Arcok a médiában / Tornanádaska - "Ahogy az Isten megadja"

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

Az aktuális rész ismertetője: Tornanádaska a szlovák határ közelében, a Bódva-folyó völgyében fekszik. A II. világháború után működött a falu határában egy mészkőbánya, a település fölé magasodó hegyoldalban található Hadik-kastélyba egy gyógypedagógiai gyermekotthon költözött, volt a településen TSZ, határőr laktanya, amelyek munkalehetőséget biztosítottak, emellett a férfi lakosság legnagyobb része eljárt a borsodi szénbányákba illetve a miskolci kohászatai üzemekbe dolgozni. A lakosok biztos jövedelemre tettek szert, amely elfogadható életkörülményeket teremtett. A felnövekvő, fiatal lakosság azonban egyre nagyobb ütemben költözött el a településről a munkaerő-piaci központokba. Helyükre nagy számban érkeztek cigány családok. A településen mindig magas volt a cigány lakosok aránya. A cigány és nem cigány lakosok közötti együttélés nem volt új keletű a településen.
A rendszerváltás után a lakosok tömegével veszítették el munkahelyüket, ezzel együtt a biztos megélhetést is. A kilencvenes évek első felében, aki tehette elköltözött, az itt maradtak pedig a szociális transzferek és a feketemunka adta lehetőségeket próbálták kihasználni. Felütötte fejét az uzsorakamat. A falu etnikai összetétele folyamatosan tolódott a cigányság javára. Az egyre koraibb és nagyszámú gyermekvállalás fiatalította a korstruktúrát. A munkából származó jövedelem megszűnése és az intézmények bezárása lehetetlen helyzet elé állított a települést.
Tüneti kezelésként és a lakhatási helyzet javításaként szocpol támogatással lakások épültek, illetve kettő telep-felszámolási program is zajlott a településen, amelyek hatására a nem cigány lakosság még mobil képviselői megváltak az ingatlanjaiktól és elköltöztek. A mintaadó közeg hagyta el a falut. A teljes szegregációban élő romák a legutóbbi önkormányzati választáson egy szintén roma származású, sikeres vállalkozónak szavaztak bizalmat. A Szendrőből érkező polgármestert messiásként fogadják a településen. Személyétől várják a lehetetlen helyzet megoldását.

A műsor ismertetése: A sorozat nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mit a romákkal, a fogyatékkal élő személyekkel és a nőkkel szembeni előítéletekből, sztereotípiákból fakadó hátrányos megkülönböztetés csökkentése, valamint az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a nők és férfiak társadalmi egyenlősége eszméjének terjesztése érdekében, a társadalom széles rétegeit elérő, antidiszkriminációs témájú, a társadalom érzékenyítését célzó, felvilágosító, figyelemfelkeltő műsorokat készítsen.

Célunk, hogy a romákat ne sztereotipikus szerepekben, hanem mindennapi életükben mutassuk be, betekintést nyújtsunk a fogyatékkal élő emberek, valamint a nők hétköznapjaiba. Legfontosabb elvárásunk a műsorok tartalmával szemben, hogy ne a problémát, a szegénységet, munkanélküliséget, a diszkriminációt, a fogyatékosságot, hanem az embert helyezze előtérbe. A témákat is az egyéni sorsokon, családok életén keresztül szeretnénk a néző elé tárni, hogy "Arcot adjunk" a diszkriminációval fenyegetett társadalmi csoportokhoz tartozó személyek számára.

Az előbb vázolt területeken felgyülemlett problémákat megoldani, ha nem is tudjuk, de beszélni szeretnénk róla.

Egyéb epizódok:

Stáblista

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
feketevipera 2011 jún. 20. - 14:08:28
A múltkori epizódban a lyukói cigányokkal és környezetükkel foglalkoztak a szerkesztõk. A mûsor megtekintése után sem változott meg az a véleményem, hogy a felzárkóztatás érdekében mindkét félnek tennie kell, és a cigányság nagyobbik részében is meg kellene lennie legalább az akaratnak és a hajlandóságnak a felzárkózásra, anélkül nem fog menni. Itt is ékes példáit láthattuk annak, hogy a becsületes emberek tisztán tudják tartani a házukat és a portájukat, kulturált körülmények között élnek, együttmûködnek a magyarokkal, csak sajnos õk vannak kevesebben.