avagy Már elment a Mesijás?
Színpadra alkalmazta: Balassa Eszter és Horváth János Antal.
“Amiről azt gondoljuk, hogy szabadság, de nem ismerjük a határait.”
A Borbély Szilárd revelatív, nagysikerű regényéből készülő előadásban egyszerre jelenik meg a naturalizmus és a költőiség, miközben személyes szemszögből mozaikszerűen mutatja be egy futóhomokra épült kis magyar falu életét az 1970-es években, a mélyszegénységtől keserves mindennapokat, a kirekesztettség öröklődését. Egy fiú meséli el nekünk a gyermekkorát, amit áthat a csupán eggyel és önmagával osztható magány, amit nem lehet részekre bontani, amit egyben kell cipelni. Az életrajzi ihletésű történetet átjárja a sötétség, a kilátástalanság, mégis ott van benne a pislákoló fény, a remény.
A(z) Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza előadása
Hozzászólások