Name: Hétköznapi Show
Genre: magazinműsor
Released: 2018-04-22T05:16:30+0200
Rating: 2

Értékelés:

84 szavazatból

Szerinted?

Értékelés:

84 szavazatból

Szerinted?

Az aktuális rész ismertetője: Hétköznapi show - avagy "Valahogy boldogulni!" előadás tulajdonképpen egy szerepjáték: egy fiatal cigányfiú, Dávid bőrébe kell bújnunk, döntéseinkkel befolyásolnunk sorsát. Az előadást nézve, saját bőrünkön érezhetjük, hogy milyen előítéletes környezetben élni. Természetesen nem csak rajtunk is múlik, hogy szerencsétlen vagy jó véget ér a fiú története, de amíg részesei vagyunk az előadásnak: a mi történetünk. A műsor a valóság és a színház, a fikció sajátos keveréke. Groteszk mulatság, show és dráma.

Közreműködik: Csányi Dávid; Dobos Judit; Feuer Ivette; Horváth Kristóf; Jászberényi Gábor; Nyári Oszkár; Ónodi Péter; Orsós Róbert; Szegedi Tamás.

A műsor ismertetése: A közszolgálati televízió Roma Magazinja 1992 óta mutatja be a hazai legnagyobb lélekszámú nemzetiség életét: hétköznapjait, kultúráját, hagyományait és társadalmi problémáit. A magazin célja a roma közösség megismertetése, hagyományainak ápolása, pozitív üzenetek közvetítésével. A műsorban általában több, különböző témájú bejátszást láthatnak a nézők, amelyek között a közéleti szereplők, események, hírek, aktualitások bemutatása, valamint miniportrék, művészek, hétköznapi emberek, közösségek, szociális problémák, ezek megoldására irányuló állami és civil kezdeményezések, kulturális események megjelenítése egyaránt helyet kap.

Stáblista

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Egyetértek!

Válasz

A cigányok még rasszistábbak mint a magyarok. Õk úgy gyûlölnek minket, hogy mi semmi rosszat nem teszünk nekik. Mi csak azért utáljuk õket, mert bizony tesznek rosszat nekünk, naponta ezt tapasztaljuk. Nem írhatok le tényeket, mert úgyis kimoderálnák. De rendkívül rosszak a saját tapasztalataim velük kapcsolatban. Ez a cigány - romulan mizéria is az õ hülyeségük. (szándékosan nem írtam jól, nem használok cigány szavakat sem beszédben, sem írásban!) Miért neveznénk õket cigány nyelven? Mert az a szó az õ nyelvükön van, õk hívják így magukat! Van rájuk évszázadok óta magyar szó, ahogy más népekre is. Mi magyarok magyarul beszélünk ezt el kell fogadniuk. Ha õk maguk negatív csengésûvé tették a cigány szót a viselkedésükkel, arról nem mi tehetünk. Dolgozzanak rajta, nem az a megoldás, hogy másképp hívjuk õket. A németekre sem kell azt mondanunk, hogy deutch, az angolokra sem hogy english, vagy hogy közelebbit mondjak, a szlovákokat sem kell Slováci-nak hívnunk, ahogy õk nevezik magukat. Be kell illeszkedni a magyar társadalomba, normálisan dolgozni és élni, és senkinek semmi baja nem lenne velük! Mi magyarok alapvetõen elfogadóak vagyunk más kultúrákat illetõen, nem velünk van a baj.

Épp akkor kapcsoltam a ma reggeli mûsorra (2012.okt.02), amikor két fiatal roma gitáros BLUES zenét játszott. Bámulatosan jól gitároztak, de sehol nem tudok utánanézni, hogy kik voltak. Úgy rémlik, a riportban elhangzott egy olyan név, hogy Lakatos, és az egyik srácot talán Balázsnak hívták. Ha tudja valaki, hogy kik ezek a blues zenészek, kérem világosítson fel. Köszönettel: egy zenerajongó.

1/10

Ford Mustang 2011 okt. 17. - 16:16:10 1/10 Előzmény andav

Igen, ebben egyetértek veled!

Végre egy normális összeállítás a mûsorban. Django Reinhardt a kiváló jazz gitáros emlékére láthattunk egy remek összeállítást. Gratulálok, remélem, hogy ez így is marad!

Én még nem láttam ezt a mûsort, viszont belinkelek egy érdekes cikket a készítõkrõl, akik "véletlenül" ugyanazon család tagjai. A mûsor szerkesztõségébe tartozott/tartozik Daróczi Ágnes, "Joka" Daróczi János, Mohácsi Viktória, Debre Krisztina (Batiz András felesége), Bársony Katalin, akik mind közeli rokonai egymásnak. http://www.kukac.sk/portal//modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=756
És egy saját cikk, mely összefoglalja a mûködésüket: http://www.nemzetisegek.hu/repertorium/2003/04/bar15.pdf A cikk alcíme egy idézet: "Míg én rólad mindent, addig te rólam semmit sem tudsz." - hát, érdekes... Az idézet szerzõje Choli Daróczi József, a család feje.

Inkább a saját gondolataidat írtad volna le! (Mondjuk két sorban) Minden szavad idézet. (Ez nem baj, ha utalsz erre!)

A magyar média, a politika felelõssége és a cigányság

2008. July 02.

A magyar sajtó olyan mértékig kozmetikázza, bagatellizálja a cigánysággal összefüggõ anomáliákat, hogy már-már a normasértésre ösztönzõ hatások erõsebbek, mint a normakövetésre ösztönzõké. A TV-stábok által megkomponált személy a „tetkós karú, vastag smukkokkal teleaggatott, pirszinges, napszemüveges, merdzsós csávó”, akinél az a „frankó, ha bögyös macákkal pezsgõt szürcsöl a jakuzziban”.
A társadalom önszervezõ és védekezõ mechanizmusai beindultak. Amennyiben tovább fog zülleni a magyar társadalom, úgy néhány éven belül önvédelmi és paramilitáris szervezetekkel lesz tele az egész ország. Egy lezüllesztett, politikailag kézivezérelt, manipulált és alapvetõ feladataiban kiszervezett rendõrséggel határozott intézkedéséket nem lehet végrehajtani, mivel a rendõri intézkedések középpontjában a kormány és egyéb társadalmi anomáliák ellen tüntetõ tömegek szétverése áll.
Az állam helyett a civil társadalom szervezi meg saját védelmét.
Napi szinten hangsúlyozzák, hogy a cigányság személyiség formálásában a társadalmi környezet jellem- és tudatformáló hatásainak fontos szerepe van. Viszont már nem kap ilyen hangsúlyt az, hogy ebben a folyamatban, mint exogén tényezõnek, a családnak van elsõdleges szocializációs szerepe és felelõssége. A család szerepe valamennyi társadalmi tényezõ közül a legmeghatározóbb.
Olyan családoknál, ahol a család számos tagja börtönbüntetését tölti, és napi szinten kelnek-fekszenek a bûnözéssel, ott a bûnözés tanult viselkedési formává válik. A kriminalitás felerõsödésének egyik felelõse a tradicionális emberi és kulturális értékeket romboló média is. Ez a média a „nagy balhé sok nézõ” filozófiából táplálkozik, ha egyáltalán ezt a módszert „média filozófiának” lehet tekinteni.
Ahelyett, hogy becsületes cigánycsaládokat és közösségeket, jól tanuló sikeres gyermekeket mutatnának be, ezzel példát állítva a cigányság elé, ehelyett gyenge szellemi képességû cigány sztárokat és a demencia szintjén álló, mosdatlanszájú lumpen elemeket szerepeltetnek. A magyar sajtó olyan mértékig kozmetikázza, bagatellizálja a cigánysággal összefüggõ anomáliákat, hogy már-már a normasértésre ösztönzõ hatások erõsebbek, mint a normakövetésre ösztönzõké.
Az amerikai televíziózás stílusát majmoló, magát „liberálisnak” nevezõ szennymédia, és ezek reklám-televíziós ikertestvérei a valóság helyett egy teljesen torz képet sugallnak. Úgy állítják be a rendszerváltozás utáni helyzetet, mintha a kapitalista rendnek fõ célja a vagyon, a haszonszerzés, a sikeres vállalkozás, és a pénz felhalmozása volna. A TV-stábok által ilyen szellemben megkomponált személy a „tetkós karú, vastag smukkokkal teleaggatott, pirszinges, napszemüveges, merdzsós csávó”, akinél az a „frankó, ha bögyös macákkal pezsgõt szürcsöl a jakuzziban”.
Igen ám, de ezen luxuscélok eléréséhez szükséges háttér, környezet és „eszközök” , a tehetség, akarat, meg kitartás általában nem áll a hazai cigányság rendelkezésére. A nyomor mélyébõl elõtáruló valóság sötétségét csak a reklám-szennytelevíziók fénye világítja meg.
A cigányságot a többszintû (társadalom, iskola, család) szocializálódás hiányosságai mellett szociális helyzetének sikertelensége, frusztrált társadalmi pozíciója és a média hamis, káros értékközvetítése egyre fokozódó agresszivitásra, bûncselekmények elkövetésére ösztönzi.
Az egykori Szabad Kezdeményezések Hálózatának részét képezõ SZETA már a hetvenes évek végén az akkori társadalmi vezetéshez címzett kritikájában elmondta, hogy a cigány-nyomornegyedek ifjúságának nincs meg a legális lehetõsége, hogy a társadalmi életben sikeres legyen és az ebbõl adódó feszültség eredményezi a többségi társadalom által elfogadott értékek és normák elutasítását.
A magyar költségvetés a cigánytelepek felszámolására, a cigány fiatalok oktatására, a szakmunkás képzésre már a hetvenes-nyolcvanas években jelentõs pénzeszközöket fordított. A vidék cigányságának legnagyobb munkáltatói a mezõgazdasági nagyüzemek és élelmiszeripari feldolgozók gyárak, üzemek voltak. A városi, vagy városok környéki cigányságot az építõipar szívta fel.
Ebben az idõben nem volt még szembeötlõ és megoldhatatlannak tûnõ a cigánykérdés. Viszont a rendszerváltozás után a legaljasabb módon a „szociális érzékenységet hirdetõ” egykori állampárt tagjaiból verbuválódott szocialista párt fordított hátat a cigányságnak. Az elvtársak a kapitalizálódás bûvöletében, miközben sorra vágták zsebre vagy árusították ki a negyven év alatt felhalmozott társadalmi, vagy, ahogy azt Õk korábban fogalmaztak-- össznépi vagyont, eközben minden szívfájdalom nélkül kerültek az utcára a cigányok ezrei és tízezrei. Ez volt a „nagy bolsevik szolidaritás”.
Midõn az elvtársak a koloniál stílusú bútoraikat cserélték biedermeier és egyéb antik bútorokra, - késõbbiekben azt állítva, hogy a nagymamáé volt, ezalatt elkezdõdött az össznépi lefele csúszás, mely folyamatban a cigányságnak a kukázás, a prostitúció, a lopás, rablás maradt.
A bolsevik csemeték és unokáik egy része a természetes generációváltásnál szép lassan más irányt váltva, az elegánsabb és intellektuálisabb Szabad Demokraták pártjába fészkelték be magukat. Munkahely teremtés helyett szociális segélyekkel és a bûnözéssel kapcsolatos nagyobb toleranciával tömték be a cigányság száját.
Ebben a folyamatban a segítségükre voltak azok a pallérozottabb modorú cigányok, akik fizetségért és önkormányzati pozíciókért cigányetnikai pártcsicskásokká szegõdtek. Ezek a pártcsicskák a támogatás címén folyósított lefizetések fejében a baloldal és a liberálisok mellett mozgósították a cigánykolóniákat. Ez volt a prolisztokratákká vedlett bolsevik újnemzedék rendszerváltozás utáni második „kékcédulás” bulija.
Azáltal, hogy a liberál-posztbolsevik hadoszlop cinikus gõggel mindent támogat, ami erodálja, rothasztja a tradicionális emberi, valamint polgári értékeket egy szervezetlenségi („social desorganisation”) állapotba taszította az egész országot. Már ott tartunk, hogy Magyarországon az alapvetõ kérdésekben sincs egyetértés (consensus). Az egész országot különbözõ kultúrák, politikai szervezõdések érdekkonfliktusa jellemzi. Ezek végsõ soron generálják a normasértéseket és a bûncselekmények körét és jellegét kibõvítik.
A bevezetõben azt írtam, hogy a cigányság személyiség formálásában a társadalmi környezet jellem- és tudatformáló hatásainak fontos szerepe van. Ez igaz, viszont napjainkra a magyarországi cigányok által elkövetett bûncselekmények és a magyar lakosság sérelmére elkövetett napi szintû agresszió már olyan mértéket öltött, hogy a bûncselekmények oksági analízisét már nem a különbözõ társadalmi, biológiai és pszichikai tényezõk számbavételével kell kezdeni, hanem a határozott állami beavatkozással, a normasértésre való gyors és „könyörtelen” reagálással, mert ennek hiánya az alapvetõ oka a bûnözésnek.
Egy lezüllesztett, politikailag kézivezérelt, manipulált és alapvetõ feladataiban kiszervezett rendõrséggel ilyen határozott intézkedéséket nem lehet végrehajtani, mivel a rendõri intézkedések középpontjában a kormány és egyéb társadalmi anomáliák ellen tüntetõ tömegek szétverése áll.
Tehát ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a társadalom önszervezõ és védekezõ mechanizmusai beindultak. Az állam helyett a civil társadalom szervezi meg saját védelmét.
Amennyiben tovább fog zülleni a magyar társadalom, úgy néhány éven belül önvédelmi és paramilitáris szervezetekkel lesz tele az egész ország. De ez a folyamat nem más, mint egy megbetegített társadalom mélyrõl feltörõ immunreakciója, válaszadása, egy okozat. Egy normális jogalkotásnak és jogalkalmazásnak a prevencióra, a kiváltó okok megszüntetésére kell törekednie és nem az okozat, mint jogos társadalmi önvédelmi reakció elfojtására, szétverésére, - ha csak nem politikailag manipulált.
De erre a – „ha csakra” – a közeljövõben választ kapunk.

Bodó Kirchsteuer Attila

10/10

Érdekes volt a mai mûsor.Gratulálok a készítõinek!

andav 2009 jún. 28. - 10:21:47 1/10 Előzmény bluesman

Õk a rasszisták és nem a magyarok. Engem nem zavar ha magyarnak hívnak valahol. Õket miért bántja, hogyha cigánynak és nem romának hívják?????? Na meg azt is tudni kéne kinek az érdeke a két népcsoport összeugrasztása. Mindig van nevetõ harmadik!!!!!!!

Felháborító,ami ebben a mûsorban zajlik! Lerasszistáznak benne mindenkit.A rendõröket,politikusokat,és nem utolsó sorban minket magyarokat.De arról egy szó sem esik,hogy mi az oka a magyarok ellenszenvének a romák irányában.Mutogatják a romák ellen elkövetett támadások képeit az unalomig,de arról nem beszélnek,hogy a magyar ember már lassan ki se mer mozdulni otthonról, mert vagy kirabolják,vagy ellopják mindenét! Mi is sorolhatnánk a romák által elkövetett bûncselekményeket ítéletnapig,de semmi értelmét nem látjuk,mert úgy látszik nekünk tûrnünk kell,hogy meglopjanak,kiraboljanak,gyermekeinkkel erõszakoskodjanak. Nem tudom,hogy kinek az érdeke a feszültség szítása,de lassan beérik a gyümölcs!

Összes hozzászólás

Roma Magazin / Hétköznapi Show

Értékelés:

Értékelés:

Egyéb epizódok:

Stáblista

Alkotók

Hozzászólások

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon