"Kacsó Gergely a becsületes nevem, 1987 márciusában Budapesten láttam meg a napvilágot. Életem lényegtelen momentumait nem kívánom megemlíteni. Inkább csak a művészettel érintőleges vonalról mesélnék egy keveset. Édesanyám tanárnő, édesapám keramikus művész, neki köszönhetően ismerkedtem meg számos zseniális kortárs művésszel. Több mint 10 éve vesz részt nemzetközi művésztelepeken, ahová magam is mindig elkísértem. Biztosan zavartam a sok festőművészt alkotás közben, amikor a festőállványok között rohangáltam, leültettek és kezembe nyomtak egy ecsetet, mondván, inkább fessek. Azt hiszem így indult "pályafutásom". A történethez hozzátartozik, hogy véletlenül festettem végül egy képet, amit véletlen bekereteztek és véletlen a zárókiállításon kiállítottak, és véletlen egy arra tévedt kecskeméti házaspár tízezer forintért megvásárolta. Ebből vettem meg első tubus festékeimet, ecseteimet. Ez a "festői" korszakom elég rövid ideig tartott. Talán másfél évig festegettem itthon. Abbahagytam, mondván elszállt az ihlet. 3 évvel ezelőtt. Szintén jóapámat kísértem szokásos nyár eleji művésztelepre, de most valami megint megfogott. Lehet hogy sok terpentint inhaláltam, és attól, de valahogy elfogott a "festeni akarok én is" érzés. Ez gyakran előfordult a művészek közelében, de miután a vizuális ingerektől elszakadtam elmúlt az érzés. Akkor valahogy nem így történt. Eltelt a július, eljött az augusztus, de csak nem múlt az érzés. Előkaptam a padlásról a kopott szakadt reklámszatyrot, amiben egy régi fagylaltosdoboz volt, abban őriztem a festékeimet. A dobozról egyébként azt kell tudni, hogy a teteje ki volt lyukasztva, régen abban szállítottam a dagadt házi neveltetésű barna varangyomat. Elég érdekes képeket festettem. Sok öregember, lila ruhás nő a réten. Varázsló kalapban. Hamar elvetettem ezt az irányt, nem éreztem magaménak. Formákat festeni? nem. nem. Az önkifejezésnek nem egy jó módja. Így jutottam el az absztraktokig. Legelőször csak olajat használtam, de főleg családi okok miatt -nem bírták a terpentin szagot- elkezdtem a vízzel higítható akril festékekkel dolgozni. Nagyon megszerettem, így a mostani képeim zömmel akril technikával készülnek, ritkán olaj kiegészítéssel. "