Az aktuális rész ismertetője: "Az úgynevezett kabátos ember nyelvére ezer ragály ülepszik éppen a műveltség megszerzésével. Magyarul jóformán csak a nép tud. S innen van, hogy mikor a nyelv pallérozása felülről indul, olyanforma képet nyújt, mintha cilindert a szőrével szemben kefélik. Minélfogva semmi sem nyilvánvalóbb, mint hogy lent kell keresni az arkanumot, a titkos szert. Lent, lent a legelején?" - írta Mikszáth akkor, amikor egy Móricz Zsigmond nevű hírlapíró üstökösként feltűnt a magyar próza egén. Ady úgy köszöntötte, mint Petőfi Arany Jánost. Még javában alkot Bródy, Gárdonyi, Tömörkény, Herczeg Ferenc és Krúdy, már bemutatkozott Nagy Lajos és Csáth, amikor Móricz témaválasztásával, probléma érzékenységével addig ismeretlen hangot és színt hozott az 1910-es évek irodalmi vérkeringésébe. A parasztot, a falu világát ábrázolta, mégpedig alulról, olyan távlatból, amilyenből addig még senki. Móricz Ady programját valósította meg az elbeszélő prózában. Még azok is, akik számára Ady lírája akkor szokatlan vagy idegen volt, Móriczon keresztül jobban megértették a "magyar Ugar" üzenetét.