Az aktuális rész ismertetője: Kallós Zoltán néprajzkutató először gimnazista korában jött ide, majd 1963-ban járt ezen a vidéken, amikor Martin Györggyel filmre vették a helybéli táncokat és énekeket. Gyönyörű anyagot gyűjtöttek. De aztán jött a kollektivizálás, az emberek szétszéledtek.
Az egyik "nótafa", Ekéné, Csutkó Mari gyerekei is elmentek a 8. osztály elvégzése után. A rendőrség így is zaklatta, behívatta a helyi rendőr, még Kolozsvárról is eljött egy szekus faggatni, hogy miért énekel. Mert még népdalt sem volt szabad énekelni akkoriban. Hol tanulta? Az édesapjától, a fonóban, meg a táncon, ahova járt. Ma már senki sem tanul semmit a másiktól, ma már csak a diszkóval vannak elfoglalva a fiatalok...