Az aktuális rész ismertetője: "A Temze parti mólónál lévő Tate Britain múzeumban a 16. századtól alkotott angol művek nagy csokrát csodálhatjuk meg. Itt találhatjuk William Turner, az angol romantika egyik leghíresebb tájfestőjének, az impresszionizmus előfutárának gyűjteményét. Korai műveire a holland tájfestés hatott. 1830 körül a stílusa megváltozott: színei világosabbá váltak, az atmoszférikus fényhatások (köd, pára fénytörése) ábrázolására törekedett. A tengerről festett képei közelítenek az impresszionista stílushoz (Napkelte tengeri ködben, hajókkal, Nelson halála a trafalgari csatában, A Téméraire hadihajó utolsó útja). Turner a tájban a természeti elemek harcát, a kozmikus erők harcában a természet egy pillanatát festette le, amely gyakorta legyőzi az Embert. A természeti jelenségeket összekapcsolta a modern technika vívmányaival, az 1844-ben festett Eső, gőz és sebesség a modern festészet alapköve. Fénnyel és színnel elanyagtalanította a formákat, és színfoltok lettek belőlük (fénymiszticizmus). Turner végrendeletében 300 festményét és 20 000 rajzát és akvarelljét hagyta az angol nemzetre."

A műsor ismertetése: A legtöbb múzeumban olyan gyűjtemények láthatók, amelyek korábban királyoké, nemeseké vagy milliomosoké voltak. Olyan személyeké tehát, akik hatalmas összegeket áldoztak azért, hogy a mesterműveket a magukénak mondhassák. Ha ezt a szempontot figyelembevéve járjuk a kiállító termeket, megtudhatjuk, hogy mit tartottak értékesnek, szépnek az akkori tulajdonosok hazájuk kulturájából. A most bemutatásra kerülő japán sorozat alkotói a világ híres múzeumait keresték fel. Hatalmas galériákat, mint a londoni Tate, a bécsi Művészettörténeti Múzeum vagy a firenzei Uffizi Képtár, és olyan gyűjteményeket is, melyeket egy-egy művész neve - Rodiné, Van Gogh-é vagy Toulouse Lautrec-é tesz vonzóvá. És persze nem csak a műveket igyekeznek bemutatni, hanem a tulajdonosokat, a gyűjtőket és azokat a történeteket is, melyek egyszerre szólnak az alkotásról és az alkotóról.