Tóth Menyhért

Festőművész.

Édesanyja Jargan Erzsébet, édesapja Tóth István kapásvincellér, öt évvel idősebb nővére, Tóth Mária. A család évekig bérlakásokban él, 1908-ban Petőfiszállásra költöznek, majd a következő évben a Kalocsa környéki, szlovák eredetű településre, Miskére. A család kétnyelvű, Tóth Menyhért is jól beszéli a szlovák nyelvet.

1909 Ötéves korától elemi iskolába jár, mert folyékonyan tud olvasni.
1917-20 Uradalmi hónapos kisbéresként dolgozik, majd édesapjával részes aratóként.
A gümőkor egyik szemén maradandó nyomokat hagy.
1922 Kalocsán dolgozik szobafestőinasként, megismeri a kalocsai Horváth Gézát és a bajai Éber Sándor festőművészeket, ők erősítik meg benne festői ambícióit. A foktői templom festésénél inaskodik, súlyosan megfázik, húsz éves, amikor jobb lábát amputálni kell. Ebből az időből való az Fiatalkorú önarckép.

1930 Felvételt nyer a Magyar Képzőművészeti Főiskola Festő szakára, mestere Vaszary János, Kandó László, Réti István Ágybérletért takarítással, képekkel fizet, pénz híján gyakran a Hajléktalanok Menhelyén kénytelen megszállni. Bicsérdi Béla előadásainak hatására vegetáriánus lesz, az életmódváltáskor hallgatási fogadalmat tesz, főiskolai társai értetlenül fogadják magatartását.
1933 Amikor Vaszary Jánost kényszernyugdíjazzák, kihagy egy évet. Ekkor készült a Hangversenyterem, s ennek a gyűjteményben őrzött változata.
1935 befejezi a főiskolát és hazamegy Miskére. Néhány művésztársával tartja a kapcsolatot; Szántó Piroska, László Gyula, Bánhidy Andor, Kerényi Jenő. Budapestre látogatva felkeresi Szőnyi Istvánt és Barcsay Jenőt.

Földművelő munkával keresi a kenyerét, majoránnát és paprikát termeszt, alkalmanként szobafestést vállal, esténként és éjjel fest. Játszik tangóharmonikán és zongorán.
Az útkeresés éveiben festette az Alkony, a Miskei Vajas-patak, a Táj vitorlással és a Férfi profilból című képeket.
1937 Végre saját házat vesz a család Miskén.
1941 Első egyéni kiállítása a Műbarát galériában, Budapesten.
1945 DÉFOSZ-titkár lesz Miskén.
1947 Kemény Katalin-Hamvas Béla: Forradalom a művészetben című könyvben említik egy Krisztus-szobrát.
1961 A Tokaji Művésztelepen dolgozik.
1963 Megismerkedik Bellányi Hoffmann Lenke festőművésszel, nála lakik Budapesten. A hódmezővásárhelyi tárlatra a budapesti műteremből szállítják el a képeket.
1964 Huszonhárom év után, hatvanéves korában nyílik meg második egyéni kiállítása a Tornyai János Múzeumban, Hódmezővásárhelyen. Megismerkedik Lándori Angéla festőművésszel.
1967 Tanulmányúton jár Csehszlovákiában. Feleségül veszi Lándori Angélát.
1968 Egyéni kiállítása Miskén, majd Kalocsán, a Nagy Lajos Könyvtárban.
1969 A Hazafias Népfront VI. kerületi Klubjában, Budapesten, majd Tokajban, a Helytörténeti Múzeumban állít ki.
1970 Egyéni kiállítása az István Király Múzeumban, Székesfehérvárott
1970 Budapestre költözik, de gyakran hazajár Miskére.
1972 Egyéni kiállítása a Csepel Galériában, Budapesten.
1973 Megkapja a Nagy István-díj második fokozatát (Baja)
1974 Egyéni kiállítása a Katona József Múzeumban, Kecskeméten, majd Kiskunfélegyházán, a Művelődési Központban, Kalocsán, a Képzőművészeti Kisgalériában.
1974 A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntetik ki.
1975 Egyéni kiállítása a soroksári Kis-Duna Galériában, Budapesten. A Bács Megyei Tanács több száz képét megvásárolja, s ebből a honoráriumból utazik el feleségével a Kanári-szigetekre.
1976 A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címet kapja meg.
1977 Egyéni kiállításai Lengyelországban és Franciaországban.
1981 Lándori Angéla 46 művet ajándékoz a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumnak.