbékkálát elhagyva a Csobánc lábánál vettünk részt szüreten. Káptalantóti, a Gulács, a Badacsony, majd Badacsonytördemic után következett Szigliget. Innen a bazaltcsodákkal teli Szentgyörgy-hegyen át Tapolcára, onnan pedig Lesencefaluba gyalogoltunk, ahol mi is beálltunk szüretelni. Válluson át Keszthelyre, majd onnan Hévízre mentünk. Ezután felkapaszkodtunk Rezibe, leereszkedtünk Zalaszántóra, onnan egy hatalmas kanyarral Hidegkutpusztára, végül Tátika romjainak érintésével érkeztünk be Sümegre.

A műsor ismertetése: A Másfélmillió lépés Magyarországon stábja kétévnyi előkészítő munkát követően, 1979. július 31-én indult neki az Országos Kéktúra megtételének annak akkori keleti végpontjától, a Nagy-Milictől. A túra összesen több mint ezer kilométer megtétele után az Írott-kőnél végződött. A hónapokig tartó gyaloglás és forgatás alatt sok települést, számtalan tájat, szokást, érdekes embert mutattak meg azon céllal, hogy kedvet csináljanak a túrázáshoz, illetve Magyarország megismeréséhez. A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken túl több állandó szakértő (akik egyben a túrázó csapat tagjai is voltak) igyekezett bemutatni; Dercsényi Balázs a műemlékeket, Juhász Árpád a helyszínek geológiáját, Paládi-Kovács Attila a néprajzot és Dr. Pócs Tamás a növényeket.
A siroki vártól indul a csapat és a keleti gerinc megmászásával nem is érint több települést egészen addig, ameddig az ország legmagasabb csúcsára, a Kékestetőre nem érkezik. Innen Galyatető, Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Mátraszentistván volt az irány majd már lefelé haladva Ágasvár, Mátraverebély.