Az aktuális rész ismertetője: Szinte csak egy kőhajításnyira van egymástól a 625 méter magasságban őrködő Salgó vára, s az alig 100 méterrel alacsonyabb Somoskő vára. Ha felkapaszkodunk a romokhoz, a szemünk elé táruló Karancs-hegység, Medves-fennsík látványa jutalmazza fáradságunk. A magyar história e két sokat megélt tanúja a legutóbbi időkig részese volt a történéseknek. Erről, s a jeles költőinket is megihlető, tűzben született táj szépségéről, a természeti környezet eredetéről is képet kapunk. Az egykori vulkánkitörésnek köszönhetően a Medves óriási, mintegy 15 négyzetkilométeres bazaltfennsík, több mint félezer méteres tengerszint fölött. A bazaltréteg hol vékony, alig több mint tíz, hol meg a száz méteres vastagságot is meghaladja. A nógrádi bazalt és andezit nemcsak a várak, s környező települések épületeinek alapanyaga. Ez a kőzet jó fagyállósága, nagy nyomószilárdsága miatt keresett építőkő volt már a 19. sz.-ban is. Talán ez lehetett az oka, hogy már akkor a bécsi, no meg a párizsi utcák burkolatához is ezt használták. Elmegyünk a Somos-kő északi oldalán lévő palóc kőtengerhez, s ugyanitt gyönyörködhetünk az íves, oszlopos formában megszilárdult, helyenként 9 méter magasságú bazaltzuhatag lenyűgöző szépségében is.