Színház

János vitéz

színmű, magyar, 2014., 8 - 99 éves kor között

Értékelés:

17 szavazatból
Szerinted?

Közreműködnek: a Színművészeti Egyetem IV. éves színész hallgatói, valamit a Kaposvári Egyetem színésznövendékei.

"Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül" - írja Szerb Antal Petőfi emblematikus művéről, mellyel 1844-ben, huszonegy évesen berobbant az irodalmi életbe, és országosan egy csapásra ismert lett a szélesebb olvasó közönség köreiben.

Az irodalomtörténet a magyar népies irodalom egyik legjelentősebb alkotásaként tartja számon a János vitézt, de műfaját illetően a mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt az elbeszélő költeményt minek tekintsük; egy népmesei motívumokból építkező "műmesének" vagy egy naiv hőséneknek, mely az ókori eposzi hagyományt folytatja: a "magyar Odüsszeiának" - ahogyan Kosztolányi nevezte.

A János vitéz a bábszínházak állandó repertoár-darabja. Kacsóh Pongrác belőle készült dalműve a 20. század első éveiben műfajteremtő volt a magyar operett születésekor. Filmes feldolgozásai közül Jankovics Marcell 1973-ban készült rajzfilmje Petőfi nevét újra ismertté tette a nagyvilágban. Ez a mű továbbra is kötelező olvasmány az általános iskolában - ám Petőfi kultuszát az elmúlt negyven év során egyre kevésbé sikerült életben tartanunk - a színházi világban utoljára a Paál István által rendezett Petőfi-rock keltett országos és nemzetközi visszhangot a hetvenes években. Azóta generációk nőttek fel úgy, hogy a hősiesség és a Szerb Antal által emlegetett "magyar népjelleg" egyre inkább csak negatív értelemben volt szóba hozható.

Vidnyánszky Attila ezt a rendezését kettős értelemben is beavató színháznak szánja. Egyrészt mert a szereplők zöme kaposvári és budapesti színi növendék, akik számára ez lesz az első jelentős bemutatkozás. Másrészt mert a rendező egyfajta stáció-dramaturgiával közelíti meg a történetet, hogy a főszereplő próbatételes kalandsorát a mai gyermek-néző is a sajátjának, a hőssé válás hiteles példájának tekinthesse. (Szász Zsolt)

Az egyetemisták a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti karának színész
hallgatói: Puskás Balázs Ákos e.h., Juhász Péter e.h., Kerék Benjámin e.h., Sipos Ilka e.h., Wettstein Márk e.h., Kiss Anna Gizella e.h., Winkler Tamás Ábel e.h., Séra Dániel e.h., Duma Kata e.h., Mikita Dorka Júlia e.h., Polyák Anita e.h., Nagy Johanna m.v., Ionescu Raul Gabriel e.h., Krauter Dávid  Róbert e.h., Bognár Bence János e.h., K. Tamás e.h.

Gyerekek:

Novák Johanna / Fogarasi Lilla Borbála
Hegedüs Donát Dorián / Berki Bence
Szűcs Barnabás / Fogarasi Márk Botond

A(z) Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2014. március 7., Nemzeti Színház

Stáblista:

márc. 07.
  • Kaszás Attila Terem
márc. 08.
  • Kaszás Attila Terem
márc. 14.
  • Kaszás Attila Terem
márc. 19.
  • Kaszás Attila Terem

Hozzászólások

8/10
ambrosius 2015 nov. 16. - 22:39:24 8/10
Kacsoh Pongrác János vitéze és annak zenéjét átdolgozó Kenessey Jenõ is meglepõ módon a kitûnõ Batta András OPERA kézikönyvébõl igencsak hiányzik.
Ennek ellenére a kedves magyar opera él, most éppen az Erkel színpadán. Palcsó Sándor rendezésében (és ha nem tévedek Õ az apa, a tenor, 1929-es születésû néhai Palcsó Sándor) bizonyítja vele az Opera, hogy a mûfaj örök.
Azonban az énekesek frissek, újak, kedvesek, bocsánat a Haumann Péter francia királya, mint korelnök mellett Kalmár Magda mostohájától, aki, még a tapsrendben is „kihajtja” Iluskát”!
Ma éppen debütált igen jól, mint Iluska Zavaros Eszter és kitûnõen, énekben-játékban Szemere Zita a francia királykisasszony szerepében, de számomra Cseh Antal Bagója volt a csúcs.
A Heltai Jenõ által is jegyzett szövegkönyv a hazaszeretetrõl, magyarságról és igaz szerelemrõl ma is meghatóan mûködik. Édes volt a hallania nagyszámú fiatal, gyermek közönség reakcióját, és gratulálok a szülõknek, akik elhozták õket.